George Friedman szerint egyre valószínűbb egy háború a Balkánon

Nyitókép forrása: canva.com

George Friedman a magyar származású neves geopolitikai elemző két általa megbízhatónak tartott forrásra hivatkozva azt írta legutóbbi elemzésében, hogy nagyon közel állunk egy balkáni háborúhoz. Bár Friedman a saját korábbi előrejelzésének mondott ellent, kijelentette, hogy az újabb konfliktus esélye egyre nő, és nem feltétlen korlátozódik majd csak a Balkánra.

Szerbiárban kormányellenes tüntetések törtek ki. Mivel Szerbia közeli szövetségesi kapcsolatot ápol Oroszországgal, egy esetleges balkáni háború magában hordozza Oroszország részvételét is – ami beláthatatlan következményekkel jár majd.

Szerbia nyugati szomszédságában, Bosznia Hercegovinában az ottani szerbek akarnak kiválni az államalakulatból, azzal vádolva a bosnyákokat, hogy fenyegetést jelentenek rájuk. A minap a boszniai Szerb Köztársaság legmagasabb állami kitüntetését odaítélték Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek – nem kis felzúdulást keltve nyugaton. (Az elismerés miatt az Egyesült Államok is tiltakozott, a történetnek pedig valószínűleg ezzel nincs vége – a szerk.).

   

Kemény figyelmeztetést küldtek az amerikaiak a boszniai szerbeknek: szó sem lehet elszakadásról

És pár nappal ezelőtt az USA F-16-os vadászbombázókat küldött Boszniába, mintegy figyelmeztető erődemonstrációként a szerbek elszakadási szándékaival szemben. Érdekes, hogy Friedman elemzésében azt írja, hogy a vadászgépek berepülésére a szerb „tüntetések” napján került sor. Valójában a bosznia-hercegovinai bíróság által betiltott Szerb Köztársaság Napjáról van szó, amelyet idén is megünnepeltek a boszniai szerbek. Az emléknap a köztársaság létrejöttének évfordulójára emlékezik, így magában hordozza azt a politikai üzenetet, hogy a Szerb Köztársaság önálló entitás.

Friedman – tőle nem megszokott módon – konspirált, nem is kicsit. Felvetette annak lehetőségét, hogy Magyarország orosz befolyást akar kivetíteni Szerbiára, ahol Budapestnek is vannak politikai érdekei.

Mi azért hozzátesszük, hogy ha tényleg olyan szoros szövetség áll fenn Oroszország és Szerbia között, mint ahogy azt fentebb is leszögezte a szakértő, akkor aligha van szükség Magyarországra egy ilyen „hatalmi kivetítésre”. Ugyanakkor tény, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolata átlagon felüli. 

Friedman szerint a helyzetet bonyolítja, hogy Moszkva állításaival szemben az oroszok nem vették át az irányítást az ukrán fronton. Nem veszítenek, de nem is került nyerő pozícióba. Ehhez túl kevés mozgást látni a harctéren. Ezért fennáll a lehetősége, hogy újabb konfliktus zónát hozna létre, hogy Ukrajna „hátulról” is fenyegetve érezze magát.

Friedman szerint ebben az oroszok Magyarországnak is szerepet adnának. Viszont az elemzésből nem nagyon derül ki, hogy milyet, és hogy a háború, ami kirobbanna, milyen magyar érdeket szolgálna. Friedman csak arra alapozza felvetését, hogy Oroszország, ha legyőzné Ukrajnát, akkor Magyarországon is átgázolna (földrajzi adottságai miatt a síkság nehezen védhető), eljutna Szerbiáig és Ausztriáig, visszaállítva szovjet időkben birtokolt befolyási övezetének egy részét.

De a professzor megint önellentmondásba került: épp pár sorral feljebb jegyezte meg, hogy Ukrajnában Moszkva nem tudta átvenni a harctéri események irányítását – akkor viszont mi értelme stratégiát építeni Közép-Európa visszaszerzésére. Ráadásul Friedman fel sem veti a NATO válaszreakcióját egy ilyen esetben. 

Abban viszont Friedman biztosa nem téved, hogy régen volt olyan feszült a helyzet a Balkánon, mint most.

Körkép.sk