Gazdasági és politikai aranybánya Brazíliában: pénz beszél, az amazóniai őserdők pusztulnak

Nyitókép forrása: descobretumundo.net

Az amazóniai őserdőket továbbra is tűzvész pusztítja és fenyegeti, a brazil hatóságok pedig csak nehezen tudják megakadályozni a tűz terjedését. Persze, nem lehet kizárni, hogy azoknak van igazuk, akik szerint nem is nagyon próbálkoznak vele. A jelenlegi kormányzat ugyanis egyértelműen a helyi farmereket és a bányászati cégeket támogatja – szemben a környezetvédelemmel.

A világ legbővizűbb folyójának környéke egyedülálló természeti kincs, Amazóniában több tízezer növény és állatfaj található. Gyakorlatilag néhány tízméteres szintkülönbség változás is már teljesen új fajokat és erdőövezeteket tartalmaz. Ez az egyedülálló és elképesztő mértékű biodiverzitás sűrűsödik be 3,14 millió négyzetkilométernyi  áthatolhatatlan erdőségbe.

A brazilok védelmére szóljon, nem egyszerű megvédeni az emberi behatásoktól ezt a hatalmas és nehezen megközelíthető területet. Brazília területének több mint felét dzsungel borítja, amely a lakosság mindössze 12 százalékának ad otthont. Dzsungel fedi hét szomszédos országgal közös határát, miközben gazdasági értelemben a környezetvédelmi tiltások miatt ez a hatalmas terület nem hoz bevételt az országnak.

   

Macron szerint a brazil elnök hazudott, Amazónia miatt megtorpedózza a szabadkereskedelmi egyezményt

Pénz beszél, a dzsungel pusztul

Persze, a brazil kormánynál sem a környezetvédelem az elsődleges szempont. Idén Bolsonaro brazil elnök engedélyezte a Réz és Társult Ásványok Nemzeti Tartalékai (RENCA) néven számon tartott, nagyjából Dánia nagyságú területen a bányászatot. Ezzel gyakorlatilag kiengedte a szellemet a palackból, és ajtót nyitott a nagy bányacégeknek a kiaknázatlan területek kitermelése előtt.

Egyúttal megszegte a klímaváltozás elleni Párizsi Megállapodást. Maga a szerződés nem nagyon tartalmaz szankciókat, de azért ez sem jár következmények nélkül. Norvégia és más gazdagabb országok jelezték, hogy az amazóniai bányászat támogatása miatt megvonják Brazíliától az úgynevezett Amazon-alapba juttatott pénzeket. (Az alap célja, hogy Brazília „veszteségét” Amazónia érintetlenül hagyása miatt kompenzálják.)

A Rencának adott bányászati jogot a bíróság végül felfüggesztette, ám azt egy elég érdekes kitétellel tette meg: csak akkor szabad bányászati tevékenységet folytatni az illető térségben, ha az megóvja a természeti erőforrásokat és minimalizálja a környezeti károkat. Ne legyenek illúzióink, a Brazíliában használatos bányászati technológiák teljes mértékben leélik az esőerdőket. Ez már csak egy jogi-szabályozási vita, amely várhatóan a bányászati cégek javára dől el.

Közel egymillió focipályának megfelelő erdőt irtottak ki az Amazonas-medencében

Az Amazonas kincsei

A Renca 46100 négyzetkilométernyi területe rendkívül gazdag rézben, aranyban, titánban, vasércben és a ma rendkívül keresett ritkaföldfémekben. A ritkaföldfémeknél ki is emeljük, hogy az IT-technológiák és az elektromos autózás egyik nélkülözhetetlen alapanyagáról van szó, amelyek zömét ma Kínában bányásszák – ez az amerikai-kínai technológiai verseny igen érdekes és feszültséggel teli területe.

A Rencát a brazil katonai diktatúra idején 1984-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a multinacionális vállalatok ne tudják kiszipolyozni a területet. A kormány létrehozott egy állami tulajdonú társaságot (Brazil Geológiai Szolgálat, CPRM), amely kizárólagos jogot kapott a bányászat koordinálására. A CPRM soha nem használta ki a Renca területhez való jogát, de megakadályozta, hogy a területre multik vessék ki hálójukat.

A diktatúra 1985-ös bukását követően a tisztázatlan jogi körülmények távol tartották a külföldi bányacégeket. Ezzel együtt azonban a térségben mindennaposak lettek az illegális bányászati tevékenységek. A terület környezetvédelmi védettségét ugyanis később megszüntették – részben azért, hogy a terület tartalékainak felmérése előtt jogi utat nyissanak.

Két év alatt közel 400 állat- és növényfajt fedeztek fel Amazóniában

Már vannak ott bányák

A fenti ellentmondásos helyzetet csak fokozza, hogy az amazóniai esőerdők adnak otthon az 1970-es évek óta a Carajas vasércbányának, amely a világ legnagyobb ilyen létesítménye. Évente 140 millió tonna vasércet termelnek ki exportra a bányából.

Ráadásul nem csak a bányászati ágazatokat támogatja a térségben a brazil kormány, hanem a vízerőmű-építést is. A világ harmadik legnagyobb vízerőművét épp idén fogják átadni (ha a tervek nem csúsznak). És ez csak egyetlen gát a tervezett 30-ból, amit a brazil kormányzat telepíteni akar. Ezek a gátak összesen 38 ezer megawatt áramkapacitással járulnak majd hozzá Brazília elektromos hálózatához.

A másik, kevésbé ismeretlen ágazat, a mezőgazdaság. Bár a kormányzat betiltotta a szójababtermelést, hogy visszafogja az amazóniai erdők irtását (az előző elnöknek így 80 százalékkal sikerült lecsökkenteni az erdők pusztítását), a gabonatermelés virágzik a térségben. Cerrado régió, amely Amazónia határán terül el, adja az ország gabonatermelésének felét, évi mintegy 112 millió tonnás betakarítással. A régió gyors termelési növekedését már nem bírja az úthálózat és a többi infrastruktúra. Bővülési kényszer állt elő, és mi lehetne kézenfekvőbb megoldás számukra, mint Amazónia.

Márpedig Cerrado régiójától nem csak jelentős exportbevételek függnek, de a dél-brazíliai nagy kikötők forgalma is, amelyek épp nemrég fogtak hozzák jelentős kapacitásbővítéshez. Az egymásra épülő gazdasági ágazatok kényszerítőerői pedig folyamatosan nyomás alatt tartják a kormányzatot. Ha Cerrado nem tud bővülni, nem nő az exportbevétel, nem térül meg a kikötők plusz beruházása, hanyatlani kezdenek az agráripar és a kikötők is.

Láthatjuk tehát, hogy nagyon komoly gazdasági érdekek húzódnak meg Amazónia megnyitása mögött. A mostani tűzesetekkel szembeni kormányzati tehetetlenség részben akár szándékos tétlenséget is takarhat. Tény azonban, hogy Brazíliának anyagilag jobban megéri szembemenni a környezetvédelmi elvekkel, mint kiaknázatlanul hagyni amazóniai erőforrásait.

Ez az érem egyik oldala. A másik, hogy a páratlan biodiverzitással rendelkező Amazónia – amelyet nem véletlenül neveznek a Föld tüdejének -pusztulása beláthatatlan következményekkel járhat. Ám ne feledjük: ahogy az Iszlám Állam terrorizmusból származó olajára is volt vevő, úgy Amazónia kincsire is lesz, függetlenül az árra, amit az emberiség fizet érte.

Körkép.sk