Eurobarométer: emelkedett a választások iránti érdeklődés és a választási hajlandóság

Nyitókép forrása: pixabay

Emelkedett választások iránti érdeklődés, a választások időpontjának ismerete, valamint a választási hajlandóság a legutóbbi 2023 őszén készített felmérés óta – derült ki az Európai Parlament által szerdán közzétett Eurobarométer-felmérésből.

A felmérés szerint az uniós választópolgárok 60 százaléka mondta azt, hogy júniusban szívesen menne el szavazni. A polgárok 71 százaléka valószínűleg szavazni fog az Európai Unió tagországaiban június 6. és 9. között tervezett európai parlamenti választásokon.

Az felmérés azt mutatja, hogy tízből nyolc válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet még fontosabbá teszi a szavazást. Ezt az állítást valamennyi tagállamban nagy többséggel támogatják – írták.

   

A magyar válaszadók 65 százaléka érdeklődik a 2024-es európai választások iránt, míg 35 százalékuk nem. Ez az arány 15 százalékkal több Magyarországon, mint a legutóbbi 2019-es választási időszakban. A megkérdezett magyarok 70 százaléka mondta azt, hogy valószínűleg szavazni fog június 9-én.

Az ötéves jogalkotási ciklus végén az uniós állampolgárok 81 százalékának pozitív vagy semleges képe van az Európai Parlamentről, és csak 18 százalékukban él negatív kép az intézményről. Az EU-ban 56 százalék azok aránya, akik azt szeretnék, ha az EP a jelenleginél fontosabb szerepet kapjon. Az európai válaszadók 28 százaléka szeretné ennek ellenkezőjét, és 10 százalék tartaná meg az EP jelenlegi súlyát.

A magyar válaszadók 46 százalékának van pozitív képe az Európai Unióról, 39 százalékának semleges, míg 14 százalékának negatív véleménye van az unióról. A magyar megkérdezettek 56 százaléka szeretné, ha az Európai Parlament szerepe nőne, 9 százalékuk azt szeretné, hogy maradjon meg a jelenlegi súlya, és 32 százalék azt látná jónak, ha csökkenne.

Az uniós állampolgárok a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (33 százalék), valamint a közegészségügy támogatását (32 százalék) szeretnék a választási kampány során megvitatott témák között látni. A gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése, valamint az EU védelme és biztonsága egyaránt a harmadik helyen szerepelnek 31 százalékkal. Az uniós védelem-, és biztonságpolitika fontossága a parlamenti ciklus során megnőtt az európaiak körében.

A magyarok számára a közegészségügy kérdése a választások során megvitatni szükséges legfontosabb téma (39 százalék), melyet 38 százalékkal a munkahelyteremtés és a gazdaság támogatása követ, majd Európa jövőjének kérdése (35 százalék). Az EU védelmi politikája a magyar válaszadók 28 százaléka szerint kellene, hogy kampánytéma legyen.

A jövőre vonatkozóan, az uniós állampolgárok a védelmet és a biztonságot (37 százalék) tekintik első számú prioritásnak az EU globális pozíciójának megerősítése érdekében, majd az energiaellátást, az élelmezésbiztonságot és mezőgazdaságot. Mindhármat a válaszadók 30 százaléka nevezte meg.

A magyarok szerint a legfontosabb az energiaellátás biztonsága és ennek infrastrukturális biztonsága (40 százalék) a legfontosabb az EU jövője szempontjából. Ezt követi a katonai védelem és biztonság kérdése (34 százalék), a versenyképesség, a gazdasági növekedés és az ipar (33 százalék), valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (mindkettő 31 százalék).

A tagországok válaszadóinak 73 százaléka szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre, köztük 20 százalék azok aránya, akik szerint nagy hatással vannak. Emellett az európaiak nagy többsége egyetért azzal, hogy országuk számára összességében előnyös az uniós tagság (71 százalék).

A magyar válaszadók 77 százaléka véli úgy, hogy az unió hatással van mindennapjaira, míg 23 százalékuk szerint nem ez a helyzet. Ugyanígy 77 százalék szerint az ország javára vált az uniós tagság. Ez az arány 6 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot – jegyezték meg a felmérés készítői, majd hozzátették: az érték a 2023-as őszi adatokhoz képest 4 százalékkos növekedést mutat.

MTI