Szakértő: Készüljünk egy újabb, atomegyezmények nélküli hidegháborúra

Egy újabb hidegháborúnak vagyunk a tanúi, így a korábbit lezáró egyezmények jelentőségüket vesztették, mert egy teljesen más világhelyzetnek köszönhetik a létüket. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg elkerülhetetlen volt, hogy a süllyesztőbe kerüljenek” – nyilatkozta a Deutsche Wellenének a moszkvai Pavel Felgenhauer független orosz katonai és politikai elemző.

Az USA és Oroszország újabban az INF-egyezmény kapcsán feszül egymásnak. A közepes hatótávolságú nuklerási erők szerződéséből most Amerika tervez kilépni, mert szerinte elavult és Oroszország több pontján is megsértette a megállapodást. Oroszország válasza hasonlóan kemény volt: arányos lépéseket helyezett kilátásba, és jelezte, hogy az amerikai rakévédelmi rendszereknek otthont adó országok célponttá válhatnak Moszkva szemében. Ilyen rendszerekenek ad otthont például Lengyelország és Románia.

Mi az az INF szerződés

   

Az INF szerződést 1988-ban írta alá Mihail Gorbacsov orosz és Ronald Reagan amerikai elnök. A megállapodás arról szólt, hogy a két szuperhatalom leszereli és megsemmisíti az összes 500-5500 kilométeres hatótávolságú nukleáris rakétáját. Mindezt közös felügyelettel, tehát a két fél ellenőrizhette egymást. Az egyezmény tiltja az ilyen rakéták fejlesztését, gyártását és tesztelését is.

Az INF hatáskörébe eső atomütőerő Oroszország szempontjából elsősorban Európát fenyegette. Az aláírástól napjainkig az USA és Oroszország együtt közel 3000 közepes hatótávú atomrakétát szerelt le és semmisített meg, az indítóállomásokkal együtt.

Gorbacsov szerint a rakéta-megállapodást meg kellene őrizni a “földi élet megóvása érdekében”

Mi változott?

Az utóbbi években Washington és Moszkva kölcsönösen azzal vádolta egymást, hogy megszegte az INF-megállapodást. Az USA az orosz Iszaknder K ballisztikus rakéták egy változatának fejlesztése miatt, Oroszország pedig a Kelet-Európába telepített amerikai rakétavédelmi egységek okán vádolta meg a másik felet.

Bár az USA állítja, hogy a Romániában és Lengyelországban működő egységei csak Iránnal szembeni védelmi feladatokat látnak el, Moszkva szerint ezek a rendszerek képesek nukleáris rakéták célba juttatására is.

Az elemzők most azt találgatják, milyen veszélyeket hordoz magában a megállapodásból való amerikai távozás és egy esetleges orosz reakció. Tény azonban, hogy a megállapodások megsértésével mindkét oldal joggal vádolható. A fegyverkezési verseny azonban elindult, és Oroszországnak erősnek kell mutatkoznia, tekintve az előző hidegháborúhoz képest most több ezer kilométerre közelebb vannak a NATO támaszpontjai Moszkvához.

Épp ez a jelentősége az ukrán válságnak is. A Kaukázus és Ukrajna közti keskeny sávban helyezkedik el az egykori Sztálingrád, mai nevén Volgográd. Ez a város a központja annak a területnek, amely Oroszország számára kulcsfontosságú energiahordozó-bányái és energiafolyosói szempontjából. Ha Ukrajna elveszik Moszkva számára, akkor ez a terület hatalmas nyomás alá kerül, ráadásul soha nem látott közelségbe kerülhetnek az amerikai erők Moszkvához.

Putyin: Oroszország csak válaszcsapásként vetne be atomfegyvert

Lesz-e atomháború?

Ma senki sem merné azt mondani, hogy nem lesz. De az atomhatalmak a jóval kiélezettebb korábbi hidegháború idején sem ragadtatták el magukat, és ezzel megmentették a bolygót. Az atombomba elrettentő erővé vált, és egy idő után arra ment ki a játék, hogy senki se kerüljön atomütőerő tekintetében hátrányba. Így gyakorlatilag a verseny arról szólt, hogy Oroszország papíron ugyanannyiszor legyen képes elpusztítani az egész bolygót arzenáljával, mint Amerika.

Európa tekintetében az atomháború félelme sokkal nagyobb volt. George Friedman geopolitikai szakértő korábbi elemzésében felhívta a figyelmet, hogy az USA-nak azért volt szüksége az atomfegyverekre, hogy meg tudja állítani a Szovjetuniót, amennyiben az el akarná foglalni egész Európát. Mivel egy hagyományos háborúban az amerikaiak nem tudták volna feltartóztatni a szovjeteket.

A Geopolitical Futures hasábjain megjelent írásában azonban leszögezi, hogy az INF-egyezmény és semmilyen másik egyezmény sem tudná megakadályozni az atomháborút, mert mindegyik fél elég olyan atombombával rendelkezik, ami nem esik az INF-egyezmény hatálya alá, de képes elpusztítani a világot.

„Ha Oroszország nukleáris fegyvert vetne be Nyugat-Európa ellen, az számtalan ember halálához vezetne, és elindítana egy katasztrofális nukleáris ellencsapás-láncolatot. Hogy azt a rakétát most Nyugat- vagy Kelet-Oroszországból indítanák-e, teljesen mindegy”

fogalmaz a szakértő. Később hozzáteszi, hogy a nukleáris háborútól való félelem önmagában megakadályozza egy ilyen összecsapás kialakulását:

„Ha az oroszok valahova rakétákat telepítenek, az irritáló lehet, és elegendő indok a szerződés felbontására. De az a gondolat, hogy egy szerződés csökkentse a háború fenyegetését, irreális”

Példátlan “klikkesedés” az ENSZ-ben: nem Irán, hanem az USA kezd elszigetelődni

Körkép.sk, cfr.org, GeopoliticalFutures.com, DW.com

Nyitókép: washingtonexaminer.com