Brüsszel egyszerre nyitott több frontot Magyarország és Lengyelország ellen

Aligha lehet máshogy jellemezni az elmúlt napok eseményeit, minthogy Brüsszel magához ragadta a kezdeményezést, és támadásba lendült. Szerdán az Európai Bíróság főtanácsnoka bejelentette, hogy javasolja a Magyarország és Szlovákia által benyújtott keresetet, amely a 2015 decemberében elfogadott kvótarendszer ellen irányul.

Egy nappal korábban az Európai Bizottság hivatalos indoklásban értesítette Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot, hogy új szakaszba lép a kötelezettségszegési eljárás a kötelező betelepítési kvóták be nem tartása miatt. Ez volt a második hivatalos figyelmeztetés Brüsszelből , az első egy június 15-én keltezett levél volt, amelyre minden érintett ország válaszolt, indokolva álláspontját, amit az Európai Bizottság, nem meglepő módon, elutasított.

Szalámi taktika

   

A korábbi levélben a V3-ak három indokot sorakoztattak fel a kvóták elutasítása mellett:

a fent említett magyar-szlovák közös kereset ügye még nem zárult le,

a szolidaritás más módon történő kifejezését látják szükségesnek,

illetve a biztonsági ellenőrzések lefolytatásának nehézkességét hozták fel érvként.

Brüsszel a válaszában azonban azt hangsúlyozza, hogy a felsorolt érvek egyike sem igazolja a kvóták elutasításának jogosságát, ezért a kötelezettségszegési eljárást a következő szakaszba lépteti. A levélben szereplő „ajánlások” arra szólítják fel a három visegrádi országot, hogy háromhavonta ajánljanak fel elhelyezési lehetőségeket a menedékkérők számára. Az érintett kormányoknak egy hónapja van reagálni.

Sokat elárul Brüsszel módszereiről, hogy mindössze egy nappal a V3-ak érveinek elutasítása után az Európai Bíróság főtanácsnoka bejelentette, hogy a magyar-szlovák kereset elutasítását fogja javasolni. Ez az ügy jogállásán nem változtat, a politikai megítélésén azonban igen – nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság a V3-ak által felsorolt érveket támadja.

Fico-Juncker találkozó: A szlovák kormányfő konkrét eredmény nélkül kénytelen hazatérni Brüsszelből

Atomfegyver a lengyelek ellen is

És ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság lényegében Lengyelországot is megfenyegette az uniós „atomfegyver”, az úgynevezett 7. cikkely alkalmazásával, amivel felfüggeszthető Varsó szavazati joga.

A 7. cikkely eredetileg nem volt része a uniós szerződésnek, az Európai Alkotmány projektjének elbukása után tető alá hozott Lisszaboni Szerződésbe csempészték be elég röviden ahhoz (mindössze 350 szóból áll), hogy alig tűnjön fel. Ugyanezzel az elrettentő fegyverrel próbálták jobb belátásra bírni nemrég Magyarországot is, egyelőre azonban tényleges lépéseket ez irányban nem tettek.

Ma is Magyarország lesz a fő téma az EP-ben. Bevetik az “atomfegyvert” Orbánék ellen?

Szijjártó: Mi nem akarunk illegális bevándorlókat befogadni

A magyar külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter szerint a fentihez hasonló lépések

„Teljes mértékben illeszkednek abba a folyamatba, amelyet Soros-tervnek neveznek”

Szijjártó Péter szerdán egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre elmondta:

“Soros György államfői pompával történő brüsszeli fogadása után érdekes módon minden európai intézmény még további nyomást helyezett Magyarországra és a közép-európai országokra, hogy illegális bevándorlókat fogadjanak be. “Mi nem akarunk illegális bevándorlókat befogadni, megvárjuk a bíróság döntését”

– jelentette ki.

Kiemelte: a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést továbbra is az európai jogot megsértő döntésként értelmezik, egy ilyen döntéssel nem lehet elvenni egy tagállamtól sem a jogot, hogy maga döntse el, kiket enged be a területére és kiket nem. Az európai szerződések világosan leírják, hogy ezt a jogot nem lehet elvenni – tette hozzá.

Szlovákia engedett Brüsszel “szimpla zsarolásának”. A migráció főleg gazdasági érdek

Brüsszel zsarolása

Szintén ezen a héten jelent meg a nemzetközi sajtóban, hogy Brüsszel egy vitaindító kezdeményezésben felvetette, hogy 2020 után csak azok az országok részesülhetnének az EU-támogatásokból, amelyek teljesítik Brüsszel jogállamiságra vonatkozó elképzelését.

Vera Jourová igazságügyi, fogyasztóvédelmi és nemi egyenlőségért felelős biztos (aki egyébként cseh) úgy nyilatkozott, őt személy szerint „nyugtalanítaná, ha olyan országok kapnának az európai adófizetők pénzéből, ahol nem működik a jogállam. Ez elsősorban Lengyelországot és Magyarországot érinti. Ráadásul az ötlet első verziója arról szól, hogy csak a közös kassza nettó kedvezményezetteire vonatkozna a szigorítás, amit „árukapcsolásként” is emlegetnek. A kezdeményezés alapjait egyébként a májusi német kormányzati stratégia dokumentuma is tartalmazza.

Brüsszel bejelentéseit sokan egyszerű zsarolásnak tartják. Jourová például kifejtette, hogy a szigorítás olyan országokat érintene

„Ahol nincsenek garanciák a csalások és a korrupció ellen, és arra sem, hogy az ezekben sáros elkövetőket a nemzeti bíróságok felelősségre vonják”

Ennek fényében a tervezett intézkedés Szlovákiát, Romániát és más tagállamokat is egyaránt sújtana. Magyarország, Románia és Szlovákia nagyjából egy helyen szerepeltek a világ korrupciós ranglistáján, azonban Szlovákia és Románia valamennyit már teljesített a kötelező betelepítési kvóták rájuk eső részéből, ezért róluk elég kevés szó esik. (Az uniós pénzek szabálytalan felhasználásáról szóló nemzetközi összehasonlítást itt tekintheti meg.)

Ezen a héten az uniós támogatások megvonása mellett foglalt állást Christian Kern osztrák kancellár is, keményen kritizálva Varsót és Budapestet, pedig korábban ő is szerette volna kivonni magát a kvóták hatálya alól (márciusban), arra hivatkozva, hogy a migránsválság kitörésekor Ausztria 90 ezer menekültet befogadott és mentességet kapott a kvótarendszer alól. Juncker és az Európai Bizottság azonban kérését elutasította, mert Bécs mentessége idén lejárt. Egyébként Ausztria Magyarországhoz hasonlóan még egyetlen migránst sem fogadott be az áttelepítési program keretében.

Osztrák kancellár: Kurtítani kell Magyarország és Lengyelország uniós támogatását

Körkép.sk, Euractive.com, Hirado.hu, Bruxinfo.hu