Világhírű magyar tudósok megfigyelése a kommunista diktatúrában

Nyitókép: mtva

Az atombomba elkészítésében úttörő szerepet játszó tudósok állambiztonsági megfigyeléséről osztott meg különleges részleteket a Kossuth Rádió Nagyítás című műsorában Szekér Nóra, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze. A műsor a kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én 15 órától hallható.

Az elvándorolt lángelmék megfigyelésére a hidegháború idején a szovjet és az amerikai fél is különös gondot fordított. Ezek a tudósok többnyire szuverén, autonóm emberek voltak, sok nyelvet beszéltek, nemzetközi kapcsolataik révén már önmagában kockázati tényezőkké váltak, bizalmatlanságot okozva a szovjet rendszer számára – emelte ki Szekér Nóra a Kossuth Rádió műsorában.

Teller Ede „Kárász”, Szilárd Leó „Törő”, valamint két Nobel-díjas tudós, Gábor Dénes „Carter” és Szent-Györgyi Albert „Bogarász” néven került be a megfigyelési aktákba. Közülük is kiemelt figyelmet kaptak a Manhattan-tervben, majd a hidrogénbomba készítésében résztvevő tudósok, akiket furcsa nyelvezete és polihisztor gondolkodása miatt tréfásan csak „marslakóknak” nevezett a tudományos világ. Szilárd Leó egy korabeli konferencián például így nyilatkozott: „Van földöntúli élet! Itt vannak például a magyar tudósok”.

   

A hidegháború tudományos versenyfutásában az ő tudásuk stratégiai fontossága szinte felbecsülhetetlen volt állambiztonsági szempontból. Megkörnyékezésük magas szinten, szovjet kontroll alatt szerveződhetett csak, de a magyar gyökerekből adódóan a magyarországi titkosszolgálat is nélkülözhetetlen volt. A munkamódszerekről a kutató elmondta: az állambiztonság próbálta feltérképezni például a  tudósok honvágyát, vagy a középiskola iránti kötődésüket, ami igazán szoros volt. Wigner Jenő (Eugene Paul „E. P.” Wigner) a Nobel-díj átvételekor is kiemelte, hogy a díjat a Fasori Gimnáziumnak is köszönheti. Külön operatív tervet mintegy tucatnyi tudósnál dolgoztak ki.

„A hazájukból elvándorló, a modern fizika alapjainak lerakásába bekapcsolódó, ezáltal a katonai fejlesztés tudományos hátterébe bevonódott magyar tudósokat egy kicsit nehezebb volt megközelíteni, mert őket a nyugati hírszerző szervek is erősen védték. Kálmán Tódor, Szilárd Leó, Teller Ede, de Neumann János és a Nobel-díjas Wigner Jenő is része volt a tervnek. Különböző módszerekkel figyelték őket, függően attól, hogy a kommunista diktatúra melyik korszakában járunk”

mondta el a Nagyításban Szekér Nóra. A Kádár-korszak titkosszolgálata szerint csupán az amerikai egyetemeken legalább ötszáz magyar származású tudós tanított vagy kutatott, így dossziék sokasága halmozódott fel a külföldön alkotó magyar kutatókról.

A  tudósok megfigyeléséről szóló teljes beszélgetést a Kossuth Rádió Nagyítás című műsorában, vasárnap 15 órától hallhatják.  Az adás elhangzása után újrahallgatható a Médiaklikken. Február 25-én egész nap tematikus műsorokkal tiszteleg az erőszakrendszer áldozatai előtt a közmédia több csatornája.

Dokumentum- és játékfilmek a kommunizmus áldozatainak emléknapján a közmédia műsorán

MTVA