Gazdaság

Török válság: Fontos bejelentés várható Ankarából, a német kancellár is szerepet vállalt a történetben

Törökországban az infláció elérte a 16 százalékot, és továbbra sem sikerült megállítaniuk a lejtmenetet. A török líra értékének egynegyedét elvesztette a dollárral szemben, Erdogan és az általa irányított országvezetés egyelőre nem nagyon mutatta meg, hogy kezelni tudja a helyzetet. Azért reménysugár van – annál is inkább szükség lenne rá, mert Európába is begyűrűzhet a török válság francia, spanyol és olasz bankokon keresztül.

 

Berat Albayrak török pénzügyminiszter, Erdogan államfő veje, ma tart videokonferenciát az állam kríziskezelő intézkedéseiről. Több mint háromezer befektető regisztrált eddig a konferenciára. A mai nap fordulópont lehet, egyúttal az új tárcavezető bizalmi tesztje.

Hirdetés(x)

 

A líra elértéktelenedését csak drasztikus kamatemeléssel lehetne kezelni, csakhogy Erdogan egész eddigi retorikája a kamatemelések megakadályozásáról szól. Sajátos gazdaságtudományi elképzelése szerint az infláció nincs összefüggésben a kamatokkal.

 

Mikor a múlt csütörtökön kicsúcsosodó valutaválságkor a török elnök továbbra is háborús retorikát folytatott, és még jelét sem adta, hogy hajlandó lenne kamatot emelni, a befektetők bepánikoltak, és elkezdődött a tőkekiáramlás. A líra mélyrepülése pedig a fizetésképtelenség szélére sodorta a dollárban hiteleket felvevő cégeket.

 

Európai országok is jajgathatnak a török líra válsága miatt

 

Hirdetés(x)

Most jön a trükk

 

Egy héttel a török válság kirobbanása után úgy néz ki, hogy Albayrak egy hátsó ajtón keresztül éri el a kamatemelést. Először korlátozták a török kereskedelmi bankok ügyletnagyságainak összesített mértékét, majd elrendelték, hogy szeptember harmadikáig nem lehet új tőkeáttételes devizaügyleteket nyitni Törökországban. A szakértők ezeket a lépéseket kamatemelésként fogják fel, mert a hatás ugyanaz: kiszorítják a bankrendszerből a lírát, a likviditáshiány pedig felnyomja a kamatokat, a bankközi kamatlábak például 10 százalékot ugrottak felfelé.

 

Merkel bekerül a képbe

 

Recep Tayyip Erdogan tegnap felhívta Angela Merkel német kancellárt, és megegyeztek, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek a két ország pénzügyminiszterei. Nem meglepő, hogy Erdogan Európában keres szövetségeseket, miközben az USA-t vádolja az országát ért súlyos válsággal.

 

A Bloomberg szerint Németország politikai súlyát mutatja meg a török elnök hívása. Mindenesetre nem szabad elfelejteni, hogy az olasz, francia és spanyol bankok jelentős kitettségekkel rendelkeznek Törökországban, amelyek behajtása most veszélybe került (a spanyolok 83 milliárd dollárnyi, az olasz UniCredit 17 milliárd, a francia BNP Paribas pedig 38,9 milliárd dollárnyi befektetése került veszélybe).

 

Németországnak is számos kereskedelmi kapcsolat miatt érdeke Törökország összeomlásának elkerülése. A két ország kapcsolata az elmúlt időszakban nem alakult valami fényesen, de az enyhülés már elkezdődött: Merkel meghívta magához Erdogant szeptember 28-ára, a török államfő pedig igent mondott.

 

Az összeomlás szélén a török gazdaság, Erdogan háborús retorikája pedig csak olaj a tűzre

 

Merkel a héten kijelentette, hogy senki sem lehet érdekelt Törökország gazdasági destabilizálásában. Ami igaz az igaz: a németek a törökök legnagyobb gazdasági partnerei, a kétoldalú kereskedelem volumene 37 milliárd eurót tesz ki, és több mint 6500 német vállalat működik Törökországban. Németország számára a török exportpiac a 16. a személyes rangsorában.

 

A hírek szerint a két pénzügyminiszter találkozóján nem csak a gazdasági kapcsolatok megerősítése lesz a téma, hanem Németország felajánlja segítségét egy „hitelesebb monetáris politikára való áttéréshez masszív kamatemelések nélkül”.

 

Törökország felemelkedőben?

 

George Friedman szerint a török gazdasági probléma hatékonysági probléma, ami minden feltörekvő hatalomnál megjelenik, és még ha úgy is tűnik, hogy összeomlás lesz a vége, Törökország túl fogja élni és megerősödve jön ki a harcból. Példaként azt a múlt század eleji Amerikát hozta fel, amely az első világháború után mélyre süllyedt az 1929-es nagy gazdasági válságba, de megerősödve lábalt ki belőle.

 

A magyarországi származású amerikai professzor szerint Törökország lesz az eurázsiai kontinens nyugati felének egyik legmeghatározóbb hatalma a következő évtizedekben.

 

Körkép.sk, Portfólió.hu, Bloomberg.com, GeopoliticalFutures.com

Nyitókép: Bloomberg.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket