Nyitókép: bratislavaden.sk (illusztrációs felvétel)
Érdekes grafikont közölt Nagyszombat megye MKP-s alelnöke, Berényi József. A magyar szempontból elért eredmények felsorolása mellett az alábbi grafikon a be- és elköltözött lakosok számát mutatja a Nagyszombati kerület járásaiban a 2014- 2017 közötti időszakban.
A konkrét számokból jól látható, hogy az új telepesek épp a két magyarok által lakott járást nézték ki maguknak, azaz a Dunaszerdahelyit és a Galántait.
Az adatok a Statisztikai Hivataltól (SH) származnak, azaz hivatalos mutatók. Berényi hivatala annyit csinált, hogy járási szinten összegezte mindazt, amit egyébként a SH honlapján akár saját községünkre vonatkozóan mi magunk is megnézhetünk (itt.)
Vonzóak a magyarlakta területek
A trend egyértelmű: a kerület szlovák többségű járásaiból a nép a magyarok által lakott községekbe, városokba költözik. Ha az elmúlt 4 esztendőt nézzük, minden évben többen jöttek, mint ahányan elmentek.
Mert a kevésbé fejlett infrastruktúra miatt a magyar többségű falvakban olcsóbb az élet, megfizethetőbbek az ingatlanok, építkezési területek. A magyar falvaknak ráadásul sok más előnyük is van. Általában nyugodtabbak, takarosabbak, ergó élhetőbbek, mint eddigi szlovák lakóhelyük. Az új lakosok jól tudják azt is, hogy az R7-es megépülésével a Pozsonyban, vagy a kerület ipari területein dolgozók számára hamarosan ideális megoldás lesz a magyar őslakosok lakóhelyéről való ingázás.
Hasonló a helyzet a Pozsonyhoz közeli Szenci járásban is. Érdemes megnézni a számokat mondjuk Szenc, vagy a közeli Nagyborsa esetében, de más településeket is említhetnénk, vagy akár a magyarországi Rajkát, Dunakilitit.
Megváltozott helyzet, szlovák igények
Mi következik mindebből? Az, ami a szemünk előtt játszódik. Hogy a betelepülésnek köszönhetően néhány év alatt gyökeresen megváltozik az adott terület nemzetiségi összetétele. Az új telepesek azonnal saját igényekkel állnak elő és bizony nem szégyenlősek. Konkrét példa a nagyszarvai szlovák iskola esete, melyet a Körképen is bemutattunk.
Adj szállást a „tótnak”… – Avagy a nagyszarvai szlovák iskola története
Saját óvoda, iskola kell nekik, majd bejutva a helyi képviselőtestületekbe indítványozzák, hogy ne magyarul mint eddig (mert nem értik), hanem szlovákul beszéljenek.
Hogy összehangolt akció zajlik, jól mutatja a szlovák betelepülők és politikusaik együttműködése. Nagyszarva két szlovák kisiskolása miatt egyenesen Peter Pellegrini kormányfő látogatott személyesen a helyszínre, majd gyorsan a közoktatási törvényt is megváltoztatták, hogy jöhessenek a szlovák kisiskolák a magyar tömbterületekre. Hogy mindez a magyarok számára is lehetőség? Elvileg igen, gyakorlatilag viszont nehezen, ha az MKP oktatásügyi alelnöke (sic!) is igazi öngólként elismeri, hogy a „gyakorlat nem erről szól”.
Elutasítjuk az R7-est? Gettóba zárnánk a magyarokat? Nem akarjuk, hogy ők is jobban éljenek? Tehetné fel (fel is tette) a kérdést a Most-Híd közlekedésügyi minisztere Érsek Árpád, vagy éppen az R7-es körüli telkekből saját rokonai átverésevel meggazdagodott Bugár Béla.
Miért nem az őslakosok a nyertesek?
A valódi kérdés azonban nem így áll. A kérdés inkább az, hogy amit a betelepülő szlovákok saját politikai képviseletükön keresztül el tudnak érni, arra miért nem képesek a magyar őslakosok? Hogy őseik lakóhelyének elszlovákosítása helyett miért nem lehetnek a nyertesei a megváltozott feltételeknek?
Miért kell eltűnniük és eltűrniük azt, hogy ha így folytatódik, nagyapáik falujában az unokáik már szlovák többségben fognak felnőni, miközben az aktuális miniszterelnök a jogos kétnyelvűségi igényeket is durván lesöpri az asztalról?
Miért kell a magyarnak húznia a rövidebbet saját lakóhelyén is, és miért nem képes a politikai képviselete arra, amit a szlovákok szemünk láttára a mi kárunkra elérnek? Miért csak grafikonokat és siránkozó nyilatkozatokat gyártunk, ahelyett hogy saját túlélésünk és gyarapodásunk megoldásain dolgoznánk ezerrel?
Hogy lehetne másként is, nemzetközi példák egész sora bizonyítja.
Király Zsolt
Megosztás:
Címkék: asszimiláció Berényi József Csallóköz Főoldal Mátyusföld Nagyszarva Peter Pellegrini R7 szlovák telepesek
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Könözsi
2018. dec. 17. 08:45Meg kéne egyszer nézni, hogy a magyar falvakban kik szavazták meg a lakóparkok telepítését, melyik helyi magyar képviselők, s nyilvánosan nemzetárulónak kell őket titulálni. Kik azok a vállalkozók, akik ezzel bizniszelnek a magyarság rovására, ugyanis sokszor magyarok. Dél-Tirolban - s ehhez nem kell autonómia - az új házak odaitélésénél a nemzetiségi arány megtartása az első szempont. Pl. ha egy lakópark házakat ad el, csak a meglévő nemzetiségi arányok betartása mellett teheti. A vásárlók közt csak az addigi arányt leképező arányban mehet az eladás! Helyi rendelettel szabályozni a kérdést. Jogászoknak meg kell nézni, hogy mit lehet tenni ezügyben, garantálom hogy többet, mind bárki golndolná. A Római egyezmény ugyan kötelezi az önkormányzatot a vásárló helyi lakosként való bejegyzésére, de biztos lehet korlátozásokat bevezetni. Ehhez nagyon komoly jogászi munkára van szükség, s olyan helyi rendeletekre, amelyek elég bátrak ahhoz, hogy megpróbáljamnak egy jogi precedenst. Pl. az MKP kézbe vehetné az ügyet! Apropó MKP... Tudja valaki mivel foglalkoznak mostanság ??? Autonómiát nem népszerűsítik, ami szintén féket jelenthet ebben az ügyben is... Tele van a tököm az egész nyámnyila párttal, elnököstől, vezetőségestől együtt... Asszem lassan ki kell takarítanunk !!!
Könözsi
2018. dec. 17. 08:54Ami azt a kérdést illeti, hogy a mostani szlovák miniszterelnök úgymond a kétnyelvűség ellen lenne, azt nagyban árnyalnám, egyanis a mostani koalíciós kormány elég sokat tett a kétnyelvűségért, elsősorban a magyar közlekedési miniszter. Látni kell, hogy Pellegrini azon kétnyelvűséget kritizálta, amiben nem volt megegyezés a koalíción belül, az összes többi zöld utat kapott. Vasúti kétnyelvűség például, vagy a korábbi kék magyar táblák fehérekre való lecserélése. A Dzurinda-kormányok idején sem tudtunk ekkora előrelépést elérni a kétnyelvűség terén. e feldjük, a korábbi kétnyelvű táblákat még a Moravčík és a Mečiarék alatt értük el.
Könözsi
2018. dec. 17. 09:01Valaki felvetette az Autonómia plakát Berényiék általi levételétž a kampányban. Az a levétel jogos volt. Autonómiákat nem kampányokban szoktak kiharcolni, másrészt egy magamutogató személyes kampány volt a gútai illető részéről, amivel hatalmas károkat okozott az autonómiának! Aki egyébként megsértette azt az egyezséget, amit az MKLP-elnökével kötött a kampányt illetően, A mostani MKP-elnök Budapesten éppen erre, s az utána következő ribillióra hivatkozva kerülte az autonómiának mint kifejezésnek a használatát. S a mai napig sem kezdte el folytatni azt a munkát az autonómia propagálásában, amit annak idején Berényi elkezdettť.
A kommenteket lezártuk.