Kažimír szerint a nyugdíjkorhatár befagyasztása „Jekyll és Hyde esete”

Robert Fico smeres pártelnök és ex-kormányfő legújabb vesszőparipája a nyugdíjkorhatár alkotmánytörvénnyel való befagyasztása. A lépésről már hetek óta beszélnek a kormánypártok, a Peter Kažimír pénzügyminiszter azonban csak nemrég szólalt meg az ügyben.

Mint mondta, a nyugdíjkorhatár befagyasztása „Jekyll és Hyde esete”. Egyrészt legitimnek tekinti a kérdés megnyitását, mivel mindenkit érint és a szakszervezetek is saját javaslattal álltak elő nemrég (64 év). Másrészt korainak tartja a vita elindítását, mivel még a Smer által 2012-ben bevezetett évente emelkedő nyugdíjkorhatár modellje szerinte nem tudott még kibontakozni.

Jelenleg ugyanis minden évben az átlagéletkor alapján 76 nappal tolódik ki a nyugdíjkorhatár (minden év októberében egy kormányrendelet határozza meg, mennyivel emelkedik a következő évben a nyugdíjkorhatár). Ez a 76 nap idén (talán) 63 napra csökken, a következő években pedig évi ötven napra. Ebben a tempóban a 65 éves korhatárplafont 20 év múlva érjük el.

   

A számok tükrében: Mennyi ideig élvezhetjük nyugdíjas éveinket?

Ugyan ki kérhetné számon…

Robert Fico bejelentésével épp ez a legfőbb probléma. Politikai pontokat ma hoz neki a bejelentés, ám annak megvalósulására (ha ugyan megtörténik) 20 évet kell várni. Az Eurostat adatai szerint Szlovákiában a nyugdíjbavonulók átlagban 18,3 évig élvezhetik a nyugdíjukat, zömében tehát csak a mai 45-50 évesek tapasztalhatják a Smer elképzelésének valóságtartalmát.

A téma azért is lenne időszerű, mert Szlovákia a leginkább elöregedő európai országok közé tartozik. A népesség ugyan nem csökken olyan számottevően, mint a nyugat-európai országokban, de korszerkezete jelentősen átalakul. Míg ma 100 munkásra 20 nyugdíjas jut, negyven év múlva ez a szám 100:60-hoz emelkedik.

Ez hatalmas kihívás elé állítja majd a szlovákiai költségvetést. Bár Fico a nyugdíjkorhatár-befagyasztásról szóló sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Szlovákiának jó a gazdasági tempója, és többet is költhetne a nyugdíjasokra, a valóság nem ennyire egyszerű – főleg hogy olyan távlatokban beszélünk, hogy senki sem kérheti majd számon rajta, hogy „tévedett”.

Az EU-ban élő nők átlagosan 29 évesen szülik első gyermeküket

Demográfiai zsákutca

A Pénzügypolitikai Intézet (IFP) 2012-es tanulmánya szerint egy nyugdíj megteremtéséhez 2,2 munkás által befizetett járulékra van szükség – azóta ez utóbbi szám az idősek számának emelkedésével növekedett. Vagyis, ha fenntarthatóvá akarják tenni majd tartani a leendő honatyák a szociális rendszert, vagy a nyugdíjakat csökkentik, vagy a járulékokat növelik.

Maga Kažimír ezt a dilemmát a következőképp fogalmazta meg a Hospodárske noviny szlovák gazdasági napilapnak:

„A legmeghatározóbb tényezőnek mindannyian a demográfiát tekintjük. E tekintetben Szlovákiának vannak bizonyos problémái (…)”

És két lehetőséget vázolt fel: vagy több gyermek születik, vagy ésszerű keretek között bevándorlásra van szükség. Az előbbi esetében Szlovákia igencsak le van maradva. A családtámogatási programok elhanyagolása miatt ma egy anyára 1,37 gyermek jut átlagosan, ami messze elmarad a reprodukcióhoz szükséges mértéktől.

És ahogy Ódor Lajos elemző, a Szlovák Nemzeti Bank aligazgatója fogalmazott, aki ma nem születik meg, huszonöt év múlva nem állhat munkába. Mindeközben Magyarország a gyermekvállalási kedv növelésére hozott intézkedéseket kiterjesztik a határon túli magyar nemzetrészekre is…

Kažimír több tényezőt is felsorolt, mikor a szociális rendszer fenntarthatóságáról beszélt. Említette a nyugdíjnagyság megállapítása „módjának” megváltoztatását, de a járulékok és adók nagyságának „átgondolását” is.

Körkép.sk

Nyitókép: HNonline.sk