Nyitókép forrása: reuters.com

 

Donald Trump amerikai elnök és Peter Pellegrini (Smer) kormányfő washingtoni találkozója inkább szimbolikus eredményekkel szolgált, semmint konkrétumokkal. Nagyon nehéz kikövetkeztetni, pontosan milyen motivációk mozgatták a két felet a találkozó során, tény azonban, hogy a résztvevők listája miatt nem szabad alábecsülni Pellegrini látogatásának fontosságát.

 

A találkozón amerikai részről ugyanis részt vett John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, ott volt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és a Fehér Ház költségvetési vezetője is. Az is beszédes, hogy Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter nagyon elégedett volt a találkozóval. Lajčáknak már hosszú ideje kemény ellenszélben kell dolgoznia nyugat-orientált diplomataként: az SNS többször elgáncsolta javaslatait (tegyük hozzá: az ENSZ migrációs paktumát illetően teljesen jogosan), a Smeren belül pedig igencsak felerősödtek az oroszbarát kijelentések. Robert Fico például videóüzenetben támadta a „liberális nyugatot”, amiért meg akarja buktatni Venezuela „legitimen megválasztott” elnökét.

 

Újabb pofon Lajčáknak – Szlovákia nem ismeri el Guaidót Venezuela ideiglenes elnökének

 hirdetes_300x300  

 

Mérsékelt jelentőség

 

Amerika szempontjából Szlovákia elhanyagolható mérete és kis népessége ellenére ezúttal mégiscsak fontos partner lehet. Miután Magyarország aláírta az amerikaiakkal azt a védelmi megállapodást, amelynek szlovák verzióját nálunk nagyon sok kormánypárti politikus ellenez, Szlovákia lett az egyetlen ország a NATO keleti határainál (Ukrajna szomszédságában), amelyet nem sikerült együttműködésre bírni ezen a téren. Hogy még sok vita várható az amerikai-szlovák együttműködési szerződésről, azt az is bizonyítja, hogy hivatalosan Trump és Pellegrini ezt a kérdést nem érintette.

 

Természetesen itt a szlovák a belpolitika sajátosságai is közbe szólnak: az ország külpolitikai irányát sokan megkérdőjelezik az SNS-től kezdve a Smer egyes képviselőin át az ĽSNS-ig, sőt, bizonyos kérdésekben a KDH-t is ide sorolhatjuk.

 

Pompeo Szlovákiában: Az USA versenyezni akar azokkal, akik aláássák a demokráciát Szlovákiában

 

A közös nyilatkozat, és az Északi Áramlat 2

 

Tény azonban, hogy a két országvezető közös nyilatkozata tartalmaz pár olyan dolgot, amit idehaza várhatóan számon kérnek majd Pellegrinin. Például annak elismerése, hogy az oroszokkal szembeni szankciókat mindaddig fenn kell tartani, míg nem teljesítik maradéktalanul  minszki megállapodás kritériumait.

 

A nyilatkozat tartalmaz egy elítélő mondatot az Északi Áramlat 2-re vonatkozóan is, bár ebben a kérdésben a 600 milliós tranzitdíj elvesztésétől való aggodalom miatt a szlovák politikai retorika következetes maradt:

 

„Egyetértünk abban, hogy az energiabiztonság a nemzetbiztonság alapját jelenti. Megerősítjük, hogy ellenezzük az olyan energiaprojektek geopolitikai fegyverként való felhasználását, mint az Északi Áramlat 2”

 

Ez a rész azokra az aggodalmakra vonatkozik, hogy az Északi Áramlat 2 megépítésével Oroszország közvetlenül tud Németországba szállítani földgázt. Egyúttal azonban ez azt is jelenti, hogy Moszkva anélkül zárhatja el a kelet-európai gázcsapokat és zsarolhatja meg Kelet-Közép-Európát, hogy elvesztené a hozzáférését legnagyobb piacához, Németországhoz.

 

Mi a gond az Északi Áramlat 2-vel? Miért nő az orosz gázfegyvertől való félelem?

 

Autóipar

 

A közös nyilatkozat utalást tesz az amerikai importvámokra is, melyeket Washington az európai autókra róna ki.

 

„Az Egyesült Államok és a Szlovák Köztársaság az igazságos és kölcsönösen előnyös kereskedelemben hisz. Támogatjuk az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi kapcsolataira vonatkozó olyan megközelítést, amely a munkahelyek megőrzését és teremtését segíti az Atlanti-óceán mindkét partján”

 

Ez a megfogalmazás inkább az USA álláspontjához áll közelebb. A Trump-adminisztráció ugyanis épp azzal indokolja az importvámok szükségességét, hogy az európai autógyártók veszélyeztetik az amerikai autóipari munkahelyeket, illetve, hogy az EU jóval többet ad el az amerikai piacon, mint amennyit vásárol onnan, miközben vámokkal korlátozza egyes amerikai árutípusok megjelenését az öreg kontinensen.

 

A hivatalos nyilatkozatokból kiolvasható, egymás gazdasági és politikai érdemeinek méltatása mögött egyértelműen a két ország stratégiai közeledése áll, vagy, legalábbis az ez irányú szándék. Kérdés marad azonban, hogy Szlovákiában ez mennyire valósítható meg a gyakorlatban. A belpolitikai megosztottság és a legnagyobb kormánypárt, a Smer egyre nyilvánvalóbb belső konfliktusai megnehezíthetik a közeledést. Arról nem is beszélve, hogy minden jel szerint Szlovákia külpolitikai irányultsága lesz a következő parlamenti választások egyik központi témája.

 

Ráadásul Pellegrini kormányfőnek a saját bevallása szerint sincs meg a kellő hatalma ahhoz, hogy nagy változásokat hozzon. Legalábbis, amíg Robert Fico pártelnök némileg háttérbe szorulva, de őrzi befolyását.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!