„Az állam szociális és gazdasági téren való nagyobb szerepvállalását, a társadalmi rétegek széles érdekképviseletét, a külföldi tőke szerepének felülvizsgálatát“ valósítaná meg Somogyi Szilárd, a jobboldali liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártjának egykori frakcióvezető-helyettese.
Balra át
Somogyi ez év februárjában váratlanul, alig egy hónappal a parlamenti választások előtt távozott a nagypolitikából, miután a magánvagyon korlátozására vonatkozó szerencsétlen nyilatkozata miatt tarthatatlanná vált helyzete az SaS-ban. „Korlátozni kellene a magántulajdont, mivel minden embernek csak olyan javakra van szüksége, amelyek kielégítik személyes igényeit. Az ember génjeiben kódolva van a kapzsiság, ezért el kell távolítani az ezt lehetővé tevő feltételeket“– szögezte le abban az interjúban, mely liberális karrierjének a végét jelentette.
Nyilatkozatát pár nappal később a Körképnek így magyarázta: „Nem fejeztem ki magam elég pontosan. A hangsúlyt arra kellett volna helyeznem, hogy senki használati magánvagyonával, autójával, házával, villájával nincs semmi kifogásom. Problémát a termelői javak és a tőke felhalmozásában látok“.
Egy éve a vele készült interjúnkban így fogalmazott: „Az SaS úgy járul hozzá a kisebbségi problematika megoldásához, hogy próbál minél több állampolgár számára minél jobb anyagi körülményeket teremteni“.
Mostani szavai fényében már kevésbé világos számunkra, ha egy adott társadalom szélesebb rétege számára is elérhetővé válik a tőke és a termelői javak felhalmozása, vajon azokat is korlátozná?
Korlátozná a magánvagyont
„Célom az egyén gazdasági jóléte. Jelenleg viszont azt látjuk, hogy a felmagasztalt gazdasági növekedés csak egy szűk réteg növekedését jelenti igazán“ – javasolja, De vajon mit javasolna akkor, ha adott esetben a szűk réteg bővül? Egyáltalán, mit jelent a „szűk réteghez” tartozni? Mi az a gazdagság, melyen felül már korlátozás lépne életbe? A mai határok nélküli Európában, a pénz, szolgáltatások szabad mozgása mellett vajon hogy akarná bárki bármit is korlátozni és betartatni ezen a téren?
Kíváncsian várjuk, a probléma felvázolásán kívül milyen recepteket kínál majd. Személye és tevékenysége a szlovákiai magyarság jövőbeli parlamenti súlya miatt lehet meghatározó.
Nem magyar politikus
Somogyi Szilárd a rendszerváltás idején egyszer már majdnem belekóstolt a nagypolitikába. Akkor, a korhatárra vonatkozó kitétel miatt (legalább 21 év) képviselői eskütétele az utolsó pillanatban meghiúsult. Húsz év után az SaS magyar tagozatának tagjaként bukkant fel újra, és vált bő másfél évre parlamenti képviselővé, bár ő maga elutasítja, hogy szlovákiai magyar politikus lenne. Arra „itt van a két magyar párt“- mondta.
Friss pártalapítási kísérlete is inkább egy etnikailag vegyes tömörülés irányába mutat. Ezt támasztják alá a rendszeres, e-mailben küldött magyar és szlovák nyelvű hírlevelei, melyek az inkább MKP-hoz közeli Szabad Újságban is megjelennek. A hírleveles know-how egyébként korábbi pártelnökétől származhat. Richard Suliktól pár éve szintén így kezdett pártépítésbe.
Somogyi 2011-ben még azt állította, az SaS nem liberális párt. Mára kiderült, hogy ő nem az.
Király Zsolt
Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!
További ajánlott írások:
1. Somogyi Szilárd: az SaS nem liberális párt
2. Somogyi Szilárd: készülnünk kell a következő előrehozott választásokra
Megosztás:
Címkék: magántulajdon MKP rendszerváltó politikusok SaS Somogyi Szilárt Szabad Újság Szabadság és Szolidaritás szlovákiai magyarok új magyar párt
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
