Átlátszó hisztéria és kettős mérce Magyarországgal szemben a koronavírus árnyékában

Nyitókép forrás: kafkadesk.com

Egy külügyminiszteri posztról lecsúszó szlovák liberáldemagóg karrierdiplomata és a választásokon alulmaradt csalódott macronisták mondanak markáns véleményt és ítéletet Magyarország és Magyarország kormánya felett a koronavírus kapcsán. Ráadásul ezeket a magyar ellenzéki sajtó olyan mohón dolgozza fel és olyan súllyal közli le, mintha a V4 már fel is bomlott volna.

A dolog középpontjában az áll, amit napok óta harsognak a brüsszeli propaganda szerkesztői: a magyar kormányfő, Orbán Viktor kontrol nélküli, korlátlan idejű hatalmat adott saját kezébe. Mindezt amiatt állítják, hogy járványügyi kérdésekben a magyar országgyűlés időkorlát nélküli felhatalmazást adott a magyar kormánynak – amit azonban bármikor vissza is vonhat.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hiába mondta el minden lehetséges fórumon újra és újra, hogy csak a járványügyi helyzetet érintő kérdésekben érvényes a felhatalmazás, illetve hogy három másik ország (Horvátország, Lengyelország és Málta) ugyanilyen törvényt fogadott el, a fősodrású baloldali-liberális európai politikusok ezt elengedik fülük mellett.

   

A helyzet oda fajult, hogy Szijjártónak ki kellett osztania a CNN műsorvezetőjét, Christine Amanpourt is, aki a magyar külügyminiszterrel készített tévés interjú közben azt találta mondani, hogy az Orbán-kormány beszüntette a parlament működését. Ez természetesen nem volt igaz, ráadásul Magyarország törvényei szerint az országgyűlésnek még háború idején is végeznie kell a munkáját, nemhogy járvány idején.

Durva ferdítések a szlovák álláspontról

Az  Átlátszó.hu hétfőn közölt „Állítsa le az EU a magyarországi kifizetéseket! – már a régiós partnerek is elfordulnak a Fidesztől” címmel írást, amely azt a hatást kelti, mintha a visegrádi országok mindegyike, köztük Szlovákia is Magyarországot támadná. A cikkben viszont kizárólag olyan személyeket idézett a szerző, akiknek véleménye jelen pillanatban semmilyen jelentőséggel sem bír.

Rastislav Káčer március végén adott interjút a SME napilapnak. A Magyarországgal szemben megrögzötten kritikus és Orbán állítólagos „revíziós törekvéseit” előszeretettel emlegető Káčer ebben a tőle megszokott demagóg, Ján Slotára emlékeztető retorikával arról beszélt, hogy Orbán katonai hatalomátvételre készül hazájában, és ehhez a koronavírusban megtalálta az eszközt.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Káčer egykori budapesti szlovák nagykövetként ugyan még kaphat teret azokban a médiumokban, amelyek a nyugati mainstreammel pendülnek egy húron, de kijelentései semmilyen jelentőséggel nem bírnak, ugyanis politikai értelemben nem képvisel saját véleményén kívül semmit, főleg nem a szlovák állam hivatalos álláspontját.

Ráadásul azt is érdemes róla tudni, hogy az új kormány alakulása idején a lehetséges külügyminiszter-jelöltek között emlegették, végül azonban hoppon maradt.

A volt budapesti szlovák nagykövet: Orbán Magyarországa három lépésre van a területi követelésektől

Az ominózus írásban a magyar kormánnyal szembeni szlovák „lefordulás” másik bizonyítéka a Progresszív Szlovákia állásfoglalása lenne, konkrétan Michal Šimečka kijelentése, miszerint Orbán Viktor megragadta a koronavírus adta lehetőséget, hogy egyeduralomra törjön, és hogy Magyarország már nem szabad ország többé.

Kevés olyan politikus és párt van, akinek illetve amelynek véleménye irrelevánsabb lenne, mint Michal Šimečkáé és a PS-é, mivelhogy az Európai Néppárt és a konzervatívok megrögzött ellenfeleiként nyilván a Néppárt és a konzervatív értékek bástyájaként is viselkedő Magyarország lejáratásában érdekeltek. A PS ráadásul az idei szlovák parlamenti választásokon hajszállal ugyan, de be sem jutott a törvényhozásba, így kispadra kényszerült.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a PS egyébként épp azért bukta el a választásokat, mert átcsúszott a politikai spektrum szélsőbaloldali részébe, amit a választók nem díjaztak túlságosan.

Donald Tusk továbbra is a Fidesz kizárását sürgeti, szlovák szövetségesei is akadtak

Ami egy objektív tudósításból nem maradt volna ki

Egy legalábbis objektivitásra törekvő írásból nem hiányzott volna az az információ, hogy a szlovák kormány is folytatja az óvatos kétarcúságot Magyarországgal szemben. A belföldi politikai viszonyok miatt megfogalmaznak ugyan kritikákat (ez részben a szlovák mainstream sajtó hangulatkeltése miatt van így), de csak kivételes esetben és csak módjával, sosem veszélyeztetve demagóg retorikával a két ország közti kiemelkedő viszonyt.

Jelzésértékű, hogy nem a fent említett Káčer, hanem Ivan Korčok lett a külügyminiszter, az őt jelölő párt, az SaS annak ellenére, hogy liberális, migránskérdésben ugyanolyan álláspontot képvisel, mint a Fidesz.

Harmadszor pedig, Szlovákia azon négy uniós tagállam közé tartozik, amelyeknél a szükségállapot fennállása idején a kormány a parlament jóváhagyása nélkül fogadhat el intézkedéseket, amelyeket a parlament nem bírálhat felül.  Emiatt a nyugati fősodratú médiák persze nem sokat aggódtak.

Tusk jogállamiságról papol, közben fia százmilliókkal rövidítette meg a befektetőket – és megúszta

Komjáthy Lóránt