Üres frázisok, magasztos célok, nyugati nagyképűség. Weber és Timmermans vitázott a német tévében

Nyitókép forrása: 24.hu

Klímaváltozás elleni harc, migrációs kérdés, határok védelme és szolidaritás, a hetes cikkely szerinti eljárás szigorítása. Ezekről a témákról beszélt Manfred Weber az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje és Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártja (PES) csúcsjelöltje az ARD német országos köztévében.

Igazából a vita nem két csúcsjelölt összecsapása volt, inkább annak lakmuszpapírjaként szolgált, mennyire egyeztethető össze a két pártcsalád ideológiája, retorikája és programja. Az EPP ugyanis a választások után szeretne koalícióra lépni a PES-szel, ezért egyre inkább baloldali értékeket tesz magáévá.

Pénzért szolgalelkűséget

   

A 90-es perces műsorban 130 európai választópolgár tehetett fel kérdéseket a jelölteknek, így merült a magyar, lengyel és román jogállamiság kapcsán megfogalmazott uniós kifogások kérdése is. Ezzel kapcsolatban Manfred Weber elmondta, hogy szerinte egy új típusú eljárásra lenne szükség a jogállamiság védelmében. Úgy véli, a hetes cikkely szerinti eljárás jelen állapotában „életlen kard”, nem elég hatékony az európai értékek betartatása szempontjából. Az ő elképzelése szerint az új eljárás célja az lenne, hogy a jogállamiság megsértésének pénzügyi következményei legyenek, vagyis járjon az uniós források csökkenésével.

Az ötlet egyébként nem újkeletű, néhány évvel ezelőtt Martin Schulz német baloldali pártvezér, az Európai parlament korábbi elnöke volt ennek az ötletnek az élharcosa. A nyugati európai politikusok úgy próbálják az EU-val szembeni bizalomvesztést kompenzálni, hogy választóiknak a kelet-európai, volt szocialista országokra terelik a figyelmet. Azzal vádolják őket, hogy megsértik az egyébként sehol nem definiált európai értékeket, és az uniós források ellopásával gyanúsítják meg őket. Igaz, hogy ebben gyakran van igazság, ám itt is működik a kettős mérce: például sem a Smert, sem Szlovákiát nem veszik elő a jogállamiság kérdése miatt – cserébe a szlovák kormány a Visegrádi Négyek leginkább Erópa-barátibb kormányaként lép fel.

Frans Timmermans szerint az Európai Bizottság korábban is ért eredményeket, szerint a jogállamiság megsértése kapcsán a fő gond az, hogy a tagállamok nem lépnek fel kellő határozottsággal rebellis tagjaik ellen. Ez pedig – mind fogalmazott – az EU széthullásához vezethet. Magyarországgal példálózott, megemlítve a CEU-t, mint „elüldözött egyetemet” és a Stop Soros törvényt. Timmermans szerint Magyarországon „szörny dolgokat művelnek” és „már alig van sajtószabadság”.

Schulz szerint kvóták nélkül pénz sem jár Kelet-Európának. Akkor tegyük tisztába a dolgokat!

Timmermans szavazati jogokat adna a 16 éveseknek

A szocialista csúcsjelölt szerint az EP-választásokon való részvétel korhatárát 16 évre kellene csökkenteni. Mint mondta, a „fiatalok tudják, mit akarnak. A tizenéves klímaaktivista, Greta Thunberg is tudja, mit akar”.

A választási rendszer kapcsán Timmermans kijelentette, hogy megváltoztatná az EP listaállításának szabályait. Szerinte elérkezett az idő, hogy transznacionális listák jöjjenek létre, amely lehetővé tenné, hogy finn és olasz jelöltekre is szavazzanak Németországban.

Weber ezzel nem értett egyet, szerinte a jelölteknek minél inkább „lokálisnak” kell maradniuk. Mindketten azt mondták, hogy ha elnyerik az Európai Bizottság elnöki posztját, akkor az EB posztjainak felét nőkkel töltik majd fel.

Klímaváltozás

Timmermans azzal vádolta az EPP-t, hogy „dinoszauruszként” viselkednek, ha az éghajlatváltozásról van szó. Szerinte nem szabadna újabb öt évet elvesztegetni ebben a kérdésben, utalva arra, hogy az EPP csúcsjelöltje nem hozna áttörést a károsanyag-kibocsátások visszavágásában.

Weber tagadta a vádakat, szerinte az EPP igenis ambiciózus terveket helyezett kilátásba, de szén-dioxidra kivetett adókat nem szabadna a lakosság szegényebb rétegeire terhelni az üzemanyag- és fűtőolajárak révén. Erre válaszul Timmermans elmondta, hogy nem csak üzemanyagadót vezetne be, hanem kerozinadót is.

Timmermans: erősödik a hajlandóság Közép-Európában a menekültkérdés közös megoldására

Migráció

Weber arra hívta fel a figyelmet, hogy az Iszlám Állam oldalán harcoló európai állampolgároknak nem szabadna hazatérniük, hanem Európán kívül kell őket felelősségre vonni. Ehhez a kurdok segítségét kérné, akik jelenleg az Iszlám Állam 10 ezer harcosát tartják fogva, ezek közül sokan európai országokból érkeztek.

Timmermans egy nemzetközi büntetőbíróság létrehozását javasolta a IÁ oldalán elkövetett bűncselekmények kivizsgálására. Kifejtette, Afrikában egy „nagyszabású Marshall-tervre lenne szükség, amely elősegítené „a társadalom, a gazdaság, az oktatás és a jogállamiság fejlődését”. Mint mondta, ezt követően ülhet le Európa az afrikai országokkal tárgyalni a migrációról. Ez az elképzelés egyébként pontos mása Soros György átfogó európai tervének, amelyet tavaly májusban mutatott be a sajtónak. Soros szerint elengedhetetlen a legális bevándorlás ösztönzése Európában, illetve egy afrikai Marshall-terv kialakítása – amire természetesen a tagállamok a pénpiacról szerezzenek forrásokat.

Weber szintén az afrikai országokkal való kapcsolatépítés híve volt, azonban elsősorban kereskedelmi és gazdasági eszközökkel.

Weber: Magyarország rossz irányba tart

Az EP-választások május végén zajlanak Európa-szerte, 23-26. között. Az íratlan szabályok szerint a legtöbb szavazatot kapó pártcsalád nevezheti meg az Európai bizottság új elnökét. A felmérések szerint az EPP nagy veszteségekkel, de megnyeri a voksolást 24 százalékkal,a szocialisták várhatóan 20 százalékot szereznek majd.

A csúcsjelölti rendszer azonban nincs kőbe vésve, így az elvárt forgatókönyv még borulhat.A jelöltre az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is rá kell bólintani. Az első esetben Franciaország okozhat problémát, ha a német túlsúly elkerülése érdekében megvétózza a jelöltet. A második esetben akkor kerülhet sor meglepetésre, ha vagy a balliberális-progresszív oldalon (Macron és társai), vagy a nacionalista jobboldalon (Salvini és társai) blokkoló kisebbség tud alakulni az EP-ben. Sőt, az sem kizárt, hogy a két csoport hajlandó bizonyos kérdésekben együttműködve blokkolni a többség akaratát.

Körkép.sk