Gazdag programsorozattal ünnepel Borsiban a Magyarság Háza – Interjú

Nyitókép forrása: Magyarság Háza/Kaszás Gergely

Az elmúlt tizenegy év nemzetpolitikájának egyik sikere a határon innen és túl élő magyar közösségek közötti kapcsolatok erősítésére tíz esztendeje létrehozott Magyarság Háza, az intézmény szerteágazó tevékenysége.

A Magyarság Háza 2011-ben, a magyar kormány támogatásával jött létre, a nemzetpolitikai államtitkárság háttérintézményeként működő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretein belül, néhány éve pedig önálló nonprofit gazdasági társaságként működik. Céljai közé tartozik a magyar kultúra megőrzése, építése, valamint az államtitkárság és a nemzetpolitikai intézményrendszer működésének segítése.

Az idén jubiláló intézmény Borsiban, a Rákóczi-kastélyban szervezett kulturális fesztivállal ünnepel, ahol a teljes Kárpát-medence képviselteti magát. Az alábbi interjúban Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatónője beszél a programokról és az intézmény további terveiről.

– Az idén tíz éves Magyarság Háza gazdag programsorozattal ünnepli a jubileumot. Többek között nálunk, a Felvidéken, Borsiban, egy csodálatos helyszínen, a Rákóczi-kastélyban szeptember 30. és október 3. között kulturális fesztivált rendeznek. Miért éppen erre a helyszínre esett a választás?

   

– A helyszínválasztással is azt üzenjük, hogy a mi működési területünk minden olyan földrajzi egység, ahol magyarok élnek, ahol magyarok találkozhatnak magyarokkal, legyen az világváros, vagy akár a legkisebb falu. A borsi Rákóczi-kastély mindamellett egy jelképes helyszín a magyarság számára, hiszen II. Rákóczi Ferenc fejedelem szülőháza. Örömmel fogadtuk a lehetőséget, amit a kastélyt gondozó Teleki László Alapítvány ajánlott fel a számunkra, akikkel amúgy hosszú évekre visszatekintő munkakapcsolatunk van már, elsősorban a Kárpát-medencei épített örökséget bemutató kiállításuk révén, amit közösen vándoroltatunk.

– Milyen programok várják azok, akik ellátogatnak a négynapos rendezvényre?

– A teljes Kárpát-medence képviselteti magát Borsiban csütörtöktől vasárnapig: Muravidékről, Ausztriából, Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből és Magyarországról érkeznek az előadók. Szeptember 30-án, a Magyar Népmese Napján minden a meséről, a játékokról, tehát a gyerekekről szólt. Ezen a napon minden évben partnerünk a Székelyföldi Legendárium, de velünk volt ezúttal a Magyarság Háza közönségének egy másik régi ismerőse, a felvidéki Csavar Színház, Gál Tamás és Kiss Szilvia is, de be lehetett öltözni reneszánsz ruhába, de interaktív zenés alkotó foglalkozás és Izolda népi játékai is várták az érdeklődő gyerekeket.

Péntek kora délutánra nemzetpolitikai kerekasztalt terveztünk kultúra, közösség- és, értékteremtés témakörben, majd jön a Nagyvárad Táncegyüttes, a vajdasági Phrenia Band, az erdélyi CT Project, a napot pedig Nagy Feró és a Beatrice zárja. Szombaton humor az erdélyi Szomszédnéni Produkciós Irodával, ízes történetek Berecz Andrással, borkóstolás a felvidéki Pandy Csabával, csellókoncert az Ausztriában élő Stéger Endrével, majd majd egymást váltja a színpadon a muravidéki Peter’s pan, az erdélyi No sugar és a felvidéki Rómeó Vérzik.

A vasárnap reggeltől estig a családoké. Feledhetetlennek ígérkező órák várnak gyerekekre, szülőkre és nagyszülőkre olyan kiváló mesélők társaságában, mint a vajdasági Jancsi Bohóc Bábszínháza, a felvidéki Kuttyomfitty Társulat, az erdélyi K. Kovács István, vagy éppen a kárpátaljai Gál Natália és Ferenci Attila. A négynapos fesztivált a Gyimesvölgye Férfikórus, a kárpátaljai Credo, a felvidéki Jóvilágvan és az erdélyi Bagossy Brothers Company zárja.

– Ha visszatekintünk a Magyarság Háza eddigi fennállására, mit tart az elmúlt tíz év legnagyobb sikerének nemzetpolitikai szempontból?

– Létrejött és működik egy olyan, a maga nemében egyedülálló intézmény, amely az egységes, folyamatosan gyarapodó magyar kultúra bemutatásával markánsan hozzájárul a magyar-magyar kapcsolatok erősítéséhez, a Kárpát-medence tömbben és szórványban élő magyarság szülőföldön való boldogulásához.

– Hol szeretné látni a Magyarság Házát az elkövetkező tíz év végén?

– Továbbra is arra törekszünk, hogy az intézmény stabil pont legyen a kulturális térben, számíthassanak ránk az előadók, és mindazok, akiket érdekel a magyar kultúra sokszínűsége.

– Mik a terveik a közeljövőre, ill. hosszabb távon?

– Rengeteg elképzelésünk vár megvalósításra, néhányat emelnék csak ki ezek közül. Itt van, egészen közel hozzánk időben, a magyar irodalom két óriása, Petőfi Sándor és Madách Imre születésének bicentenáriuma, mindketten 1823 januárjában látták meg a napvilágot, ezzel a két kiváló alkotóval, a munkásságukkal megkülönböztetett módon foglalkozunk majd az elkövetkezendőkben.

– Mennyire hatott ki a járványhelyzet a Magyarság Háza rendezvényeire, és hogyan sikerült helyt állniuk a szokatlan körülmények között?

– Amikor be kellett zárnunk múlt év márciusban, elsősorban azokra gondoltunk, akikkel már leszerződtünk egy-egy műsorra, és ott maradtak volna munka nélkül, ha nem találunk ki valamit. Úgy döntöttünk, hogy a a produkciókat videón rögzítjük, és ezeket online tesszük elérhetővé. Talán elsőként a Magyarság Háza volt az, amely naponta jelentkezett – szombat-vasárnap is – ilyen műsorokkal. Idáig több mint háromszáz kisfilmet készítettünk.

– Hogyan tudják segíteni, támogatni, kiegészíteni a felvidéki magyarok a Magyarság Háza célkitűzéseit?

– A felvidéki magyar kulturális, szellemi élet sok szereplője rendszeresen visszatérő vendég a Magyarság Háza rendezvényein. Néhány nevet említenék csak: Csavar Színház – Gál Tamás és Kiss Szilvia –, Kuttyomfitty Társulat – ha jól tudom, a Dobsa Tamás és Dobsa Fodor Mónika alkotta társulat is éppen idén tíz éves, Isten éltesse őket! –, Rómeó Vérzik, kassai Thália Színház, Simon Attila, Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes, Jóvilágvan.

Ma kezdetét vette az idén tíz éves Magyarság Háza születésnapi programsorozata a borsi Rákóczi-kastélyban, Felvidéken

– Mi vár még idén a Magyarság Házára a borsi fesztivál után?

– Folytatódik és egészen év végéig tart születésnapi programsorozatunk. Készülőben van és még az ősz folyamán látható lesz az a tíz egységből álló kiállítás, amely fotók, videók, tárgyak, zenei anyagok segítségével a Magyarság Háza elmúlt évtizedét idézi fel. Közben folyamatosan érkeznek a diaszpóra képzőművészeinek meghirdetett pályázat anyagai. Közel háromszáz alkotásból választott ki közel ötvenet a művészettörténész kurátor, ezekből a művekből áll össze egy másik új kiállításunk. Az említett két tárlat világkörüli turnéra indul majd.

Ugyancsak késő ősszel mutatjuk be A Magyarság Háza Nagy Képeskönyvét. A kötet a tíz év programjain készült több tízezer fotóból ad közre egy exkluzív és reprezentatív válogatást. Decemberben pedig első alkalommal adjuk át a Magyarság Háza-díjat azoknak az alkotóknak és szerzőknek, akik ebben az első évtizedben valamilyen módon kötődtek a Magyarság Házához. A születésnapi rendezvények mellett természetesen továbbra is jelentkezünk már megszokott és közkedvelt programjainkkal – mint az Útikalauz magyaroknak, a Magyarság Háza Filmklub vagy éppen a Magyarság Háza Szabadegyetem -, törekedve arra, hogy minél több új helyszínt kapcsoljunk be a magyar kultúra vérkeringésébe.

– Köszönjük a beszélgetést.

Körkép.sk