Csaknem 9 órán át tartó, maratoni tárgyalás után az első hajnali napsugarak megjelenésekor álltak fel a tárgyalóasztaltól az uniós vezetők Brüsszelben. Sikerült ugyanis megállapodásra jutniuk migrációs kérdésben, amely a mostani, kétnapos EU-csúcs legfontosabb és legtöbb feszültséget keltő témája volt.

 

Az egyezség szerint gyűjtőtáborokat, úgynevezett hotspotokat hoznak létre az unió területén, a migrációs hullám frontvonalában lévő országokban (vagyis Görögországban és Olaszországban). A hotspotokat az EU működtetné és finanszírozná.

 

A program azonban önkéntes jellegű, ráadásul nincsenek konkrétan tisztázva a játékszabályok. Nem véetlenül mondta Sebastian Kurz osztrák kancellár, hogy a mostani megállapodás nem jelenti a migrációs vita végét, hanem kemény tárgyalások zajlanak majd a részletekről.

 

 hirdetes_300x300  

Conte: Olaszország nincs egyedül

 

Az olaszok azonban örülnek: Guiseppe Conte miniszterlnök hozni tudta kormánya választóinak azt, amit eredményként ígért. A megállapodás szövegében nem az Olaszországba, hanem Európába érkező migránsokról beszél. „Olaszország már nincs egyedül” – fogalmazott Conte. Hozzá kell tenni, hogy a tárgyalás elején az olasz kormányfő megfenyegette partnereit: amennyiben nem születik Olaszországra nézve is kedvező megállapodás, a csúcs egyetlen nyilatkozatát sem írja alá.

 

Az észak-afrikai hotspotok kiépítését egyelőre kisebb hangsúlyt kapnak, de megpróbálkoznak vele. Ennek oka, hogy az ottani országok kérdéses hozzáállása az emberkereskedőkkel szembeni harcban igencsak megbonyolítja egy ottani hotspot megfelelő működtetését.

 

A Visegrádi Négyeknek is sikerült eredményt elérniük. A megállapodásban jóval kevesebbszerep a szolidaritás kifejezés. Ez csak retorikai fogásnak tűnhet, de épp ez az elv, amelyre hivatkozva a régi tagállamok az újakra erőltették a migránskvótákat.

 

Az EU-csúcs margójára: migráció és az eurozóna a fő kérdés – vagyis Görögország és Olaszország

 

Merkel örülhet a legjobban

 

A konkrétumok nélküli megállapodást minden érintett igyekszik eredményként bemutatni. Emmanuel Macron egyenesen úgy fogalmazott:

 

„Kilenc óra után sikerüölt megállapodásra jutnunk. Köszönhetően az európai együttműködésnek, végül győztünk”

 

De Macronnál még Angela Merkel is jobban örülhet, aki úgy térhet majd haza Brüsszelből, hogy valamiféle eredményt mutathat be koalíciós partnereinek. Merkelt jelenlegi belügyminisztere, Horst Seehofer hozta nehéz helyzetbe azzal, hogy lényegében ultimátumot adott neki: vagy megvédik Németország határait, vagy bukik a kormány. Merkel végig a közös európai megoldást erőltette, amit most végül (bár csak részben) megkapott. A kérdés, hogy a jelnelegi megállapodással a bajor koalíciós partner megelégszik-e.

 

A tagállamok emgegyeztek, hogy az Unió határait átlépő migránsok másodlagos migrációját meg kell állítani. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy végre minden tagállam betartja a Dublini Egyezménybe foglaltakat: abban az országban nyújthat be menekültkérelmet a migráns, ahol átlépte az EU határát. Merkel kijelentette: a menekült nem választhatja meg, melyik országban szeretne menedékjogot kapni.

 

 

Körkép.sk, Politico.eu

Nyitókép: Politico.eu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!