Május elején már beszámoltunk a „Mozogj otthon” tévétorna jótékony hatásáról, mely a külhoni magyarság körében is nagyon népszerű program. Említésre került, hogy a gyógytornászok között egy révkomáromi lány, Plajer Alexandra is szerepel, aki a Dr. Nagy Helga osztályvezető főorvos által irányított Sportkórház csapatával került a képernyőre.
Időközben az is a tudomásunkra jutott, hogy a Budai Egészségközpont tévé-tornászai körében szintén található egy felvidéki hölgy, mégpedig Ruzsík Nikoletta.
E tényre az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatója, Dr. Somhegyi Annamária a reumatológia és fizioterápia szakorvosa hívta fel figyelmünket, akiben a tévétorna első számú kezdeményezőjét ismerhettük meg.
A doktornő az iskolai távoktatás beindulásakor azzal a javaslattal fordult a MTVA vezérigazgatójához, hogy készítsenek gyógytornászok által vezetett mozgásra serkentő műsort az otthon maradt gyerekek és szüleik részére. Így a gerinc és az ízületek kellő védelmet kaphatnak – hiszen erre a mozgásszegény létben különösen nagy szükség van.
A fentiekből tehát kiderült, hogy a jelenlegi tévétorna ötletgazdája, szellemi szülője Dr. Somhegyi Annamária prevenciós szakorvos.
Munkáságát sok évtizedes szakmai gyakorlat, valamint az ide vonatkozó nemzetközi szakirodalom alapos ismerete jellemzi. Így javaslatát követően azonnal elkezdődött az együttműködő munka, majd ennek eredményeképpen 2020. április 6-án a „Mozogj otthon!” tévéműsor sugárzása is.
A továbbiakban a képernyőn szereplő aktív gyógytornászt, Ruzsík Nikolettát kérdeztük, aki elmondta, hogy párkányi születésű. Ebben a határ menti városkában nevelkedett, itt végezte az alapiskolát, majd pedig a komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett, Szénássy Edit tanárnő osztályában.
Nikoletta elárulta azt is, hogy nagyon közel áll hozzá a népművészet, főként a néptánc. Felcseperedését Kisgyarmathoz köti, mivel családja ebből a falucskából származik, így több évig maga is a kisgyarmati kurtaszoknyások egyik néptáncosa volt.
Gyógytornászi tevékenységéről és tévészerepléséről kérdéseim alapján nyilatkozott portálunknak:
Mikor határozta el, hogy gyógytornász lesz? Miért ez a pályát választotta?
Elég spontán, intuitív döntés volt. Sok minden érdekelt, szerettem a nyelveket, az irodalmat, a biológiát, végül maradtam a biológia vonalán. Tulajdonképpen az egyetemi évek alatt derült ki, hogy jó döntés volt, mert teljesen magaménak érzem ezt a hivatást. A gyakorlat során fogalmazódott meg bennem, hogy miért is illik hozzám a foglalkozásom. Legfőbb mozgatórugóm a tenni akarás, a segítségnyújtás, ami bőven jellemzi a szakmát. Lenyűgöz az emberi test működése, és jó érzéssel tölt el, ha hozzá tudok járulni egy-egy paciens állapotának javulásához. Minden eset más és más, így a munkánk folyamatosan új kihívásokkal jár. Saját jellemünket is formálja, hiszen a legkülönfélébb sorsokkal találkozunk, ami segít átértékelni saját életünket.
Például egy amputált pácienssel, vagy féloldali bénult beteggel megtett első lépések után nagyra tudunk értékelni egy Duna parti pihentető sétát.
Hol, mikor szerezte meg gyógytornászi végzettségét, diplomáját?
2014-ben végeztem Budapesten a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának gyógytornász szakán.
Hol van most alkalmazásban, hány éves gyakorlattal rendelkezik?
2014-ben az egyetemet követően Esztergomban helyezkedtem el, a Vaszary Kolos Kórház Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályán, ahol rendkívül sokféle esettel foglalkoztam. Nagyon sok mindent megtanultam, ami jó alapot biztosított a további fejlődésemhez. 2017-ben váltottam, hogy jobban elmélyülhessek a gerinccel kapcsolatos szakterületen. Azóta a Budai Egészségközpont szakkórházában, az Országos Gerincgyógyászati Központban dolgozom. Közben szereztem egy kis kitérő tapasztalatot is, Bátor Táborban voltam önkéntes gyógytornász, ahol daganatos fiatalokkal foglalkoztam.
Ki, mikor kérte fel, hogy szerepet vállaljon a „Mozogj otthon” műsorban?
A Budai Egészségközpont prevenciós igazgatójától, Dr. Somhegyi Annamáriától származik a műsor ötlete, mellyel megkereste az MTVA-t, a tv pedig nyitott volt rá, tekintve a pandémiás helyzetet. Így a lehetőség adott volt számunkra, és kolléganőimmel, Stréda Ágnessel, Havasi Lillával, illetve a napokban képernyőre kerülő Jancsó Dórával mi vállaltuk a műsorban való szereplést.
Milyen érzés töltötte el, örült-e ennek? Nagy kihívásnak tartotta?
Sok idő nem maradt az érzéseink átgondolására, mert azonnal kezdtük a gyakorlatok összeállítását. Pár nap múlva már forgattunk is, és máris terveztük a következő műsort. Menet közben derült ki, hogy a tévészereplés lényegesen nagyobb kihívás, mint gondoltuk. Oda kell figyelni, hogy szakmailag megfelelőek legyenek a gyakorlatok, otthon végezhetőek legyenek, és közérthetően mondjuk el. De mindenképp jó érzéssel tölt el mindnyájunkat. Nagyon élvezzük az alkotás folyamatát, valamint azt is, hogy most másképp kell megközelíteni a feladatot, mint a napi munkánk során.
Kik voltak az önök segítségére a gyakorlatsorok összeállításában?
Együtt dolgoztuk, dolgozzuk ki az említett kolléganőimmel, együtt vitatjuk meg a felmerülő kérdéseket. Tehát ez egy igazi csapatmunka.
Voltak szakmai tanácsadóik? Vagy saját ismereteik, tapasztalatuk alapján állították össze az egyes részeket?
Mind folyamatosan képezzük magunkat, és aktív tevékenységet folytatunk, tehát saját tudásunkat, tapasztalatainkat használtuk fel, tekintettel arra, hogy mivel tudnánk segíteni az emberek megváltozott életkörülményeit. Így született meg egy – egy adás gyakorlatsora.
Hogyan viszonyultak a tévészerepléshez az önök munkahelyén a vezetők és kollégák?
Több kolléga is jelezte az intézményben, hogy látott bennünket és gratulált, illetve a vezetőktől is pozitív visszajelzéseket kaptunk.
Mint aktív gyógytornász, mit tapasztal, mennyire törődnek az emberek az egészségükkel, vagy mennyire hanyagolják?
Sajnos azt tapasztalom, hogy az emberek csak akkor figyelnek oda magukra, ha már baj van, pedig sok fájdalom elkerülhető lenne. Például ne üljünk huzamosabb ideig a számítógép előtt, legalább óránként álljunk fel, és iktassunk be néhány perces gyakorlatot. Erre a műsor során is igyekszünk felhívni a figyelmet, mutatjuk is a megfelelő mozdulatsort, amelyek segítségével hosszú távon sok kellemetlenségtől, sok fájdalomtól kímélhetnék meg magukat. Vagy például azzal is számos sérülés elkerülhető lenne, ha sportolás előtt kellően bemelegítenének. A testünket fel lehet, fel kell készíteni a sportolásra. Nagyon hasznos ezt egy sí- kirándulás tervezésénél, túrázásnál is szem előtt tartanunk.
Fontosnak tartom elmondani, hogy gyógytornászként nemcsak az idősebb korosztályt kezeljük, és nem is csak akkor, ha már baj van. Prevenciós jelleggel is érdemes szakemberhez fordulni, mert egy kivizsgálást követően egyénre szabottan tudunk segíteni. Ezzel elkerülhető lenne nagyon sok fájdalom. A Budai Egészségközpontban készültek is ilyen irányú programok Dr. Somhegyi Annamária prevenciós igazgató vezetésével.
Jellemző-e a mozgás-szegény életmód minden korosztályra?
A kor előrehaladásával eleve csökken az emberek aktivitása, de manapság a technológia fejlődése által mindnyájan egyre kényelmesebbé válunk, egyre kevesebbet mozgunk. És ez sajnos minden korosztályra jellemző.
Mit tanácsol az embereknek életvitelükkel, a testedzéssel kapcsolatosan?
Érdemes a mindennapjainkba több mozgást beiktatni, ez mind a testünkre, mind a lelkünkre pozitív hatással lesz. A mozgásnak számos előnye van, de nem szükséges ehhez naponta több órát konditeremben tölteni. Apró gyakorlatsorokkal is képesek vagyunk a helyes testtartást, a fizikai erőnlétünket pozitívan befolyásolni, mindezekre a műsorban is nagy hangsúlyt fektetünk. Emellett a napi rendszeres séta is jelentősen hozzájárul egészségünk megőrzéséhez.
Valóban el lehet kezdeni minden korban sportolni? Igaz, hogy sosem késő?
Sosem késő elkezdeni mozogni, vagy több mozgást beiktatni az életünkbe. A lényeg, hogy odafigyeljünk saját testünk jelzéseire, fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a kitartás. Legyünk tekintettel önmagunkra, és ismerjük fel saját határainkat. A kezdet lehet, hogy nehéz, de kérhetjük szakember segítségét is. Egy idő után ráérzünk a mozgás pozitív hatására, kialakul bennünk az igény, és onnantól már könnyedén megy minden.
Igaz a közmondás, hogy ép testben ép lélek?
Abszolút igaz. Különböző tanulmányokat olvashatunk a mozgás bio-pszicho-szociális hatásáról. Tudjuk, hogy csökkenti a stresszt, egy kitűzött cél elérése a „megcsináltam” örömét váltja ki, javítja a kedélyünket. A test és a lélek jóléte kölcsönös, nem határolható el egymástól.
Köszönöm a beszélgetést!
Buday Mária
A fotókat Ruzsík Nikoletta közvetítésével a stáb tagjai bocsátották a Körkép rendelkezésére.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
