Szlovákiának oda kellene figyelnie a túl gyors béremelkedésre, mert az egyes ágazatoknak még kárt is okozhat – figyelmeztet a Pénzügyminisztérium mellett működő Pénzügypolitikai Intézet (IFP) legfrissebb tanulmánya.

 

Nem egyszerűen a béremelkedés miatti költségnövekedésről van szó, sokkal inkább az egyes ágazatok közti aránytalanul nagy különbségekről. Nyilván a nagy multik nagyobb mozgástérrel rendelkeznek a bérek terén, mint a szlovák kormány által hosszú ideje feketelistán tartott kis- és középvállalkozások. Ezt a Pénzügyminisztérium elemzői a következőképp fogalmazták meg:

 

„A szlovákiai foglalkoztatottság magját adó vállalkozások túlnyomó része alacsony nyereségességű vállalat, akiknek nincs túl nagy mozgástere a béremeléshez”

 

Drasztikus minimálbér-emelés a horizonton

 hirdetes_300x300  

 

A tanulmány épp akkor látott napvilágot, amikor a Szakszervezeti Egyesületek Konföderációja a minimálbér 32 százalékos emelését követeli a kormánytól, vagyis a jelenlegi bruttó 480 euróról 635 euróra növelnék a legkisebb fizetés nagyságát.

 

Csakhogy Szlovákiában az ágazatok közti egészségtelen aránytalanságok miatt gyorsabban nőnek a bérek, mint a termelékenység, ami megmutatkozik a vállalatok nyereségében is. Nem csak a nagy, több száz vagy több ezer alkalmazottat foglalkoztató gyáraknál, hanem a szlovák foglalkoztatottság két harmadát biztosító KKV-szektorban is. És főleg ott.

 

A tanulmány szerint a munkások részesedése a szlovákiai gazdaság hozzáadott értékéből már elérte maximumát (1993-óta eltelt időszakban). Ennek mértékét az Európai Bizottság statisztikája 46 százalékra becsüli, ami jelentősen elmarad az európai 55 százalékos átlagtól.

 

IFP: Egyre több szlovákiai állampolgár tér haza külföldről – főleg a magyarlakta járásokba

 

A lakosság 12,5 százaléka bruttó 500 euró alatt keres

 

A bérnövekedési nyomás a szlovákiai munkáltatók eltérő termelékenységi mutatói miatt okoz problémát. Az alacsony termelékenységű cégek nyilván nem engedhetik meg a nagylelkű fizetésemeléseket. Ezek többsége pedig szlovákiai, míg a nagy bérversenyt produkáló és nagy termelékenységű vállalatok szinte mindegyike külföldi multi.

 

Tavalyelőtt 500 euró alatti bruttó bérérért minden nyolcadik szlovákiai állampolgár dolgozott, vagyis 12,5 százalék. Az 500-600 eurós bérsávban 10,3 százalék.

 

Ha a kormány eleget tenne a minimálbér példa nélküli növelésére vonatkozó követelésnek, azzal akár a munkahelyek ötöde is veszélybe kerülhetne.

 

(Az IFP a fizetés nem hivatalos részének becsült nagyságát is beleszámolta az adatokba, a veszélybe kerülő munkahelyek számát a Trend gazdasági hetilap becsülte meg.

 

A 650 euróig kereső munkások arányának változása. Forrás: eTrend.sk

 

Sarokba szorítva

 

Mert nem minden vállalat tudna eleget tenni az új törvénynek, és kénytelen lenne megválni alkalmazottjaitól. Egyszerűen azért, mert Szlovákiában nem minden területen lehet olyan bevételeket termelni egy alkalmazottra vetítve, hogy az fedje a vállalat költséget és a megemelt minimálbért is.

 

A dilemmát az ilyen cégek esetében a következőképp is megfogalmazhatjuk: képes-e egy kisközség helyi boltja megtermelni az alkalmazott eladó fizetéséhez szükséges bevételt, ha a boltot a külföldi kiskereskedelmi láncok szorongatják. 635 eurós bruttó bér 860 eurójába kerül a vállalkozónak havonta.

 

„Az alacsony termelékenységű vállalatok a szlovákiai gazdaság hozzáadott értékének 30 százalékát adják, de közben a munkások kétharmadát foglalkoztatják”

 

fogalmaz az IFP tanulmánya.

 

Valószínűleg a minimálbér lassú emelése nem lenne olyan drasztikus hatással a foglalkoztatottságra, mint az említett 32 százalékos növelés. Egyre több szó esik azonban szakmai körökben arról, hogy a kormányzat hosszú ideje elhanyagolja a foglalkoztatás zömét biztosító KKV-szektort és hiányoznak a magas termelékenységű, saját termékfejlesztésekkel rendelkező szlovákiai cégek (mint amilyen pl. az ESET).

 

És felmerül az a kérdés is, mennyire méltányos a 2,5 millió munkás által megtermelt adóból és járulékból szinte kizárólag azokat az ágazatokat támogatni nagylelkűen, amelyek csak töredékét adják a foglalkoztatottságnak.

 

Kažimír szerint a nyugdíjkorhatár befagyasztása “Jekyll és Hyde esete”

 

Körkép.sk

Nyitókép:  sme.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!