Nyitókép forrása: businessinsider.com
Bevethető a kínai hadsereg, amennyiben Hongkong maga kéri ezt, érkezett a hír a minap a Távol-keletről, ahol több százezres tömegtüntetések zajlottak szinte megszakítások nélkül az elmúlt hónapokban. A tüntetések névleg az autonóm Hongkong és Kína közti kiadatási törvény megváltoztatása miatt törtek ki, ám valójában arról van szó, hogy Peking jócskán vissza akarja vágni a város autonóm jogait.
Pedig azt 2037-ig változatlanul kellene hagynia. 1997-ben ezzel a feltétellel kapta vissza Kína Hongkong városát, amely a teljes kínai GDP 27 százalékát termelte ki, tehát iszonyú gazdasági erőt képviselt.
Kína az „egy ország, két rendszer” elvének nevezte az autonóm Hongkong és Kína kapcsolatát, némileg abban reménykedve, hogy ha a rendszer beválik, akár Tajvan is hajlandó lenne végre egyesülni a kontinentális Kínával.
Mára azonban jócskán megváltozott a helyzet. Hongkong gazdasági súlya lecsökkent, a kínai GDP-ben vállalt szerepe kevesebb, mint 3 százalék, ezzel párhuzamosan Peking egyre inkább próbálja megszerezni a tejes fennhatóságot a város felett, felrúgva az autonómia status quóját.
A kiadatási törvény is ezt szolgálja, hiszen Hongkong a pekingi kommunista garnitúra kritikusainak és bírálóinak legfőbb menedéke, nem beszélve azokról az üzletemberekről, akik inkább a városba települtek át a kínai kormány reformintézkedései elől, akadályozva Peking nagyratörő terveit. A kínai katonaság most a helyőrségi törvény 14. cikkelyére hivatkozva vonulna be a városba, amely kimondja, hogy a hongkongi kormányzat szükség esetén kérheti a kínai hadsereg hongkongi helyőrségének segítségét a közrend megőrzése végett vagy egy katasztrófa elhárításban.
Kínai védelmi minisztérium: Hongkong kérésére bevethető a kínai hadsereg a tüntetések megfékezésére
Gyenge pont
A pekingi központi kormányzatot azonban más kérdések is aggasztják. Például az, hogy Hongkongon keresztül könnyel destabilizálni lehet az egész kontinentális Kínát. A Hongkongban menedékre lelő politikai disszidensek innen ösztönözhetik a kontinentális politikai mozgalmakat, a hongkongi sajtóval kínos helyzetbe lehet hozni a csencselésen rajtakapott kínai pártembereket. Magyarul: egy sor olyan politikai riválist termelhet ki az autonóm város, akikre Peking már most veszélyes konkurenciaként tekint. És az is fontos érv a kommunista pártnál, hogy a hongkongi pénzügyi rendszert és szabadságot kihasználó üzleti szféra aláássa Peking központosított gazdaságpolitikáját.
A feszültség első jelei 2013-ban jelentek meg. Akkor azért kellett a hongkongiaknak utcára vonulniuk, mert Peking pártpropagandát csempészett a tankönyvekbe. 2014-ben Peking törvényt akart a hongkongi választásokon induló jelöltek átvilágításáról. 2015-ben a kínai hatóságok könyvesboltokat zárattak be és semmisítettek meg, amelyek Xi Jinping elnökről írt – nem túl hízelgő – könyveket árultak és csempésztek át a kontinentális Kínába. 2016-ban Peking nyomására két, függetlenségpárti tisztviselőt távolítottak el a hongkongi törvényhozásból. 2017-ben a kínai-kanadai állampolgárságú Hsziao Sianhua milliárdost rabolták el a városból és vitték Pekingbe, hogy korrupciós ügyekért számoltassák el.
Tajvan kétmilliárd euró értékben vásárolhat amerikai fegyvereket. Kína tiltakozik
Üzenet Tajvannak
A legutóbbi információk szerint a hongkongi tüntetéseken való részvétel alábbhagyott, néhány százezerre csökkent a résztvevők száma a korábbi több mint egymillióról. Ennek ellenére egyre brutálisabb összecsapásokra kerül sor a rendőrök és a tüntetők között. Kína-párti képviselő lakását dúlták fel nemrég, a központi kormányzat pedig állítólag alvilági „szabadcsapatokat” küld a tüntetőkre, akik válogatás nélkül vernek félholtra minden demonstrálót, aki az útjukba kerül. Állítólag az áldozatok között van egy várandós fiatal nő is.
Kína úgy tűnik, nem fél, hogy a Nyugat elítéli vagy szankciókat helyez kilátásba a hongkongi status quo felrúgásáért. Megteheti, az USA-n kívül Kínával senki sem ápolna rossz kapcsolatot, ráadásul nem Hongkong lesz a vörös vonal a Nyugat számára, hanem Tajvan. Tajvan esetében pedig Kína hivatalosan is elismerte, hogy a szigetországgal való egyesülést akár katonai erő alkalmazásával is elképzelhetőnek tartja.
A tajvaniak számára viszont a hongkongi példának köszönhetően egy valami biztossá vált: az egy ország két rendszer elve nem működik, mert Peking az első kínálkozó alkalommal megszegi azt.
Az esernyők az égig érnek: Miről szólnak a hongkongi tüntetések?
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Megosztás:
Címkék: Egy ország egy ország két rendszer Hongkong hongkongi tüntetések hongkongi tüntetéshullám Kína
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
