Amerikai-orosz tárgyalások Ukrajnáról: Marad a feszültség, előrelépés nincs

Nyitókép forrása: SITA/Denis Balibouse/Pool via AP

Hétfőn eredménytelenül zárultak az amerikai-orosz tárgyalások az Ukrajna körüli viták kapcsán, így maradt a nemzetközi feszültség. Az oroszok újra elmondták, nem tervezik megtámadni Ukrajnát, erre azonban garanciát nem adtak, ahogy az amerikaiak sem arra, hogy nem veszik Ukrajnát a NATO-ba. A két nagyhatalom szerdán Brüsszelben folytatja a tárgyalásokat.

A találkozók első körére Genfben került sor külügyminiszteri szinten. Wendy Sherman amerikai és Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettesek több mint 8 órán át ültek a tárgyalóasztalnál, hogy valahogy elmozdulást érjenek el az ukrajnai helyzetet illetően. Az ugyanis maga a 22-es csapdája.

Oroszország decemberben 100 ezer fős hadsereget vont össze Ukrajna határainál, és a szokásosnál is nyomatékosabban szögezte le, hogy nem engedhet ellenséges haderőt ilyen közel határaihoz, ezért szükség esetén cselekedni fog Ukrajna NATO-csatlakozását elkerülendő.

   

Az oroszok ezen felül a NATO-nak és az USA-nak is átadtak egy -egy „javaslatcsomagot”, amelyben garanciákat követelnek a Nyugattól arra nézve, hogy

• Ukrajna sosem lesz a NATO tagja,
• hogy a NATO nem bővül tovább kelet felé (tehát Ukrajnán kívül Finnországot és Svédországot sem veszi fel soraiba),
• és hogy a NATO haderejét vissza kell vonni a szövetség 1997-es határai mögé – vagyis vonuljon ki minden posztszovjet országból.

Az amerikaiak elfogadhatatlannal nevezték az egyébként nyilvánvalóan minden elképzelhető maximális követelést tartalmazó dokumentumot. Az is sejthető, hogy az oroszok azért ilyen merészek, hogy legyen miből lealkudni, és ők megelégednének azzal is, ha Ukrajna NATO-tagságát elkerülhetik. Ezzel ugyanis:

• elkerülnék, hogy a NATO és az amerikai hadsereg egy hatalmas európai országban kivételesen nagy műveleti és manőverezési mozgásteret szerezzen,
• elkerülnék, hogy az ellenséges haderő alig 500 kilométeres közelségbe kerüljön Moszkvához,
• és elkerülnék, hogy Ukrajna végleges elvesztése láncreakciót indítson be a Kaukázuson és Közép-Ázsiában.

Mikor az orosz külügyminiszter-helyettes Ukrajna és Grúzia tagfelvételének megakadályozásáról beszélt, az amerikai kollégája kijelentette, hogy „nem engedik, hogy bárki akadályozza a NATO nyitott ajtók politikáját, amely mindig is lényeges része volt a szövetségnek”.

Moszkva ultimátumot adott a Nyugatnak. Nem akar konfliktust, de van két követelése

Ellenben Sherman felajánlotta, hogy kölcsönösen korlátozhatnák a hadgyakorlatokat és a rakétarendszerek telepítését. Ez azonban túlságosan kevés Oroszország számára, amelynek Ukrajna olyan, mint egy mély és nyílt stratégiai seb.

Rjabkov ennek megfelelően a sajtónak arról beszélt, hogy a találkozó higgadt és professzionális hangvételű volt, de figyelmeztette az amerikaiakat, hogy ne becsüljék le a feszültség kockázatait.

Az esetleg sejtethet némi elmozdulást, hogy Sherman hétfőn arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „nem hoz döntést Ukrajnáról Ukrajna nélkül, Európáról Európa nélkül és a NATO-ról NATO nélkül.

Ez azért érdekes, mert az amerikaiak régóta kihagyják szövetségeseiket a döntéseikből, mert több dologban is ütköznek stratégiai érdekeik. Az oroszokhoz közel álló németek például a NATO bürokratikus döntéshozását az amerikai szándékok tompítására használta, amit az USA gyanakodva figyelt.

Sherman kijelentése ugyanakkor azt sejteti, hogy bár a valóban fajsúlyos tárgyalások Moszkva és Washington közt folynak más, más országoknak is teret adhatnak a vitában. A gond az, hogy ez a tárgyalások zátonyra vitelére éppúgy alkalmas lehet, mint a feszültség bebetonozására vagy betemetésére.

Körkép.sk, BBC.com