A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Venezuelában az év végére egymillió százalékos lehet az infláció. A helyzet már most sem túl rózsás, a dél-amerikai országban, Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az InfoRádió adásában mondta el, hogy az embereknek azonnal el kell költeniük a pénzüket, mert a hó végére szinte már semmit sem ér a kapott fizetés.
Az IMF becslése egyáltalán nem tűnik irreálisnak. Néhány hete még 24 ezer százalékos volt a venezuelai infláció, mára ez 46 ezer százalékra súlyosbodott. Agy nem régi bejelentés szerint a Maduro elnök vezette rezsim a korábban tervezett három helyett öt nullát vágnak le a nemzeti fizetőeszköz, a bolivár számjegyeinek végéről.
Mivel a Maduro-rezsim intézkedéseivel csak súlyosbította a Venezuelában 2014-ben kirobban gazdasági válságot (ami az olajár tartós zuhanásából indult ki), a pénz értékét egyszerűen nincs mihez kötni. Az országban nincs áru, az olajtermelés a külföldi befektetők hiányában alacsony hatásfokon működik.
Venezuelában elszabadult az infláció: 24 600 százalékos a pénz elértéktelenedése
Egy kriptovalutától remélnek stabilitást
Maduro elnök ezért az államilag támogatott kriptovalutához, a petróhoz köti a bolivar árfolyamát. A fedezet az ország olajtartaléka – Venezuelában rendelkezik a világ egyik legnagyobb olajtartalékával –, de mivel a kriptovaluták sem a stabilitásukról híresek, a lépés aligha oldja meg a gazdasági problémákat. A rendkívül kockázatosnak tartott petro kriptopénzt egyébként az USA-van Donald Trump betiltatta.
Az egymillió százalékos inflációval Venezuela a világ legnagyobb pénzromlásainak listáján az igen előkelő ötödik helyet szerezné meg. Az abszolút csúcstartó egyébként a második világháború utáni Magyarország, amikor a magyar pengő havi inflációja megközelítette a 41 900 billió százalékot, az akkori magyar kormány pedig kiadta az azóta is legnagyobb számértékű bankónak tartott 100 milliós billpengőt (egy billiószor százmillió pengő). A forint 1946. augusztus 1-jei bevezetésekor egy forint 400 ezer kvadrillió pengőt ért. Egy anekdota szerint a kocsmákban óránként a pincérek egy székre állva kiáltották be az új árakat.
Elszabadultak az árak
Nagy Sándor Gyula a venezuelai helyzetről elmondta:
„Gyakorlatilag egy-két hetente megduplázódnak az árak. Amint az emberek megkapják a fizetésüket, azonnal el kell költeniük, mivel hónap végére semmit sem fog érni”
Emlékeztetett, hogy az öt nulla egyszerű levágása nem oldja meg az ország bajait, mivel az üzletek polcain nem lesz több termék, és az a kevés sem lesz olcsóbb.
„Ilyen szintű hiperinflációra nem nagyon van gyors megoldás”
mondta, hozzátéve, hogy teljes belpolitikai és gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, és persze külföldi segítségre is. A venezuelai olajtermelés nem versenyképes, mert az ország nem rendelkezik a megfelelő technológiával, ám a politikai és gazdasági helyzet miatt senki sem fog befektetni az országban. Kiemelte, hogy az olajár esetleges emelkedésével sikerült „toldozni-foltozni a lyukakat”, de sokáig az semnyújt megoldást.
A hiperinfláció elrettentő példái
Nagymértékű hiperinflációval nem csak Magyarország „büszkélkedhet”. Zimbabwe tíz éve majdnem beérte a magyar rekordot. 2008-ban az afrikai országban naponta megduplázódtak az árak. Jugoszláviában a délszláv háború idején 313 milliós inflációt mértek, vagyis naponta 64 százalékkal drágult minden. Németországban a második világégés utáni hónapokban 3,25 millió százalékos volt a pénz elértéktelenedése, az árak 49 óránként duplázódtak. A győztes hatalmak hatalmas kártérítést követeltek a németektől, akik azt persze nem tudták teljesíteni. Mikor nem fizettek, a győztes hatalmak megszállták gyáraikat. A nemzetgazdaság kieső bevétele pedig elszabadította az árakat.
Venezuelában háború nélkül is háborús viszonyok uralkodnak – nyomor, éhezés és elcsalt választások
infostart.hu, Körkép.sk
Nyitókép: twitter/venezuelanews
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
