Álomvasút: mégis lesz valami a szélesnyomtáv meghosszabbításából

Úgy tűnik, célegyenesbe érkezett a Tiszacsernyőt Béccsel (Parndorffal) összekötő szélesnyomtávú vasútvonal projektje. A 400 kilométeres vasútvonal 6,5 milliárd euróba kerül és Ausztriában 125 ezer munkahelyet teremt majd.

Már több mint tíz éve beszélnek a szélesnyomtávú vasút Kassától (Tiszacsernyőtől) Bécsig történő meghosszabbításáról. A kínai és orosz gazdasági befolyás megjelenésétől tartva azonban a projektet többször levették a napirendről. A legutóbbi hírek szerint azonban sikerült az EU nélkül is megoldani a finanszírozási kérdéseket, így az év végig ténylegesen megkezdődhet a 6,5 milliárd eurós beruházás kivitelezése.

Nyugat- és Közép-Európában az úgynevezett keskeny nyomtávú sínpárokon közlekednek a vonatok. A két sínszál közötti távolság 1435 mm. A Szlovákiától keletre található országokban azonban a széles, vagy orosz nyomtávként is emlegetett, 1520 milliméteres szabványt használják, amely komoly anyagi akadályokat gördít a keleti áruk Európában történő megjelenése elé.

   

Az orosz szabvány Szlovákiában Tiszacsernyőnél ér véget, ott működik egy átrakodó állomás, ahol a széles nyomtáv szerelvényeinek konténereit vagy egyszerűen átrakják az európai szabványnak megfelelő futóművekre, vagy át kell szerelni a szerelvények kerekeit. Ez mind idő és pénzköltség.

Peter Pellegrini szlovák kormányfő legutóbb júliusban tárgyalt Li Kocsiang kínai kormányfővel a szélesnyomtávú vasútvonal szlovákiai meghosszabbításáról. A szlovák miniszterelnök összesen két átrakodóállomás megépítéséről beszélt, amelyből egy Szlovákiában, egy Bécsben valósulna meg.

Pellegrini a kínai kormányfővel tárgyalt a szélesnyomtávú vasútvonal meghosszabbításáról

Más források ezt nem erősítették meg, egyelőre Bécs, pontosabban a magyar határtól pár klilométerre fekvő Parndorf (Pándorfalu) lenne a végállamosa a Tiszacsernyőtől 400 kilométeren át húzódó vonalnak.

Nagy lökés Ausztriának

A legutolsó megvalósíthatósági tanulmány is csak Béccsel számol, amely Európa egyik legjelentősebb kereskedelmi csomópontja. A tanulmány 6,5 milliárdos kiadással számol, amely tartalmazza 40 kilométernyi alagút és egy Duna-híd megépítését Szlovákiában.

A számítások szerint az átrakodóállomásnak köszönhetően Bécs áruforgalma tíz éven belül évi 20 millió tonnával emelkedne, az osztrák gazdaság hozzáadott értéke pedig 16 milliárd euróval bővülne (ez a szlovák GDP cca. ötöde), és nem kevesebb, mint 127 500 munkahelyet teremtene.

A Middle Corridor („Középfolyosó”) eurázsiai vasútvonal meghosszabbítását jelentő projektet egy orosz-ukrán-osztrák-szlovák konzorcium vezeti. A Középfolyósó Kínából Kazahsztánon, Azerbajdzsánon, Grúzián át halad, majd a Baku-Tbiliszi-Kars vonalon folytatódik egészen Törökországig, ahol belép Európába a távol-keletről indított szállítmányokkal.

A legendásan jó osztrák-orosz kapcsolatoknak köszönhetően idén februárban az ÖBB osztrák teherfuvarozási nagyvállalat az orosz államvasúttal, az RZD-vel írt alá egy nyilatkozatot, amely a Kassa-Bécs szélesnyomtávú vasútvonal megújítását helyezte ismét kilátásba. A dokumentum gyakorlatilag a 2011-es szándéknyilatkozat megerősítése. Néhány héttel ezelőtt pedig az orosz iparügyi miniszter Denisz Manturov a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy „a projekt finanszírozásának megoldása a véglegesítési szakaszban van, és az építkezések az év végéig megkezdődhetnek”.

Hányatott sors

A szélesnyomtáv Kassától való meghosszabbításának ötletét először Robert Fico egykori szlovák kormányfő vetette fel 2008-ban, első kormánya idején, miután tárgyalt a projektről az oroszokkal. 2010-ben azonban a Robert Fico első kormányát váltó Radičová-kabinet leállította a projektet, majd miután Radičová  belebukott a görög mentőcsomagba, Robert Fico immár kétszeres kormányfőként 2013-ban csatlakozott az orosz-osztrák szándéknyilatkozathoz (épp azon az éven, mikor Kína hivatalosan útjára indította az Egy övezet, egy út programot). 2014-ben azonban Oroszország elfoglalta a Krímet, ami feszült geopolitikai viszonyokat teremtve megakadályozta a kezdeményezés kiteljesedését. Közben a németek által készített hatástanulmányok sorra veszteségesnek mutatták a beruházást. Az idén asztalra tett tanulmány sorban már a negyedik verzió volt.

Körkép.sk/KL

Cikkünk elsőként a Körkép.sk Látókör című online magazinjában jelent meg

Bővítjük a látókört. Megjelent a Körkép.sk új magazinja