Amerika választ – Elképesztően szoros küzdelemre számíthatunk a tengerentúlon

Nyitókép forrása: bloomberg.com

November 3-án, azaz ma kerül sor minden idők egyik legkeményebb elnökválasztására az Egyesült Államokban. Hetek óta foglalkoztatja a világsajtót, hogy Donald Trump jelenleg is regnáló republikánus elnök, vagy kihívója, a demokrata Joe Biden lesz az USA elnöke a következő négy évben.

Mindenki rendkívül szoros eredményt vár. A mostani választás azonban sok tekintetben egyedülálló. Az Egyesült Államokban ugyanis az elmúlt időszakban tetőfokára hágtak az indulatok a baloldali-liberális választók és a konzervatív republikánusok között. Már nem csak arról van szó, hogy gyűlölik a másik csoport jelöltjét, hanem arról, hogy egymást is ugyanúgy megvetik.

Egy nemrég megjelent felmérés szerint a New York-i liberális szavazók 75 százaléka elutasítja annak lehetőségét, hogy egy Trump-szavazóval menjenek randira. A Soros György által megígért lövészárokháború meghozta gyümölcsét, és veszélyesen kezelhetetlen ellentéteket hozott a felszínre. Már nem a politikusok tesznek lenéző megjegyzéseket a választókra (ahogy azt Hillary Clinton tette a Trump-szavazókra 2016-ban), hanem családok és közösségek esnek egymásnak vélt igazuk miatt.

   

A felmérések Biden győzelmét jósolják, csakhogy ez az előrejelzés nem jelent semmit, tekintettel arra, hogy 2016-ban is csúnyán leszerepeltek a közvélemény-kutató ügynökségek, akik Hillary Clinton diadalát vetítették előre. Nagyon szoros verseny várható, amit vélhetően ismét a csendes többség fog eldönteni. Hogy Trump láthatatlan (fehér, konzervatív középosztály) hátországa mire lesz elég, nehéz megmondani.

 Betöltés ...

Az amerikai választási rendszer elég sajátos, az országos választói akarat nem feltétlenül esik egybe a voksolás eredményével.

Nem a voksok száma számít

A hétköznapi választópolgárok leadott voksai alapján egy 538 tagból álló elektori kollégium szavazza meg decemberben az elnök személyét. Az emberek a szavazólapon elnökjelölteket karikáznak, de valójában elektorokat választanak meg, akik majd decemberben szentesítik a választások eredményét.

Három állam kivételével (Washington, Nebraska, Maine) mindegyikben a „győztes mindent visz” elv érvényesül. Ha ezekben az államokban győzni tud egy jelölt, az adott állam összes elektora erre a jelöltre adja le a voksát. Például, ha Texasban Trump 51 százalékkal győz, mind a 38 texasi elektor rá fog szavazni.

Ez a rendszer érdekes helyzeteket produkált 2016-ban: Hillary Clinton ugyan több szavazatot gyűjtött be országos szinten, de Trump gyűjtött össze több elektori voksot.

Ezúttal azonban még a leadott voksok és az elektorok számának ismerete sem lesz elég ahhoz, hogy biztos eredményt tudjunk. Ott vannak még a levélszavazatok, és egy szoros választási eredményt még meg is lehet támadni, további bizonytalansággal tetézni a koronavírus és a baloldal által gerjesztett belpolitikai válságtól amúgy fáradt társadalom gondjait.

Az Egyesült Államokban 328 millió lakosából 200 milliónak van választójoga. A részvételi arány 58-67 százalékos, de a 90-es évek második felében 50 százalék alatt is jártak már. Négy éve 138 millióan adták le voksukat. A lakosság háromnegyede fehér, köztük egy ötödnyi latinamerikaival, illetve a népesség további 13 százaléka fekete, 6 százaléka pedig ázsiai.

Lakmuszpapír államok

A keddi választások kimenetelét menet közben jó eséllyel lehet majd megjósolni. Van ugyanis 12 billegő állam, akik az 538 elektori voksból 156-ot adnak. Ezek: Colorado, Florida, Iowa, Michigan, Minnesota, Nevada, New Hampshire, Észak-Karolina, Ohio, Pennsylvania, Virginia és Wisconsin.

Az ő eredményeik alapján fokozatosan megbecsülhető lesz, melyik jelölt felé billen a mérleg. Érdekes statisztika, hogy 1900 óta csak két elnökjelölt tudott nyerni úgy, hogy közben veszített Ohio államban. Erre sokan hivatkoznak kiindulási alapként, de Trump legendás kiszámíthatatlansága miatt ez most aligha bölcs dolog.

Még egy fontos körülményt érdemes kiemelni. A demokraták könnyen ráfizethetnek saját kettőségükre. A liberálisok választóit ugyanis nem értékrendszer mentén, hanem lakhely szerint lehet legkönnyebben behatárolni. Ők a nagyvárosokban tudnak győzeledelmeskedni, csakhogy ebbe beletartozik a liberális értelmiség és színesbőrű alacsonyjövedelműek rétegei is. A BLM mozgalmat tápláló radikális baloldal így nem feltétlenül sorakozik majd egy emberként a mérsékelt, centrista Biden mögé.

Körkép.sk