Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Geert Vanden Wijngaert

 

Több döntés is arra utal, hogy az európai mainstream pártok sorsa kezd megpecsételődni. Az EU-ban június 6–9. között tartják az európai parlamenti választásokat, ami után, ha a néppárti-szocdem-liberális többség nem is dől meg, a szuverenista-konzervatív erők előretörése olyan markáns lesz, hogy több országban átírhatja a belpolitikai erőviszonyait. A liberélis mainstream vonzáskörzetében lévő pártok pánikolnak, és teljes joggal, mindazonáltal érthetetlen miért vannak meglepődve azok után, hogy öt évig módszeresen saját polgáraik kárára hoztak döntéseket.

 

Az Európai Parlament először elfogadta a migrációs paktumot, aztán engedve a progresszív radikálisoknak, az alapjogok közé emelnék az abortuszt (burkoltan a magzatra vonatkozó időkorlát eltörlését javasolva), majd egészen különös módon a brüsszeli technokraták elkezdtek lóhalálában dolgozni a közös piac elmélyítésén. Ez utóbbi magyarul annyit tesz, hogy a kisebb tagállamok versenyképességének leépítését akarják elérni, hogy a nagyokhoz több befektető érkezzen. Erre pedig azért van szükség, mert az EP és az Európai Bizottság saját (tengerentúlról táplált) háborús pszichózisa következtében súlyos károkat okozott az európai gazdaságnak.

 

A sietség nem véletlen. Az Europe Elects projekciója szerint egyelőre alig pár képviselővel tolódnának el az erőviszonyok, ám a kampány még igazán fel sem pörgött. A számok azonban egyértelműen a szuverenista-konzervatív erők megerősödését jelzik, és ez önmagában is probléma. A nagy tagállamok belpolitikája ugyanis meghatározza az egész EU működését.

 

 hirdetes_810x300  

Tipikus példa Franciaország, ahol a legutóbbi felmérés szerint Macron liberális-centrista koalíciójára kilométereket ver a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés.

 

A friss számok szerint a Nemzeti Tömörülés a leadott szavazatok 32 százalékát szerezné meg, ami a 2019-es választásoktól 9 százalékponttal jobb lenne. Ugyanakkor Emmanuel Macron francia államfő koalícióját az EP-választások kapcsán mindössze 16 százalékra mérik – ez pedig hat százalékponttal alacsonyabb érték, mint a 2019-es EP-választási eredménye.

 

Mindennek tetetjében nagyon jön fel Éric Zemmour egykori államfőjelölt pártja, a Reconquete (REC – Visszahódítás), amely a szavazatok 6,5 százalékát gyűjtené be. Ez magyarul annyit tesz, hogy a szuverenista francia jobboldal meg fogja nyerni az EP-választásokat, és ezúttal nem minimális különbséggel, hanem hatalmas fölénnyel.

 


Spanyolországban is gyengülőben van a baloldal, és az EP-választások első és harmadik helyezettje minden jel szerint a Spanyol Néppárt (38,1 százalék) és a nemzeti-konzervatív VOX (10,9 százalék) lesz.

 

Olaszországban a Liga, az EP-választások előző győztese (34,3 százalékkal) mindössze 7,9 százalékon áll, de Meloni kormányfő pártja, az Olasz Testvérek 27,3 százalékkal vezeti a listát, és a jobboldali kormánypártok együtt a szavazatok 45,3 százalékát fogják kasszírozni az előrejelzések szerint.

 


Németországban a felmérések az AfD-t a harmadik helyre mérik, ami azt jelenti, hogy annyi mandátumot kapna a felmérések szerint, mint a Zöldek, miközben toronymagasan vezet a CDU. Ennek jelentősége az, hogy az AfD választási sikere belföldön fogja rákényszeríteni a mainstream német pártokat, elsősorban a CDU-t, hogy ne vegye tovább semmibe a szélsőjobbnak bélyegzett AfD-t – más szavakkal, nőni fog a nyomás a CDU-n, hogy egyre jobban működjön együtt a szélsőjobbal.

 

Szlovákia súlya nem fogja érdemben befolyásolni az új Európai Parlament összetételét, ennek ellenére az előrejelzések beszédesek. 2019-ben a PS nyerte meg a választásokat, a francia elnök frakcióját erősítve ezzel. Most a Smerrel holtversenyben áll az élen, miközben a szuverenistáknak együtt (Smer+Republika+HLAS) 9 mandátuma lenne, a liberális vonzáskörzetnek (PS+KDH+Slovensko) viszont csak 7.

 

Mindezek után a nagykép azt mutatja, hogy az EP-beli többséget adó néppárti-szocdem-liberális többség 29–58 mandátummal szerezne kevesebbet. A számukra pesszimistább forgatókönyv szerint ez még mindig 375–406 mandátumot jelent, vagyis a többség meglenne, de egyértelműen megbomlana az egységük, mert fokozódna a versengés az egyes frakciók között, és felszínre kerülnének az áthidalhatatlan ellentétek.

 

Az alábbi grafikonon az Europe Elects előrejelzését láthatjuk a mandátumok alakulása szempontjából. Ez egy viszonylag mainstream pártok számára opitimista forgatókönyv.

 

Körkép.sk

Megosztás:
Címkék: 2024-es EP-választások Brüsszel EP EP-választás EU Európai Parlament európai unió jobboldali fordulat szuverenista
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!