Az atlantista GLOBSEC öt forgatókönyve Ukrajna sorsáról 2024-2025-ben (II. rész)

Nyitókép forrása: SITA/Cornelius Poppe/NTB Scanpix via AP

Cikkünkben az amerikai külpolitika szemüvegén át elemző GLOBSEC agytröszt nemrég kiadott tanulmányát vesszük górcső alá, amelyben az elemzők 5 forgatókönyvet vázoltak fel Ukrajna és az ukrajnai háború jövőjét illetően. Cikkünk első részben a III. világháború, a patthelyzet és a kiegyezés forgatókönyveit néztük meg. Most az Ukrajna számára leginkább kedvező két forgatókönyv következik: az ukrán győzelem és az orosz kapituláció.

A sorban a negyedik forgatókönyv azért érdekes, mert ugyanakkora valószínűséget adott neki a GLOBSEC, mint a kiegyezésnek (18,8 százalékot). Ez lehetne akár burkolt politikai üzenet is döntéshozók felé, mintegy azt sugallva, hogy Ukrajna támogatása kívánatos, hiszen ugyanannyi esélye van a győzelemre, mint a kiegyezésre. Persze, csak a GLOBSEC univerzumában.

4. Ukrajna területeinek felszabadítása, az orosz haderő kivonása teljes politikai és diplomáciai megállapodás nélkül – 18,8 százalékos valószínűség

A forgatókönyv szerint a nyugati partnerek megnövelik az Ukrajnának küldött támogatásokat, és ezzel párhuzamosan felpörög az ukrán hadiipar is, ami elég erőt az országnak, hogy felszabadítsa megszállt területeit 2025. végére. Nagyhatótávolságú precíziós tüzérsége megsemmisíti az alapvető orosz katonai infrastruktúrákat, parancsnoki központokat és lőszerraktárakat a Krímben, így az új ukrán ellentámadás nem fog ellenállásba ütközni.

   

Oroszország nem lesz képes pótolni az elvesztett haditechnikát, és kénytelen feladni Szevasztopolt és a Krímet. Az ellentámadásban nagy szerep jut a nyugatról kapott F-16-osoknak.

Ukrajna légvédelmi és rakétavédelmi rendszereket fejleszt, a gazdaság kezdi a gyógyulás jeleit mutatni.

Az USA, Franciaország és Nagy-Britannia, illetve a másik oldalon Kína, India és Oroszország „nyugati nyomásra” óvakodni fog a nukleáris eszkalációtól. Ennek ellenére Oroszországban Putyin hatalmon marad és megőrzi pozícióját. Az EU fenntartja a szankciókat Moszkvával szemben.

A háború lezárásának keretrendszeréről azonban a felek nem tudnak megállapodni. Ukrajnát az EU-ba igen, a NATO-ba nem hívják meg.

Ez a forgatókönyv tele van ellentmondásokkal. Ez többek között azért probléma, mert a GLOBSEC ezt a tanulmány lényegében szakpolitikai tanácsok gyűjteményeként határozta meg (magyarul: narratívákat kínál a politikusoknak Ukrajna támogatásának fenntartása és növelése érdekében), de közben sok kulcsfontosságú realitást egyszerűen figyelmen kívül hagyott.

Például azt, hogy az oroszok nagy valószínűséggel a Krímért atomfegyvert is hajlandók lennének bevetni. Ezt így a GLOBSEC a kockázatok listáján meg sem említi, pedig önmagában is átírja az egész forgatókönyvet – nem beszélve a valószínűségéről.

5. Oroszország katonai vereséget szenved Ukrajnában, felszabadul minden megszállt terület, Ukrajna visszakapja nemzetközileg elismert határait. Oroszország háborús jóvátételt fizet az okozott károkért, az orosz háborús bűnösöket a Nemzetközi Büntetőbíróság elé viszik, elkezdődik Oroszország átalakulása

Ez a valóságtól legelrugaszkodottabb forgatókönyv, nem is addott 3,76 százaléknál nagyobb esélyt neki a GLOBSEC sem. Ebben a verzióban Ukrajna győz, méghozzá úgy, hogy nyugati fegyverekkel már nem csak a megszállt területeket támadja, hanem mélyen Oroszország területét is.

A forgatókönyv szerint Ukrajna minden területen stabilizálja pozícióját, a harctéren sikereket ér el, a hadiipar fellendül és saját csapásmérő eszközöket kezd gyártani, a gazdaság helyreáll, az ukrán társadalmi kohézió szintén, és együtt elindulnak a naplementés euroatlanti integráció két célállomása felé, ami az EU és a NATO.

A hatalmas emberverszteségek miatt Oroszország kénytelen a nagyvárosokban is sorozást elrendelni, ami miatt megnő a háborúellenes elégedetlenség. Oroszország egyes, különböző nemzetiségek által lakott régiói tiltakozni kezdenek (ez Oroszország szétesésének narratívája).

Az EU-ban „Európa-párti” parlament és bizottság áll fel 2024-ben, amely folytatja Ukrajna felfegyverzését és újjáépítését. Az uniós intézmények felelősségre vonják az orosz háborús bűnösöket. Zelenszkij ukrán elnök tízpontos béketervébe a Globális Dél nagy országait is sikerült bevonni. Oroszország elszigetelődik. Ukrajna közelebb került a NATO-tagság elnyeréséhez (a GLOBSEC nem meri kimondani, hogy ténylegesen NATO-taggá is válik).

Az egész forgatókönyv kapcsán csak két kockázatot fogalmazott meg az atlantista agytröszt:

• Az egyik hogy hosszútávon az oroszok revansot akarnának venni,
• a másik, hogy a legyőzött Oroszország jövője bizonytalanná válik, és ez komoly feszültségeket szül a globális hatalmak között, nevezetesen az USA, Kína, India és Brazília között.

Az atlantista GLOBSEC öt forgatókönyve Ukrajna sorsáról 2024-2025-ben (I. rész)

Körkép.sk