Gázhelyzet: Az Európai Bizottság meghátrál, Szlovákia csak félgázon kapja az orosz energiahordozót

Nyitókép forrása: SITA/Stefan Sauer/dpa via AP

Szinte naponta történnek változások gázkérdésben. Az Európai Unió látva, hogy több ország is erőteljesen elutasítja megszorító intézkedéseit, próbál lejjebb faragni követeléseiből. Közben Németországban hivatalosan is elismerték, hogy gyakorlatilag lehetetlen feltölteni a német gáztárolókat az előirányzott 95 százalékos szintre. Szlovákiába közbe a július 11. előtti szinten érkeznek szállítások, ami csak félsiker: ez a leszerződött mennyiség felét teszi ki.

Frissítve: 17:54 – Hétfőn késő délután újabb változás történt, a Gazprom bejelentette, hogy műszaki okok miatt leállít egy újabb turbinát, így tovább szűkül az Északi Áramlat 1 gázforgalma. Részletek cikkünkben. 

Fokozódik a helyzet: A Gazprom tovább csökkenti az Északi Áramlat 1-en érkező gáz mennyiségét

   

A Szlovákiába érkező földgáz mennyisége visszaállt az Északi Áramlat 1 július 11-i leállását megelőző szintre. Ez azonban csak a fele a leszerződött mennyiségnek. Június közepétől az oroszok technikai okokra hivatkozva csak negyven százalékos kapacitáson működtetik az Északi Áramlat 1 szállításait.

Szlovákiába keleti irányból, a nagykaposi belépőponton napi 37 millió köbméter gáz érkezik, nyugati irányból pedig a múlt csütörtöktől (az Északi Áramlat 1 újraindításától) 30-33 millió köbméter. Ez utóbbi csak a fele az eredetileg várt mennyiségnek.

Jelenleg a szlovák gáztárolók telítettsége 67,9 százalékos, ami az éves fogyasztás nem egész 43 százalékára elegendő (a 2021-es fogyasztást alapul véve).

Bajban a németek

A németországi tárolók kapacitása 66 százalékos, ez alig marad el a szlovákiai aránytól, ugyanakkor ez a mennyiség csak a német éves fogyasztás 17 százalékra elegendő csak. A német ipar jó eséllyel megroppan a gázhiány súlya alatt, ami egész Európának fájni fog.

A német árszabályozási hivatal feje, Klaus Müller hétfőn elismerte, hogy még novemberre sem sikerülne feltölteni a német tárolókat 95 százalékra. A fűtési szezon kezdetére a legjobb esetben is maximum 75 százalékos töltöttség érhető el.

Az új német iránycél 75 százalék szeptember 1-jéig, 85 százalék október 1-ig, és 95 százalék november 1-ig – úgy, hogy az utolsó tíz százalékos ugrást bőven a fűtési szezon idején kellene végrehajtani.

A terv egy dolog, ám a Die Welt közlése szerint a jelenlegi szállításokkal (új források bevonása nélkül) legfeljebb 85 százalékos feltöltés érhető el.

Az oroszok tagadják felelősségüket

Ami az Északi Áramlat 1-et illeti, ott az oroszok váltig állítják, hogy önhibájukon kívül kénytelenek ilyen alacsonyan tartani a szállított mennyiségeket. A kapacitás negyven százalékon maradt, annak ellenére, hogy német közbenjárásra megkapták a kanadaiaktól az elvileg szankciók alá eső gázturbinákat.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője most azt állítja, hogy a Balti-tenger alatt húzódó vezetékben több berendezés is javírásra szorul, és visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint Moszkva zsarolni próbálja Európát – a vádak egyáltalán nem alaptalanok.

Peszkov azzal érvelt, hogy Moszkva nem érdekelt abban, hogy teljes mértékben leállítsák az orosz gázszállítást Európába. (A sorok között ebbe belefér az is, hogy az európai tárolók feltöltéséhez viszont kevés gázt küldjenek…)

Peszkov szerint a orosz állami Gazprom nem okolható a tárolási kockázatokért. Orosz álláspont szerint Európa magának köszönheti a szankciók következményeit.

Az Európai Bizottság kénytelen meghátrálni

Hogy kinek van igaza a vitában, az egy dolog, ugyanakkor tény, hogy Európa a gázválság kérdésében is megosztottá vált. A múlt héten az Európai Bizottság bejelentett egy tervet, amely kötelezné a tagállamokat gázfogyasztásuk 15 százalékkal történő csökkentésére, és felhatalmazná a Bizottságot, hogy eldöntse, mely tagállamok kaphatnak (nyilván más tagállamok készleteiből), ha már kifogytak.

A terv egyértelműen Németország gazdaságának megmentéséről szól. A súlyos megszorítás ötlete azonban ezúttal nem csak a közép-kelet-európai tagállamokon akadt el, hanem a nyugatiakon is. Spanyolország és Portugália is egyértelműen elutasította a Bizottság javaslatát, tiltakozott Görögország és Ciprus is, ahogy Magyarország és Lengyelország is (Szlovákia nem).

Ezért hétvőn a Bizottság bejelentete, hogy megpróbálják mérsékelni fogyasztási elvárásaikat. Hogy ez pontosan mit fog takarni, egyelőre még homályos. A tagállamok energiaügyi/gazdasági miniszterei hétfőn kezdik tárgyalni a bizottsági javaslatot, és kedden szavaznak róla. Az uniós soros elnökséget vivő Csehország saját javaslatot dolgozott ki, amely egy sor kivételt határozott meg a kötelező fogyasztáskorlátozás alól.

Megint drágul a gáz piaci ára

Közben a földgáz ára ismét 170 euró terawattóránkénti magasságba emelkedett a növekvő európai ellátási gondok hatására. Lényegében „visszaszerezte” az Északi Áramlat 1 újraindításakor elvesztett 20 eurót – ennyit zuhant az árfolyam a múlt csütörtökön.

Körkép.sk