Már a britek is az alanyi jogon járó alapjövedelem bevezetését fontolgatják. A Királyi Művészeti, Ipari és Kereskedelmi Társaság (RSA) legújabb elemzése szerint a kormánynak minden 55 évnél fiatalabb állampolgárnak 10 ezer fontot kellene adnia, két részletben két éven keresztül.
Az RSA szerint az alapjövedelem ezen formájának bevezetésére azért van szükség, mert az automatizáció fejlődése az alacsonyabb képzettségű polgárokat hamarosan nagyon hátrányosan fogja érinteni, ami elmélyíti az elöregedő brit társadalom problémáit.
A javaslat szerint a brit állampolgárok két éven át évi 5000 fontot (5650 eurót) kapnának alanyi jogon, de nem automatikusan. Az összegre pályázni kellene, ami abból állna, hogy az igénylő bemutatja, hogyan szeretné felhasználni a 5000 fontot.
Az RSA szerint az alapjövedelem célja
„segíteni az Egyesült Királyság polgárainak a 2020-as években várható irányváltás átvészelésében, mivel az automatizálás számos munkahelyet szüntet majd meg, az éghajlatváltozás újabb kihívásokat támaszt, és egyre több ember szembesülhet a foglalkoztatásban és a szociális ellátásban tapasztalható kilengésekkel”
Ötszáz euró havonta, bürokrácia nélkül, alanyi jogon. Így működik a finn alapjövedelem egy éve
Viharfelhők
Az alapjövedelem manapság nagyon népszerű ötlet. A finnek már tesztelik, túl vannak a két éves időszak felén, bár ők nem éves, hanem havi garantált 500 eurót biztosítanának állampolgáraiknak. Az elv és cél ott is ugyanaz: ösztönözni az állampolgárokat – elsősorban az alacsonyabb képzettségűeket – hogy a munkapiac által elvárt átképzéseken vegyenek részt.
Az RSA ugyanezt a logikát követi, és kitér a finanszírozás módjaira is. Anthony Painter, az RSA vezető kutatója a BBC brit közszolgálati médiának úgy nyilatkozott:
„A nyilvánvaló tény az, hogy túl sok háztartás van kiszolgáltatva az olyan viharfelhőknek, mint az automatizált ipar, a Brexit és az elöregedő társadalom. (…) Mivel a kemény munka és a tisztességes bér közötti kapcsolat megszakadt, sem a jóléti állam kiigazítása, sem önmagában az emberek munkába állítása nem segíthet abban, hogy szembenézzünk az előttünk álló kihívásokkal”
A nagy kérdés azonban továbbra is az, hogy miből, és egyáltalán, finanszírozható-e hosszú távon az alapjövedelem intézménye. A fejenkénti 10 ezer eurót a brit államnak egy olyan alapból kellene kifizetnie, amit az államadósság növelésével, jelenleg nem adóköteles vállalati tevékenységek és infrastrukturális beruházások valamint a nagy IT mogulok (Amazon, Facebook, Apple – mert felhasználóik adataival kereskednek) megadóztatásával töltenének fel – hasonlóan a norvégok 1 billió dolláros „jóléti alapjához”.
Hatalmas pénzek
Hasonlóan működne, mint az alaszkai Állandó Alap, amely 1982-óta évente osztalékot fizet a lakosoknak az állam olajbevételeiből. A kifizetések néhány száz és néhány ezer dollár között mozognak.
Tény azonban, hogy a brit modell becsült költsége az első éven 14,5 milliárd fontra (16,4 milliárd euró, ez nagyjából a szlovákiai GDP egy ötödének megfelelő összeg), a következő 13 évben pedig egészen csillagászati, 462 milliárd fontra rúgnának (522 milliárd euróra) rúgnának.
Csakhogy, az RSA szerint az ilyen jövedelemben részesülők már nem lennének jogosultak családi támogatásra, munkanélküli segélyre vagy adójóváírásra.
Nem mindenki tartja reális megoldásnak
A közgazdászok egy része nem szívleli az alanyi jogon járó alapjövedelem ötletét. Szerintük csökkenti a munkavállalási hajlandóságot – bár az alaszkai tapasztalatok szerint a munkavállalási kedv ott nem csökkent.
Az államtól kapott „ingyen pénz” pártolói szerint épp az a lényege az alapjövedelemnek, hogy lehetőséget ad a dolgozóknak, hogy átképezzék magukat.
BBC.com, Körkép.sk
Nyitókép: BBC.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
