Nyitókép forrása: cnbc.com
A kínai Nemzeti Népi Gyűlés csütörtökön jóváhagyta a nemzetbiztonsági törvény Hongkongra való kiterjesztését.
A kínai parlament 6 tartózkodás mellett 2878:1-hez arányban fogadta el a törvényt, amely utat nyit az Állandó Bizottság előtt, hogy kidolgozza a Hongkongra vonatkozó jogszabályok részleteit. Li Ko-csiang miniszterelnök kijelentette, hogy az elfogadott javaslat tiszteletben tartja a „két ország egy rendszer” elvét, természetesen Hongkong „hosszú távú jólétének és stabilitásának biztosítása érdekében”.
A kulcsfontosságú nemzetközi kikötővel rendelkező Hongkong 1997-ben „került vissza” Kínához. Az akkori újraegyesítési megállapodás értelmében Hongkong autonóm státusa 2037-ig, tehát negyven évig nem változhat.
A Ko-csiang által említett „két ország egy rendszer” elvvel Kína és Hongkong kapcsolatát jellemezték korábban. A központi kormányzatnak ugyanis csak korlátozott beleszólása volt a városállam belügyeibe. A különleges státus megőrzéséhez nagyban hozzájárult, hogy akkoriban Hognkong adta a kínai GDP 27 százalékát.
A kommunista párt ellenségeinek mentsvára
Hongkong a maga nemében a kommunista párt bírálóinak menedéke lett. Azok, akik a központosított gazdasági intézkedések helyett szabadabb,nyugatiasabb vállalkozói környezetre vártak, Hongkongba mentek. A helyi kiadók bátran terjeszthették az olyan politikai szatirikus és ellenzéki lapokat, amelyeket a kontinentális Kína többi részén nem tűrtek meg. A városban rengeteg, peking által közellenségnek kikiáltott személy lelt menedékre.
Mi változott? Peking elsősorban azért meri nagy nyomás alá helyezni a partvidéki várost, mert gazdasági szempontból közel sem olyan kulcsfontosságú, mint volt egykor. A kínai GDP-hez már csak 3 százalékkal járul hozzá, Pekinget pedig sokkal inkább a központosított gazdálkodás elbliccelő vállalatok izgatják.
A most elfogadott nemzetbiztonsági törvény lényegében véget Hongkong autonóm státusának. A törvény lehetővé teszi Hongkong számára, hogy a párttal kritikus elemeket kiadja Pekingnek, ahol aztán a hatóságok elítélhetik vélt vagy valós tetteikért. Afelől pedig kétségünk sem lehet, hogy kínai a katonai nyomásgyakorlástól sem riad vissza, hogy „rendet teremtsen Hongkongban.
A hongkongi tüntetéshullám háttere: Peking megszabadulna egyik idegesítő gyenge pontjától
Pekingi félelmek
Ma ugyanis ez az egyetlen olyan releváns partvidéki város, amelyen keresztül destabilizálni lehet a kontinentális Kínát: a politikai ellenfeleknek menedéket nyújthat, a hongkongi sajtó megírhatja a közpénzeket megdézsmáló párttagok viselt dolgait, adott esetben félhivatalos ellenzéki mozgalmakat is lehetne a városból koordinálni.
Ez a mostani törvénnyel Peking részéről megoldódni látszik.
Az amerikai, brit és ausztrál külügyminisztérium már figyelmeztették Kínát, hogy megsérti a korábbi, Hongkong státusával kapcsolatos megállapodásokat. A törvény pekingi megszavazása pedig újabb tüntetéshullámot fog kiváltani. És bár a kínai kormány azt állítja, az egy ország, két rendszer elv érvényesül, a mostani döntés egyértelműen ennek az elvnek a leépítését jelenti.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
