Még több a jóból – Febiofest a hétvégére

Pozsony nem egy Cannes. De még csak nem is egy Karlovy Vary. Viszont igényes filmért nem kell messze menni – ez a hétvége pedig különös csemege a filmrajongóknak, akik csak kapkodják a fejüket, hogy melyik vetítőhelyiségben kössenek ki.

Mint már írtunk róla, nyomkereső szerda délután beköltözött az Auparkba, és azóta eltűnt a kozmikus térben. Aki viszont nem a kalandfilmekre izgul, hanem inkább a művész- és dokumentumfilmek kategóriában keresi boldogságát (vagy van olyan bamba, hogy a 17.30-as kezdésű Hory a mesto vetítésre 17.29-kor szeretne jegyet venni, és rácsodálkozik, hogy megtelt a terem), annak a pattogatott kukorica mellé a Febiofestet ajánljuk melegen!

Tegnap, vagyis csütörtökön kezdődött a Szlovák Filmklubok Egyesületének rendezésében a Febiofest 19. évfolyama. A fesztivál múltjáról annyit mindenképp érdemes tudni, hogy az eredetileg a cseh fesztivált Szlovákiába azzal a céllal hozták el, hogy bemutassa az aktuális, kevésbe ismert cseh újdonságokat. Ez a gondolat máig látszik a Febiofest jellegén, súlypontja még mindig a cseh film. Azonban szerencsére nem állt meg a fejlődésben ennél a pontnál, hiszen idén Pozsonyban 6 napon keresztül 5 különböző moziban várják a szervezők a jónépet, sőt, hogy az igényes mozi ne csak a fővárosiak kiváltsága legyen – a fesztivál tovább utazik Szlovákia különböző városaiba: Eperjesre, Túrócszentmártonba, Besztercebányára, Nagyszombatba, Trencsénbe és Kassára, egészen április 22-ig.

   

Régi-új-magyar-szlovák-finn-olasz-cseh-angol-animációs – választék az van, a bőség zavarában pedig alig lehet válogatni. Legszívesebben klónoztatnám magam még két példányban, ugyanis már egy hete műsorfüzettel futkározok, és a szabad perceimben épp azon ügyködök, hogy a leggazdagabb/legtartalmasabb/legszalonképesebb programot állítsam össze magamnak.

90 film, 15 kategória, 170 előadás sok-sok ismert rendezővel – ez az idei fesztivál mérlege. A sztárvendégek pedig most sem maradnak el.  Lássuk csak az egyes kategóriákat. Három elismert európai rendező munkássága kap egy-egy külön blokkot, így a lengyel Agnieszka Holland hét művével ismerkedhet meg a közönség, közülük kiemelnénk a Sötétben (In Darkness) című Oscar-díjra jelölt alkotását, amelyet a rendező személyesen jön el bemutatni, és a (barátosnék ajánlásával) a Teljes napfogyatkozást (Total Eclipse), mely a 19. századi „elátkozott költők” korába varázsol, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine ellentmondásos kapcsolatát mutatja be.

A finn Aki Kaurismäkiho 1987 és 2011 között készült sajátos "északi" hangulatú filmjeit is külön szekcióban tekinthetik meg az érdeklődők. Alkotásainak fontos eleme a tragédia, a szomorúság, a pesszimizmus és az irónia. Filmjeinek nézése közben a nézőt valósággal magával ragadja a történés, a hangulat, az egész gondolati világ, klasszikussá vált munkái közül  többek közt A múlt nélküli embert (The Man Without a Past), és a legújabbat, a Le Havre-t nézhetjük meg a hétvégén.

A harmadik rendezői profil az olasz Michelangelo Antonioni-nak állít emléket. Az ötéve elhunyt filmrendező az olasz és az egyetemes filmművészet egyik legkiemelkedőbb alkotója, művészete többek között Jancsó Miklósra is hatott. A filmeji közül A kaland (L’avventura) Az éjszaka (La notte), A napfogyatkozás (L’eclisse), Nagyítás (Blowup), és a Zabriskie Point látható.

A fesztiválon külön szekció keretében mutatják be a kortárs magyar filmet,összesen öt magyar film hozza közelebb a szlovák közönséghez déli szomszédainkat, mégpedig a Puskás Hungary dokumentumfilm, amely a 2006-ban elhunyt magyar futballista életét dolgozza fel Almási Tamás rendezésében, és Szederkényi Júlia a romák életéről szóló Barlang cím alkotása. Az általam legjobban várt magyar alkotás pedig Jankovics Marcell animációs filmje, Az ember tragédiája, amely Madách 150 éves művét dolgozza fel, mégpedig úgy, hogy minden egyes szín más-más stílusban van ábrázolva. Tarr Béla Torinói ló című drámáját csak erős Tarr Béla-fanoknak ajánljuk (vagy még azoknak, akik nem láttak tőle semmit és szeretnének vele megismerkedni), köztudott, hogy a neves magyar filmrendező nem éppen a könnyen emészthető filmjeiről híres. A magyar tájakra pedig egy sascsalád szemszögén keresztül Török Zoltán Vad Magyarország – A vizek birodalma című tudományos természetfilmje kalauzolja a nézőket.

A fesztivál további érdekessége a Nader és Simin – Egy elválás története (Nader and Simin, A Separation) című film vetítése lesz Aszgar Farhadi rendezésében, amely 2012-ben a legjobb idegennyelvű film kategóriában Oscar-díjat kapott. A mű egy házaspár válásának történetén keresztül dolgozza fel a hagyományok, az igazságszolgáltatás és a férfi-nő kapcsolat témáját a modern Iránban.

Ha már cseh-szlovák fesztivál, ne hagyjuk ki a őket se a felsorolásból. Premiervetítésre kerül a legelismertebb szlovák dokumentumfilm-rendező Pavol Barabás Pigmeusok, a dzsungel gyermekei (Pygmejovia – deti džungle) című alkotása, valamint a fesztiváldíjas animációs film, Az utolsó autóbusz (Posledný autobus), Martin Snopek és Ivana Laucíkova munkája.

A cseh dokumentumfilmekből, mivel orosz és kelet-európai szakértőkkel vágtunk bele a filmnézésbe, még tegnap este sikerült abszolválni a Halott vágány (Mŕtva trať) címűt, egy, a Szibériát északon átívelő vasút építésének fantazmagóriájáról, igazán családias körülmények közt (hárman+a vetítő fiú), ma pedig az Třiska úr korszakos kirándulása Oroszországba (Epochální výlet pána Třisky do Ruska – a film címének jobb magyar fordítására várom a javaslatokat) van terítéken.

2011 legjobb cseh filmjét, a Rügyeket (Poupata) Zdeněk Jiráský rendező hozza Pozsonyba, ahogy több más szlovák és cseh filmet is, szóval a fesztivál a filmérdekességeken kívül arra is jó lehetőség, hogy élőben találkozzunk azzal, akiknek a kameráján keresztül pillanthattunk bele a világba.

A szlovák szekcióról még érdemes elmondani, hogy két nagy klasszikus is vetítésre kerül, mégpedig  Štefan Uhertől A Nap a hálóban (Slnko v sieti) és Martin Šulík Gyengédség (Neha) című szerelmi története, ez utóbbi azért is érdekes, mert főszerepét  két magyar színész,  Cserhalmi György és Benkő Géza játsza.

A Febiofest rendezői igazán színes nézőpalettával számoltak. A fiatalabb közönség részére egészestés mesefilmmekkel készülnek, mint a Holle anyó (Perinbaba), Rigócsőr király (Kráľ Drozdia brada) vagy A só (Soľ nad  zlato) című. Az éjjeli baglyoknak pedig, akik nem restek hajnal négyig egy moziban ülni, az Egy éjszaka a Febiofesttel ma este esedékes programponttal kedveskednek.

A bónuszként jópár külföldi újdonság premierje is látható – mint például a Beszélnünk kell Kevinről (We need to talk about Kevin) című, melyet teljesen véletlenszerűen abszolváltunk a tegnapi nap folyamán. Egy nem átlagos fiatal srác életét mutatja be, agresszív kapcsolatát környezetéhez, különösen az anyjához. Ellenszenve minden más iránt végül a gyilkossághoz hajtja, édesanyja azonban ekkor sem hagyja el, s folytatódik ez a fura kapcsolatuk tovább. Mindez különös humorral van vegyítve, és jobb jellemzést nem tudok rá, mint amit az osztálytársam mondott: „toto bolo riadne psycho“. Szóval én csak ajánlani tudom.

A rendezvényt gazdag kísérőprogram is követi: negyedik alkalommal osztják ki a Szlovákiai Filmklubok Egyesületének díját, az érdeklődőket pedig szakmai beszélgetések, kiállítások várják, speciálisan a magyar filmek vetítését szakmai kerekasztal-beszélgetés kíséri, melyen szlovák és magyar filmesek elemzik a szlovák-magyar kapcsolatokat a filmvásznon, valamint bemutatják Felvidék és Szlovákmagyarok című filmeket is.

A végére pedig hagytam két abszolút klasszikust, amely szintén vetítésre kerül. Az egyik a Macskajaj (Crna mačka, beli mačor) jugoszláv film – Kusturica rajongóknak és Balkán-fanatikusoknak kötelező darab! és a másik nagy kedvencem, a Trainspotting. Ewan McGregor pedig Mark Renton szerepében a többi heroinozó edinburgh-ival együtt már 1996 óta tudja: Válaszd az életet. Válaszd a mozit, válaszd a filmeket. Válaszd a Febiofestet…

Annyi sok szép programot vetítenek, hogy tényleg egész könyvet írhatnék róla, így részletes programot a fesztivál honlapján lehet találni. Mozira fel!

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép facebook-rajongói oldalához!

Az írás a szerző saját, MTI számára készített anyagának felhasználásával készült.