Nyitókép forrása: canva.com
Úgy fest, hogy a bolgár kormány nem viccel, és elkezdett nyomást gyakorolni a bolgár gázforgalmazókra. A Portfólió úgy tudja, amennyiben a forgalmazók nem közlik október végéig, mennyi orosz gázzal kereskedtek eddig, az állam a teljes forgalmukra kirója a csillagászatinak számító 20 levás extradíjat. Miről szól a mostani gázjátszma, és milyen hatással lehet ránk?
Megawattóránként 10,2 euró. Ennyivel akarja Bulgária egy nemrég, fű alatt elfogadott törvényjavaslattal lényegében megsarcolni az orosz gázt, amely átmegy a területén. Bulgária felől elsősorban Magyarország kap orosz földgázt, amit a sokat emlegetett, mára az egyetlen biztonságos korridor, a Török Áramlat szállít.
A bolgárok lépése még a piacot is meglepte. A Magyar Nemzet cikkéből pedig az derül ki, hogy a háttérben ismét nagyhatalmi játszmáknak lehetünk tanúi: Washington Bulgárián keresztül akarja megszorongatni Magyarországot. Tekintettel arra, hogy Ukrajna már korábban is jelentősen megemelte az orosz gáz tranzitját (ami Magyarországnak nagy kiadást jelentett), az elképzelés a geopolitikai okokról igencsak életszagúnak tűnik. Főleg, ha figyelembe vesszük, mi történt tavaly ősszel az Északi Áramlat 2-vel, hogyan vágták el a Jamal kőolajvezetéket, és hogy az ukránok már belengették az orosz gáztranzit teljes leállítását 2024 év végéig.
A bolgár törvényjavaslat az energiatranzittól nagyban függő országok helyzetével él vissza. Az EU által teremtett energiaellátási zűrzavart kihasználva Horvátország a kőolaj tranzitjánál már megmutatta, hogy igen jó bevételi forrást jelent egy tengerparti országnak, ha a kontinens belsejében lévőket megsarcolja. Bulgária a mostani lépéstől évi 1,5 milliárd eurós összeget vár.
A dolog pikantériája, hogy a bolgár extraadó törvény ellentétes az európai joggal, és nemcsak Magyarországnak, de Közép-Európának és Szerbiának is súlyos problémákat okoz.
Érdemes kiemelni, hogy a progresszív erőtér részeként emlegetett Demokratikus Bulgária kormánykoalíció parlamenti képviselőjének, Venko Szabrutevnek a két héttel ezelőtti reakcióját a magyar és szerb panaszokra:
„Bulgária maga dönti el, hogy milyen díjat vezessen be a területén keresztül történő gázszállításért. A vezeték bolgár, és mi döntjük el, mennyi lesz a díj. Magyarország és Szerbia keressen magának alternatívát! Ez a vezeték tulajdonosának a joga. Ez egy páneurópai politika, amelynek az a célja, hogy csökkentsük Oroszország bevételeit a földgáz, olajtermékek és a többi eladásából. Annak a nagy európai családnak vagyunk a részei, amely nem akarja az ukrajnai háborút. Oroszország ne lépjen be oda!”
Mi azért feltennénk a költői kérdést, hogy ha Magyarország kezdené el így megszorongatni Ausztriát és Németországot, vajon mit mondana a sajtó és Brüsszel…
Azt azért érdemes kiemelni, hogy tavaly a Nyugat-barát bolgár kormány még megbukása előtt nyugati sugalmazásra az elsők között vált le az orosz gázról. Csak épp nem volt alternatívája, az LNG-t és az LNG-terminálokon keresztüli betárolást pedig alig bírta fizetni. A későbbi kormányzat megpróbált kiegyezni a Gazprommal, de a kapcsolatok helyreállíthatatlan károkat szenvedtek.
A bolgár arrogancia azóta csak fokozódott, és egyre valószínűbb, hogy nagyon komoly következményekre lehet számítani. Az orosz Gazprom az elmúlt két hétben elkezdte eladni bolgár érdekeltségeit, egyesek szerint azért, hogy még azelőtt a pénzéhez jusson, hogy az érdekeltségeit konfiskálják.
Most arról folynak találgatások, hogy mit lép a Gazprom akkor, amikor Szófia kiszámlázza neki az extraadóval megemelt tranzitdíjat. Elvileg a Gazprom megteheti azt, hogy nem fizeti ki, ebben az esetben a bolgárok a követelést átirányíthatják a vevőkre: Szerbiára és Magyarországra.
Az egész ügy az utolsó megbízhatóan és biztonságosan működő gázkorridor, a Török Áramlat ellehetetlenüléséhez vezet, ami mindenkinek érdekében áll, aki LNG-t akar értékesíteni Európában. Elvileg a Török Áramlat kiesését az Ukrajnán (és Szlovákián) keresztül érkező gázzal lehet pótolni. A probléma az, hogy Ukrajna egyáltalán nem megbízható partner, ráadásul már hivatalosan is bejelentette a tranzit 2024-es leállítását.
Nem csak Magyarországra és Szerbiára jelent fenyegetést a bolgár extraadó. Mivel az európai gázpiac igen érzékeny az ilyen húzásokra, a dráguló energia és a romló ellátásbiztonság alapvetően árt Közép-Európa versenyképességének. Itt érdemes kiemelni, hogy az uniós szankciók is minden esetben azért keltettek nagy feszültséget a tagállamok között, mert a nyugati tagállamok abban reménykedtek, a keletiek versenyképességének rovására tudnak gazdasági előnyre szert tenni. A Magyarország által kiharcolt engedmények ezt részben meggátolták, a szándék azonban továbbra is megmaradt.
Az LNG-vel kapcsolatos egyre növekvő problémákra korábbi cikkünkben hívtuk fel a figyelmet, többek között arra is kitértünk, hogy ha elfajulna a helyzet a Közel-Keleten, az a globális LNG-export ötödét is padlóra küldheti. A tavalyi energiaválság után különösebb fantázia nem kell a következmények belátásához.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
