Nyitókép forrása: SITA/Michael Kappeler/dpa via AP
Áll a bál a német kormány gigászi rezsicsökkentő csomagja miatt, ami belföldön és külföldön is kiverte a biztosítékot, persze más-más okból. Európa megint jelét adta annak, hogy a legsúlyosabb dilemmája – a háborún kívül természetesen – a német dominancia kezelése. Így most azért került pellengérre Németország, mert olyan versenyelőnyhöz juthat hozzá, ami szúrja a szemét többi nagy tagországnak.
Némi iróniával azt is mondhatnánk, hogy a bedőlő német gazdaság hírére kezüket dörzsölő európai versenytársak számításait húzta keresztül a német kormány azzal, hogy egy hatalmas, 200 milliárd eurós csomagot akar létrehozni az energiaárak befagyasztására.
Ez egy hatalmas összeg, a német GDP 4,7 százaléka, a szlovák GDP kétszerese, az összeurópai erőfeszítésekből létrehozott újjáépítési alap egy negyedének felel meg.
Nyilván a németeknek sincsenek ekkora tartalékaik, így kölcsönből finanszíroznák a csomagot. A logika lényegében egy nagy rezsicsökkentés. A belföldi fogyasztók (háztartások, cégek, intézmények, stb.) számára befagyasztanák az árakat, a drága (csillagászati) piaci ár és a befagyasztott ár közötti különbséget pedig a 200 milliárdos keretből fedeznék.
Hogy képzelik a németek, hogy kezelik a válságot…
Az intézkedés napokon belül nagy ellenállásba ütközött. A hitelfelvételt Németországban alkotmányos szabályok is kemény korlátok közé szorítják, ezért Olaf Scholz kancellár kormánya a koronavírus miatt létrehozott Gazdasági Stabilizációs Alapon keresztül venné fel a hitelt. A módszert elbírja a papír, kellőképp megindokolható, de mégis aggályokat vet fel.
A német szövetségi számvevőszék elnöke, Kay Scheller szerint hiába teszik az államháztartás egy másik zsebébe a hitelt, mintegy árnyékköltségvetést, az adósság attól még adósság marad.
Még keményebb nyilatkozatok hangzottak el Európa különböző országaiból. A német terveket Olaszország leköszönő és potenciális leendő miniszterelnöke egyaránt elítélte, pedig a politikai paletta két ellentétes oldalán álnak.
A franciák is kibuktak, Bruno Le Maire pénzügyminiszter az egyenlő feltételek megsértését emlegette, és azt hangsúlyozta, hogy konzultáció és szolidaritás, az egyenlő versenyfeltételek tiszteletben tartása nélkül az eurozóna összeomolhat”. Persze minden nézőpont kérdése, a franciák kitetszége az orosz energiának alig 15 százalék, és bár ők is szenvednek az energiaválságtól, helyzetük messze nem olyan aggasztó, mint a németeké. Ráadásul hozzáállásuk némiképp kétszínű, hisz épp nemrég jelentették be, hogy akár két évre is felfüggeszthetik az Olaszországba menő áramexportjukat…
A fő probléma: maga Németország
A valódi problémát az jelenti, amire már hétfőn felhívtuk a figyelmet a gázársapka kapcsán. Ha a németek valóban hozzájutnak egy 200 milliárdos csomaghoz, akkor elkezdhetik felszívni a piacról az energiaforrásokat, nem csak az ázsiai piacokkal versenyezve, hanem a többi, ekkora pénzügyi lehetőségekkel nem rendelkező ország elől is elszipkázva a hiányárukat – gázt, LNG-t.
Vagyis azok, akik eddig abban reménykedtek (Franciaország, Spanyolország), hogy a német gazdaság megroppanásával majd kezelhetőbb szintre csökken a német dominancia Európában, most azt látják, hogy a helyzet fordítva is elsülhet.
Ebből a szempontból nem véletlen, hogy az Európai Unió nem tudja eldönteni, hogy akar-e ársapkát az importgázra, vagy sem. Ha lesz gázársapka, akkor a németek versenyelőnye az EU-n belül megszűnik, mert nem pénz, hanem politikai kérdés lesz az importált energiahordozó elosztása.
De ha lesz gázársapka, akkor kevesebb beszállító lesz hajlandó Európának értékesíteni. Ez azoknak az országoknak nem fáj annyira, akik eddig sem az orosz gáztól függtek, így nem kellett átállniuk más beszállítói vonalakra. Sokan vannak azonban, akiknek ez komoly ellátásgondokat okozhatna.
-vélemény
A dolog érdekessége, hogy a gázársapka uniós kikényszerítését szolgáló nyílt levelet 15 uniós ország írta alá, köztük Szlovákia. Érdemes feltenni a kérdést, hogy Szlovákia milyen külpolitikát folytat tulajdonképpen, hiszen legnagyobb energiabeszállítója Oroszország (még mindig), legnagyobb exportpiaca pedig Németország. Ráadásul, a csehek sem támogatták a gázársapkát követelő levelet.
Az ársapka előélete egyébként önmagában is elég kusza. Az EU erdetileg csak az orosz gázra vetett volna ki korlátozást, de azt több tagország ellenkezése miatt levették a napirendről. Utána azt találták ki, hogy vezetéken érkező gázra legyen érvényes a gázársapka (a németeknek nincsenek termináljaik). Hogy végül mi kerül a tárgyalóasztalra a hétvégén, egyelőre nem tudni. A németek korábban azt javasolták, hogy minden importgáz árát maximálni kell – az amerikai LNG-ét is, ám ez is feltűnően gyorsan lekerült az asztalról.
Jelen helyzetben azonban igencsak úgy tűnhet, hogy az energiaválság és az energiahordozókat érintő szankciós politika sokkal inkább szól Németországról, mint az oroszokról.
Bloomberg: Európának muszáj visszavágnia a gázfogyasztást, az időjárás sem nekünk kedvez
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
