Külügyek

Nyugaton a helyzet változatlan: Angela Merkel kormánya a jogállamisághoz kötné az uniós források merítését

Angela Merkel német kancellár eddig sem volt túl elnéző a közép-európai országokkal, ha migrációról volt szó, most azonban új erőre kaptak a visegrádi országokat megregulázásáról szóló hangok az új német kormányban.

 

Angela Merkel még a koalíció hivatalos megalakulása előtt, februárban elmondta, szerinte a kelet-európai országok uniós pénzmerítését a jogállamiság betartásához kellene kötni. A Der Spiegel információi szerint Brüsszelben ma parázs vita folyik arról, hogy az uniós források merítésénél a jogállamiság betartását szabnák feltételül.

 

A német lap információi szerint Günther Oettinger költségvetési uniós biztos ez irányú javaslata széles támogatottságot kapott az Európai Bizottságban. Vagyis, könnyen előfordulhat, hogy a Brexit ütötte 15 milliárdos költségvetési lyukat Kelet-Európa rovására töltenék be.

Hirdetés(x)

 

„Az Európai Uniótól 2007-től több mint 150 milliárd eurót kaptak a visegrádi országok, név szerint Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország, de ha a migránsok befogadásáról van szó, ezek az országok hátat fordítanak. Ez a populisták támogatásának receptje, az olyan jobboldali pártoké, mint az AfD. Ezeket az érveket hallani legtöbbször Brüsszelből és Angela Merkel kormánya köreiből”

 

írja a Der Speigel.

 

Böki a csőrüket 

 

Nyugat-Európában a migránsok betelepítésének elutasítása csak az egyik probléma, ami miatt gyanakodva tekintenek a V4-re. A nyugat-európai közvélemény nagy része ugyan egyet tud érteni a bevándorlók szervezett befogadásának kritikájával, ám a görög válság óta (2010) főleg Németországban megnövekedett a bizalmatlanság az új és egyes régi tagállamok iránt.

 

Görögországot több százmilliárdos mentőcsomag árán mentette ki a csődből az EU – jórészt német adófizetők terhére. A 2016-os Brexit-kampány egyik sarkköve is az a gondolat, hogy a kelet-európai országok milliárdokat kapnak a nyugatiak által közös kasszába fizetett összegekből, miközben állampolgáraik tömegével vándorolnak nyugatra és veszik el az ottaniaktól a munkát.

 

Mérlegre tették: Sokkal több profit vándorol ki Nyugatra, mint amennyi uniós forrás érkezik Közép-Európába

 

Olasz hisztéria

 

Egy másik tipikus eset a legutóbbi olasz reakció arra, hogy a Honeywell és Embraco vállalatok (mindkettő autóipari és háztartási-elektronikai alkatrészeket gyártanak) bezárnák olaszországi gyáraikat és Szlovákiába költöztetnék a termelést – állítólagosan a magas állami támogatás miatt.

 

Az olasz iparfejlesztési miniszter azonnal Brüsszelhez fordult, és vizsgálatot követelt, mondván, hogy a szlovák kormány visszaél olcsó munkaereje és vitatott állami támogatása által szerzett versenyelőnyével. A két cég távozásával 1200 ember került volna az utcára Olaszországban, ami nem tűnik soknak, az ügy mégis a kelet-nyugati ellentét egyik ikonikus példájává nőtte ki magát.

 

Az Embraco végül elhalasztotta az üzemköltöztetést, állítólag az olasz kormány nyomására, ám a döntés érdekes módon két nappal azután született meg, hogy a szlovák és a külföldi sajtó közölte Ján Kuciak oknyomozó újságíró utolsó, befejezetlen cikkét, amelyben az olasz maffia és a szlovák kormány kapcsolatait boncolgatta.

 

Franciaországban Macron népszerűségének példátlan zuhanását tavaly csak azt tudta egy időre megállítani, hogy sikerült átnyomnia az EU törvényhozásán a kiküldött munkaerőre vonatkozó szigorításokat, amelynek részletei még mindig kiforróban vannak.

 

Az Európai Bizottság figyelni fogja a nyugati cégek Szlovákiába költöztetését

 

Érdekek hálójában

 

Ebben az esetben is érvényes azonban, hogy az a leghangosabb, akinek a háza ég. Olaszország 2011-ben az európai adósságválság egyik okozója és elszenvedője volt. Bankrendszere ma is az összeomlás szélén egyensúlyoz, miközben kétszámjegyű munkanélküliséggel küzd. Franciaország mellett ugyanakkor a leghangosabb szószólója a közös európai kötvénykibocsájtás és fiskális Európai Stabilitási Mechanizmus ötletének – amely a gyakorlatban azt jelentené, hogy a stabilabb német és más északi országok terhére vehetnének fel kölcsönöket az értékpapírpiacról.

 

Németország számára sem csak a migrációról van szó. A Visegrádi Négyek sokak meglepetésére jóval erősebb tömbbé fejlődött, mint arra számítani lehetett. A visegrádi országok legfontosabb kereskedelmi partnere (az egymás közti termékcserét nem számolva) Németország. Berlin fölénye pedig csak akkor érvényesülhet, ha egyes országokkal tárgyal. Egy egész tömbbel szemben teljesen más erőviszonyokkal szembesül.

 

Nyugat-Erópa számára a legutóbbi szlovákiai események (újságíró-gyilkosság, Antonino Vadala, olasz maffia és uniós pénzekkel való visszaélés) egy újabb érvet jelentek amellett, hogy Kelet-Európa mi mindent kapott, miközben lemarad a viszonzással. Természetesen azzal már kevesebbet foglalkoznak, hogy a saját országukban kialakult helyzetért ki a felelős.

 

Körkép.sk

Nyitókép: americatv.co.pe

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket