Oroszország nem akarja annektálni Ukrajna szeparatisták által ellenőrzött részét, hanem támogatja majd őket, hogy szürke zónát hozzon létre általuk, amivel aláássa Ukrajn területi integritását és megakadályozza, hogy Kijev csatlakozzon a NATO-hoz és az EU-hoz – írja a Stratfor magánhírszerző ügynökség legutóbbi elemzésében.
Az ukrán válság azután került újra a nemzetközi figyelem középpontjába, hogy a hétfői, Helsinkiben zajló, Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csúcstalálkozón felmerült Ukrajna státuszának rendezése is. A hírek szerint, amelyeket egyelőre csak az orosz fél erősített meg, Putyin azt javasolta Trumpnak, hogy népszavazással döntsön Kelet-Ukrajna sorsáról.
A Stratfor úgy véli, hogy Moszkva szeretne elmozdulni a katonai és diplomáciai patthelyzetről, ezért tettek javaslatot az ukrán válság megoldására, és veszik fontolóra Trump felkérését a tárgyalások folytatására, ezúttal Washingtonban.
Ukrajna négy év után hivatalosan is elismerte: háborúban áll Oroszországgal
Kell egy szürkezóna
Az ukrán háború lezárása felé vezető út megtalálása nem lesz egyszerű. Kijev nyilván tiltakozna egy népszavazás ellen, hiszen a Krím annektálását is egy referendummal próbálta nemzetközileg elismertté tenni Oroszország. Kérdés, hogy Európa elfogadná-e a Krím annektálásának elismerését, ami utat nyitna a kelet-ukrajnai népszavazás előtt.
Moszkva a lassan ötödik éve tartó konfliktusban nem törekedett Kelet-Ukrajna elfoglalására. helyette támogatja azokat az oroszbarát erőket, amelyek egymással is háborúznak a terület feletti dominancáért. Az orosz stratégiai érdek az, hogy szürkezónát hozzon létre, amely ellehetetleníti Kijevet a NATO és EU csatlakozási tárgyalásokon.
A Stratfor arra hívja fel a figyelmez, hogy Ukrajna kezét megköti a Minski Egyezmény is, amelyet a Normandiai Négyek (Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna) hozott tető. Az ugyanis pontosan meghatározott lépéseket sorol fel a konfliktus rendezésére – ergo, Kijev nem kerülheti meg azokat, ráadásul nem tartalmazzák a népszavazás lehetőségét sem.
A patthelyzetet csak mélyiti, hogy Oroszország a megállapodásban kötelezettséget vállalat az orosz katonaság és nehézfegyverzet kivonására Kelet-Ukrajnából, Ukrajna viszont vállalta, hogy kiemelt jogis státuszt, kvázi autonómiát ad Kelet-Ukrajnának. A probléma az, hogy kilépjen előbb. Ha az oroszok kivonulnak, nincs biztosítékuk arra, hogy Kijev állja az egyezmény rá eső részét, és fordítva, az ukrán vezetés sem lehet biztos abban, hogy az autonómia megadásával az orosz hadsereg elhagyja a térséget.
Leszámolások, puccs, háború és geopolitikai játszmák Kelet-Ukrajnában
Retorika elmozdulás valódi javulás nélkül
A Stratfor arra tippel, hogy Moszkva szándékosan hozakodott elő egy rendkívül körülményes megoldással. A népszavazás jelen helyzetben keresztülvihetetlen. Putyin nem akar sem új önálló államot Ukrajna hozzá közelebb eső részében, sem egy egységes, nyugat-barát Ukrajnát.
És miközben a közvélemény előtt azt mutatja, hogy megoldást kínált fel az USA számára, a témával újabb ékeket verhet Ukrajna, az EU és az USA közé, növelve az egyébként is feszültségekkel terhes hangulatot.
A népszavazás felvetése egyetlen célt szolgált, hogy elmozdítsa a holtpontról a kommunikációt anélkül, hogy a konfliktus lezárásának „veszélye” valóban fenyegetné Oroszországot.
#Russia doesn’t want to annex #Ukraine‘s separatist territories; it supports them unofficially to create a gray zone that undermines Ukraine’s territorial integrity and Kiev’s efforts to integrate with #NATO and the #EuropeanUnion. https://t.co/fMVzZwbPCd
— Stratfor (@Stratfor) 2018. július 21.
Körkép.sk
Nyitókép:
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
