Bár a román belpolitikai válság elvonta a figyelmet a magyar kérdésről és a december 1-jei nemzeti ünnepről, a háttérben tovább munkálkodik Románia magyarellenes gépezete. Épp azért, mert a magyar kérdés az egyetlen olyan téma, amely a végletekig megosztott többségi nemzetet képes összetartani – derült ki a Karc FM rádióban Barabás T. Jánossal, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával készült beszélgetésből.

 

December 1-jén ünnepelte Románia Erdély és Órománia egyesülésének 99. évfordulóját. A magyar szempontból finoman szólva is ellentmondásos megemlékezések némelyikén az RMDSZ politikusai is részt vettek. Gyulafehérváron a romániai magyar nagykövetet és az RMDSZ politikusát kifütyülték. Ahogy Barabás T. János fogalmazott: Románia és Magyarország között még nem tisztázódott az 1918-as események megítélése.

 

Az RMDSZ álláspontja az, hogy ha nem fogadják létező, őshonos, nemzeti jelképekkel és identitással rendelkező, államalkotó közösségnek az erdélyi magyarságot, akkor ők sem tudnak teljes szívvel részt venni a román nemzeti ünnepen.

 

 hirdetes_400x285  

Román kulturális miniszter: “testvéri üzenettel” kell a magyar kisebbséghez fordulni Nagy-Románia centenáriuma alkalmából

 

100 éve zajló agymosás

 

A KKI szakértője szerint a románok egyértelműen nem tudják megérteni a magyar álláspontot.

 

„Romániában 100 éve agymosás zajlik ebben a tekintetben. Nagy-Románia egy magyarellenes államprojekt volt, a magyarok és persze az oroszok és bolgárok rovására jött létre”

 

magyarázza Barabás T. Hozzáteszi, a román politikának tudomásul kell vennie, hogy a magyar kormány „nem örvendezik december 1-jén”, ugyanakkor óvatos és nem provokál. És bár a román kormány nem kommentálta azt, hogy Magyarország nem képviseltette magát semmilyen szinten sem a megemlékezéseken, a román kormányközeli sajtó cikkeiben magyarellenes felhanggal írt erről.

 

„A magyarellenességet használják arra, hogy összefogják a román társadalmat, célt adjanak neki, szolidaritást alapozzanak rá, mert a belső politikai viszonyok nem teszik lehetővé, hogy létrejöjjön egy szélesebb társadalmi összefogás”

 

Fogalmazott a szakértő. Hozzátette, hogy az elmúlt 27 évben Romániában csak regionális pártok tudtak érvényesülni, Erdély pedig mindig máshogy szavazott, mint a Kárpátokon túli Órománia. Dél-Romániában jellemzően a baloldali szocialista párt a befutó, Erdélyben pedig a jobboldali ellenzék. Ehhez a megosztottsághoz még hozzájárul az is, hogy a lakosság fele falvakban él, nagy részük elmaradott körülmények között.

 

A magyarkártya a titkosszolgálatok eszköze

 

Románia tehát rendkívül megosztott, és ebben a helyzetben „a titkosszolgálatok által dominált országban” (az ő kezükben van az igazságügy, a sajtó és gazdaság egy része) a magyarellenesség az összefogás eszköze:

 

„A titkosszolgálatok arra használják a magyarellenességet, hogy működővé tegyék a román társadalmat, ahelyett, hogy a román társadalom meglévő belső értékeit fejlesztenék”

 

mondta Barabás T. Példaként elmondta, hogy a leggazdagabb 10 román vállalkozó közül 8 egykori vagy még mai aktív titkosszolgálati tiszt. És mivel a román politikai pártok csak regionális szinten erősek, gyakorlatilag az egyetlen összromán intézmény, az a titkosszolgálat.

 

Mi állhat az MTI román nyelvű hírszolgálatának hátterében és miért fontos?

 

A román belpolitikai válság

 

A két ország viszonyával kapcsolatban kiemelte, hogy rendkívüli mértékben erősödnek a két ország szomszédi kapcsolatai, és a jövőben ez lesz a meghatározó. Példaként említhető, hogy a kétoldalú kereskedelem volumene elérte a 8 milliárd eurót (ez a szlovákiai GDP egy tizede).

 

„Kiugróan a legfontosabb kereskedelmi partnerei vagyunk Romániának a térségben. A román gazdaság pedig csak úgy tud fejlődni, ha szorosabbra fűzi kapcsolatait Közép-Európával. Mindez pedig csillapítja, moderálja a politikai indulatokat is”

 

A szakértő a román belpolitikai válsággal kapcsolatban elmondta, hogy annak hátterében is a titkosszolgálatok állnak.

 

„Ez úgy mutatkozik meg, hogy a kényelmes parlamenti többséggel rendelkező szocialista kormánypárton belül hatalmi harc indult el a vezetőségért, lévén, hogy a pártelnök ellen a Korrupció Ellenes Ügyészség eljárást indított”

 

Ennek fényében néhány hónap múlva Liviu Dragnea pártelnök kénytelen lesz visszavonulni, a szociálliberális kormánykoalícióban pedig olyan javaslatot készítettek elő, amely növelné a kormánypártok ellenőrzését az igazságszolgáltatási szervek felett – ami kiverte a biztosítékot Brüsszelben és Washingtonban.

 

Nem véletlen az sem, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma meglepően szókimondó nyilatkozatban figyelmeztette Romániát, hogy figyeljen oda, mit „tesznek a honatyák és honanyák a parlamentben”, nehogy sérüljön az igazságszolgáltatás elve.

 

„Nem csak a kormánypárton belüli hatalmi harcról van szó, hanem a kormánypártok modernizációjáról, a törvényességről. Gyakorlatilag két oldal van: a dél-romániai oligarcha csoportokat képviselő, most kormányzó szocialista párt, a másik oldalon pedig ott van a titkosszolgálatok által befolyásolt ellenzék és az államfői hivatal, valamint a főügyészségek”

 

hozzáteszi, a korrupció rendkívül nagy mértékű Romániában, 27 év alatt nem sikerült egyetlen komolyabb autópályát megépíteni, például a Kárpátokon keresztül, mert a költségvetésben elkülönített pénznek mindig lába kél.

 

 

Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Nyitókép: Katonai parádé próbája a december 1-jei ünnepség előtt, Bukarestben. Fotó forrása: Balkan Insight/Alexandra Pandrea – INquam Photos

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!