Nyitókép: pism.org
Egy oroszok által nemrég közzétett videó szerint az ukrán hajók Kercsi-szorosnál őrizetbe vett legénysége bevallotta, hogy megsértették Oroszország határait. A videófelvétel tanulsága szerint a felvett „vallomást” az ukrán katonák csupán felolvasták, így a nyugati sajtó joggal kételkedhet azok hitelességében.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint az elfoglalt hajók legénysége között több emberük is volt, egyikük súlyos sérüléseket szenvedett, mikor az orosz őrhajók tüzet nyitottak rájuk. Hivatalos jelentések szerint a hajók elfoglalásakor 6 ukrán sérült meg.
A geopolitikai agytrösztök és szakértők már korábban jelezték, hogy az orosz-ukrán konfliktus ki fog terjedni az Azovi-tengerre is. A Stratfor amerikai magánhírszerző-ügynökség elemzése szerint Ukrajna Oroszország és az USA szembenállásának „kulcsfontosságú csataterévé válik”.
Ukrainian crew admit to ‘provocation’ in statements released by FSB#Ukraine #KerchStrait pic.twitter.com/tjGUlSq7sY
— Ruptly (@Ruptly) 2018. november 27.
Kétirányú utca
Jelenleg az oroszokat az ukránok, az ukránokat az oroszok nevezik agresszornak. Kijev abból indul ki, hogy Krím még Ukrajna területe, így a hajóknak joga volt áthajózni a Kercsi-szoroson. Moszkva azonban úgy tartja, hogy Krím 2014-es elfoglalásával a 2003-ban köttetett orosz-ukrán megállapodás az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról érvényét vesztette. A világ többi része azonban nem ismeri el a Krímet orosz területnek, így Ukrajna követelését a szoroson való áthaladásra jogosnak tartják.
Mindegyik félnek tisztában kellett lennie azzal, hogy Kijev múlt havi bejelentése az Azovi-tengeren építendő ukrán tengeri támaszpont eszkalálni fogja a szárazföldön állóháborúba szorult konfliktust. Nem mintha lett volna más választásuk az ukránoknak: gazdasági bevételeik nagy része exportból származik, amelynek 90 százalékát tengeri útvonalakon juttatják célba. Mariupol a második legfontosabb ukrán kikötő, és az Azovi-tengeren fekszik. Az oroszok pedig egyre keményebben akadályozták a kereskedelmi átmenőforgalmat a Kercsi-szoroson, különböző bürokratikus falakat emelve.
Ukrajna számára az Azovi-tengerhez való hozzáférés kulcsfontosságú gazdasági és stratégiai okokból egyaránt. Ha nem tudják biztosítani a hajóközlekedést ezen a tengeren, nem férnek hozzá Mariupolhoz, és az ország gazdasági problémái elmélyülnek.
A Fekete-tengerre is kiterjed az ukrán háború – komoly gazdasági érdekek növelik a feszültséget
Lesz-e nyílt tengeri háború?
A Stratfor ügynökség szerint a legkockázatosabb forgatókönyv az, hogy a konfliktus szélesebb katonai konfrontációba torkoll. Ennek azonban kicsi az valószínűsége, mert Ukrajnának szerényebb tengeri hadereje miatt nincs reális esélye elfoglalni a Kercsi-szorost. Mivel politikai retorikán kívül egyelőre nem adták jelét katonai válasz előkészítésének, valószínűtlen egy nyílt háború kipattanása.
De belpolitikai (közelgő államfőválasztások) és globális megfontolások is állhatnak amögött, hogy Ukrajna vitatott felségterületen felvállalta a tengeri konfliktust. Tekintve Oroszországétól messze elmaradó tengeri haderejét, Kijev célja inkább az lehet, hogy az orosz agressziót kihangsúlyozza a világ többi részének.
„Kijev számára katasztrofális lenne, ha az USA beletörődne a Krím annektálásába és annyiban hagyná az orosz irányítású erők jelenlétét Donbasz nagy részén és Kelet-Ukrajnában. Méghozzá csupán néhány nappal azelőtt, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkoznak az Argentínában megrendezésre kerülő G-20-as csúcstalálkozón. ”
fogalmaz az amerikai agytröszt, hozzátéve, hogy Ukrajna szempontjából a megnövekedett feszültség növeli majd az Oroszországra nehezedő, USA és Európa által kifejtett nyomást, akár szankciók, akár Ukrajnának biztosított pénzforrások formájában. A NATO növelheti az ukrán hadiflotta fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit, ami többéves anyagi, felszerelésbeli támogatást jelent.
„Fontos az is, hogy Oroszország milyen mértékig hajlandó érvényesíteni érdekeit a Nyugat kritikája ellenére – minél merészebben utasítja el Ukrajna követelését, annál nagyobb az EU és az USA szankcióinak kockázata”
A Stratfor a kercsi események kapcsán hangsúlyozza a jövő márciusban esedékes ukrán elnökválasztás szerepét is. A felmérések szerint Petro Porosenko jelenleg regnáló elnök vesztésre áll. A bevezetett hadiállapot lehetővé teszi a kormányzat számára, hogy korlátozza a médiák tevékenységét, beleértve a telekommunikációt és a rádiót is. Sőt, lehetővé teszik az elnökválasztások elhalasztását is.
„Mindez azt jelzi, hogy a belpolitikai érdekek és a nemzetbiztonsági kérdések egyaránt motiválják az oroszokkal szembeni feszült viszony fenntartását.”
áll az elemzésben, amely azonban arra is rámutat, hogy a hétvégi események komoly károkat okoztak az ukrán gazdaságnak. A hrivnya november 26-án 1,6 százalékot zuhant az amerikai dollárral szemben, miközben a kötvénypiacról felvett kölcsönök kamatköltségei csúcsokat döntögetnek.
Körkép.sk
Nyitókép: pism.org
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
