Irán megfenyegette Izraelt: adott esetben nukleáris létesítményeit sem kímélné

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Vahid Salemi

Irán megfenyegette Izraelt, hogy izraeli nukleáris létesítményekre mér csapást.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egyik magas rangú tisztje, Ahmed Hachtalab kijelentette, hogy Teherán kész megváltoztatni „békés nukleáris doktrínáját”, és ha Izrael iráni nukleáris létesítményeket támadna meg, ő is hasonlóképpen cselekedne.

Irán atomprogramját a 80-as évek óta próbálják szabotálni. Jellemző, hogy ennek a folyamatban az egyik főszereplője Izrael volt: a Moszad több iráni atomtudóst is kiiktatott annak érdekében, hogy a perzsa hatalom ne tehessen szert atomfegyverre.

   

Teherán saját bevallása szerint csak energiatermelésre használná a nukleáris technológiát, teljesen nyilvánvaló, hogy valójában az atombomba birtoklása a célja. Ennek is több oka van: az elrettentés csak az egyik, valószínűleg Teherán úgy érzi, egy atombombával a birtokában kétszer meggondolnák az ellenfelei, hogy az éppen regnáló hatalmat megpróbálják-e kívülről megdönteni. Ugyanakkor azt is érdemes kiemelni, hogy Irán rendelkezik a nukleáris robbanófej célbajuttatásához szükséges hordozórakétákkal, így a helyzet nem épp szívderítő.

A múlt héten zajló, sokak által jelentéktelennek ítélt izraeli légitámadás egyik célpontja az iszfaháni katonai légibázis volt, ahol többek között az iráni atomprogram egyes elemeit tárolták.

Megyünk tehát bele az eszkalációba, és egyelőre nem nagyon látni, hogyan lehet visszafogni a háborús héjákat.

Az ENSZ nemrég a palesztin állam elismerésére tett kísérletet, amit az USA vétója fullasztott kudarcba. Washington azt állítja, hogy ő is a kétállami megoldásban látja a konfliktus megoldását, de nem ilyen módszerekkel akarja ezt elérni.

Izrael, amely tavaly ősztől folytat háborút Gázában, mindezt máshogy látja. Egykor a gázai választásokon a Hamász terrorcsoport politikai ága nagy fölénnyel győzött, majd a Hamász termelte ki azokat a terroristákat, akik 2023. október 7-én megtámadták Izraelt.

Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy Gáza utolsó olyan városát is megtámadja, amit még a Hamász (úgy-ahogy) ellenőriz. Ez pedig Rafah, ahol rengeteg palesztin menekült tartózkodik. A Nyugat szeretné, ha Izrael nem támadná meg Rafahot, de az izraeli kormány pozíciója olyannyira meggyengült, hogy belpolitikai okokból is szüksége lenne egy katonai győzelemre (megjegyezzük, a kormány meggyengítésében nagy szerepe volt a külső progresszív hatásnak is).

Az eddigi izraeli hadműveletekben a gázai házak kétharmada megsemmisült, a palesztin hatóságok jelentése szerint több mint 35 ezer nő és gyermek veszett oda a harcokban.

Közben egyre több az összecsapás Izrael és Irán mási proxiszervezete, a libanoni Hezbollah között.

A hab a tortán hétfő délelőttre, hogy Irán-párti milicisták Irak területéről indítottak támadást egy Észak-Szíriában lévő amerikai katonai bázis ellen.

Irán egyik meghosszabbított iraki keze, a Kataib Hezbollah öt rakétát lőttek ki a Zummar városánál található amerikai támaszpontra.

A támadás a közel-keleti feszültség egy másik vonalához is kötődik. Az irániak rossz szemmel nézik, hogy nagyon lassan alakulnak a tárgyalások az USA és Irak, valamint az USA és Szíria között. Mindkét ország már kitessékelné az amerikai katonákat területéről, egyelőre azonban végleges megállapodás nem született az érintett felek között.

Körkép.sk