Lényegesen megemelkedhet a Dunán a Szigetközbe érkező víz mennyisége, amennyiben sikeres lesz a bős–nagymarosi vízlépcső által okozott természeti károk rehabilitációját szolgáló tervek végrehajtása – írja a Magyar Idők azzal, hogy a szlovák-magyar párbeszéd ismét felélénkült a témában.
Nagyjából egy év múlva indulhatnak el az érdemi tárgyalások ismét a magyar és a szlovák fél között a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megépülése miatt a Duna egy szakaszán keletkezett természeti károk rehabilitációjáról.
Mint ismeretes, Csehszlovákia 1992 októberében (három hónappal Szlovákia függetlenné válása előtt) a bősi vízerőmű medrébe (vagyis az államhatártól északra) terelte el a Duna folyásvizének 83 százalékát, miután a magyar fél elállt a vízlépcső megépítéséről szóló korábbi szerződéstől. A csehszlovák kormányzat döntése hatalmas károkat okozott a magyarországi természetes vízkészleteknek és a Szigetköz élővilágának.
A két ország szakértői most azon dolgoznak, hogy közös állapotfelmérést készítsenek elő az érintett területen.
A bős–nagymarosi vízlépcsőt érintő jogvita rendezésére irányuló tárgyalások érdemben 2015 januárjában kezdődtek újra. Ekkor a szlovák fél már hajlandónak mutatkozott felülvizsgálni a Magyarország szempontjából több kritikus kérdésben 1992 óta változatlan álláspontját. Pozsony jelezte egyfelől, hogy elfogadja: Magyarország nem épít új vízlépcsőt a Duna közös szakaszán, valamint elismeri a Szigetközbe juttatott vízmennyiség lényeges megemelésének szükségességét. Ezek Magyarország elsődleges követelései voltak az 1997-ben lezárt hágai nemzetközi bírósági perben, amely lényegében nem hozott döntést, pusztán megegyezésre szólította fel a feleket.
A párbeszéd két és fél évvel ezelőtti újrakezdésekor a felek megállapodtak abban, hogy a Pozsony–Budapest Duna-szakaszon egyedül a Dunacsún–Szap közötti, úgynevezett felső szakaszon történtek érdemi beavatkozások, ezért az igen összetett bős–nagymarosi kérdéskörről leválasztják a Szigetköz és a Csallóköz, valamint az érintett főmeder rehabilitációjának kérdését és elsődlegesen ebben törekszenek részleges megállapodásra jutni – írja a Magyar Idők.
A megállapodás véglegesítésére azonban mindmáig nem került sor, mert a 2016 márciusában megtartott szlovák parlamenti választások jelentősen átformálták a szlovák kormányszerkezetet: az év őszén felmentették a korábbi főtárgyalót, helyébe pedig csak novemberben került új kormánymeghatalmazott.
Magyar Idők, Körkép.sk
Nyitókép: alterantiv energia
Kapcsolódó cikkek:
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
