Mottó: „Imádjuk az Urat!” (Az egyházasbásti templom római katolikus hívei)
Egyházasbást római katolikus plébániája 2021-ben a Magyar Templomfelújítási Program keretén belül 15 millió forintot kapott (mintegy 40 ezer eurót) a templombelső felújítására Magyarország kormányától (Lásd korábbi cikkünket).
A templom felújítása most jelentős állomásához érkezett. A megítélt anyagiaknak, a híveknek és a plébános áldozatos munkájának köszönhetően megtarthatták az első misét. A templom Egyházasbáston kívül Óbást, Vecseklő és Bakóháza települések római katolikus népének szolgált évszázadokon keresztül, és szolgál ma is. Az emberek eljöttek az első misére, és áhítattal nézegették a szépre sikerült templombelsőt.
Jaromír Ľupták plébános mindenkinek nagyon köszönte a munkálatokban való részvételt, főként köszönte a híveknek az utóbbi napokban kifejtett áldozatos segítséget. Hangsúlyozta viszont, hogy a templom mostani állapota csak provizórium, nagyon sok munkát kell még elvégezni, hogy teljesen kész legyen.
Egyházasbást temploma régi, patinás templomként emelkedik a falu fölé. 1290 előtt épült fel román stílusban, Szent Miklós püspök tiszteletére szentelték fel. Az évek során négyszer építették át, az utóbbi évtizedekben jelentős javítási munklatokat végzett el rajta az egyházközség. A mostani felújítás elsődleges célja egy alapos értékfeltáró kutatás elvégzése és a műemlékvédőkkel való konzultálás után a templombelső felújítási munkálatainak az elvégzése volt.
A Körkép.sk Szabó Krisztián műépítésztől megtudta, hogy az értékfeltáró kutatást a templomon elvégezték, érdemes megemlíteni a kutatás néhány, érdekesnek ígérkező elemét:
„ A mennyezeten a Bacskai által felújított angyalok nem kerültek elő, pontosabban a központi barokkizáló díszítés alatt rejtőznek. Legalább a formájukat lehetett egy adatközlőtől, Szepessy Sárika nénitől megfejteni, midőn két kis gyermekangyal figura volt fölfestve amint egy-egy felhőpárnán fekszenek, s mosolyognak alá a hívekre, egy-egy tárgyat tartva a kezükben, talán kulcsot és lámpást. A falak korábbi felülete égszinkék volt, s csillagok voltak 10×10-es hálóban diagonálisan rajta arany és rézbarna színekben, viszont a későbbi átfestések következtében annyira sérültek hogy nem bemutathatóak.
Marad a jelenlegi díszítés és barokkizáló formavilág, ami a templom kereszthajó kialakításához passzol is – a műemlékesek szerint legalábbis – azokkal a kagyló formákkal. Az ajtókeretek is meg lettek tisztítva az olajfestéktől, s mint akkoriban szokás volt a barokkban fehérre lefestve lesznek bemutatva. Ami kérdés az a padlóburkolat, melyet a korábbi villanyvezetékek szétvezetése következtében felsértések miatt lokálisan pótolni kell, hogy szőnyeg nélkül is szépen bemutatható legyen, s persze kérdés a nyugati szárny betonpadlózata, melyet jó lenne egységesen a fehér égetett kerámia járólaphoz hasonló burkolatra lecserélni.
Van még egy kis befalazott fülke a sekrestye déli falában, ezt még szeretnénk újra kinyitni annak apropóján, hogy ott még pár dolog kiderülhet az épület korával kapcsolatban, illetve ide voltak elrejtve a középkortól megmaradt értékes faszobrok, amik az egykori oltár díszei lehettek. Ezeket a szobrokat a 70-es években szabadították ki, mostanáig kibontatlanul egy fehér lepelben feküdnek a Gömör-Kishonti Múzeumban.
Az alapok körben 1,5m mélyen vannak körbebetonozva, szóval azokat nem bántjuk, mert az anker vasak helyett ezt a megoldást engedélyezték anno a műemlékesek. Pedig a repedések oka az is lehetett, hogy a cserép helyett pléh héjazat került a tetőszerkezetre, aminek következtében csökkent a felülről jövő nyomás, s emígyen a boltozatok jobban neki tudtak feszülni az övező falaknak. Viszont úgy néz ki a repedések megálltak, legalábbis jelenleg. Szóval ez is marad egyenlőre úgy, csak szépen be lettek dolgozva, pucolva, s átfestve. A Zách mendemondát csak egy archeológiai kutatás és kripta felnyitás után tudnánk teljesen lezárni.
Bent csak szilikát alapú festékek vannak használva, ott a feketeség, mint kiderült, nem penész, hanem korábbi kormozódás. Valamikor több tömjénezés volt, s gyertyák, ill. korábbi beázások következtében föntről átjött a kosz. Természetesen az állandó szellőztetést mostantól jobban kell oldani, mert ez hanyagolva volt.”
A műépítészt megkérdeztük a mintegy 15 évvel ezelőtt felújított kinti falköpenyről is, amely sajnos nem hozta meg a kívánt eredményt, mára szintén felújításra szorul.
„A kinti festésnél az alapprobléma a nagyon cementes vakolat, ami víztartó, ill. azt nem tudom mivel volt festve, diszperz, akrilos, szilikonos vagy szilikátos festékkel. Nem mindegy, hogy a külső homlokzat újrafestése is mivel lesz elvégezve. Egyeztettem Shomburgosokkal, nem kell feltétlenül leverni a cementes vakolatot, a festés megoldható jó alapozással, hogy ne repedezzen tovább. Persze lokális vakolat leverések szükségesek lesznek.”
A benti munkálatokat ez év tavaszán kezdte el a plébánia. Megértést és türelmet igényelt ez a hívektől, hiszen ez alatt az időszak alatt a misézést a helyi kultúrházban végezték. Mostanra került a templombelső felújítása olyan állapotba, hogy Jaromír Ľupták plébános újra itt szolgáltathatta a vasárnapi misét a hívőknek, a szokásos szentségek kiszolgálásával együtt.
A munkálatokat nagyrészt helyi vállalkozók végezték, bebizonyítva, hogy értik a szakmájukat. Közülük a legnagyobb dicséretet az óbásti festők csapata és Tóth László kőműves érdemli meg.
A Körkép.sk megkérdezte a mise után az embereket, szerintük milyen lett a felújított templombelső? Egy emberként állították, hogy nagyon szép lett.
„Köszönjük Magyarországnak!”
– tették még hozzá a lépcsőről lefelé menet.
Pádár Zsolt Tajtiról jött, neki is tetszett a templom.
„Kíváncsi voltam, eljöttem a családommal megnézni, mert dicsérik. Szép lett, szebb, mint gondoltam. Köszönet a híveknek és főleg a plébános úrnak.”
Mede Géza
Képek: a szerző felvételei
Megosztás:
Címkék: Egyházasbást Mede Géza templomfelújítás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
