Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík
Messze nem olyan egységes a kormánykoalíció, mint ahogy azt Robert Fico (Smer) igyekszik mutatni. A jellemzően konzervatív politikát követő SNS egyre több kritikát fogalmaz meg a HLAS irányába, amelynek liberális narratívája sorozatban veri ki a biztosítékot az SNS képviselőinél. Andrej Danko házelnök-helyettes azt is kijelentette, hogy nem tudja megmondani, meddig tart ki a kormánykoalíció. Az SNS épp ezért pártolta, hogy a KDH is tagja legyen a kormánynak, így növelve a konzervatív hangok súlyát. A feszültség enyhítésében az elnökválasztásoknak lehet nagy szerepe. A kérdés az, milyen irányba mozdítja el a helyzetet?
Az SNS úgy érzi, hogy jelentős engedményeket tett a HLAS irányába a minisztérium elosztását illetően. A gazdasági minisztériumra ugyanis a szlovák nemzetiek tartottak igényt, és Tomáš Tarabát szánták a pozícióra. A HLAS azonban kihasználta királycsináló szerepét, és megszerezte a tárca vezetését (jelenleg Denisa Saková vezeti, aki egykor belügyminiszter volt).
Az SNS most amiatt aggódik, hogy a kormányprogram összeállításánál szintén háttérbe szorulnak prioritásai a HLAS követelései miatt. Danko a dezinformációs Infovojna nevű rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy míg a Smerrel folyamatos a párbeszéd, a HLAS-szal már kevésbé.
Király Zsolt – Fico Pellegrininek és Dankónak az új koalícióban: Megszoksz, vagy megszöksz
A szlovák nemzetiek ráadásul alaposan kiakadtak a HLAS két legliberálisabbnak tartott miniszterének kijelentésein. Zuzana Dolinková egészségügyi miniszter szeretné, ha többen oltatnák be magukat koronavírus ellen.
Tomáš Drucker oktatási miniszter pedig kijelentette, hogy „az NGO-k iskolákban való jelenlétével nincs problémája”. Ez a kijelentés különösen az LMBTQ-propaganda terjesztése kapcsán vet fel egyébként teljesen jogos aggodalmakat.
Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter a Postojnak azzal érvelt, hogy ha egy miniszter nem akarja megválogatni, hogy mit mond, akkor üljön a parlamenti képviselők közé, és ott azt mondhat, amit akar”.
Taraba azt sem zárta ki, hogy ha a kormányprogramban nem érvényesülnének az SNS érdekei is, akkor a HLAS és a Smer magukra maradnak, és az SNS csak kívülről támogatná a kormányt. Ez a forgatókönyv szerinte egyelőre nem aktuális. Elmondása szerint két szociáldemokrata párttal kormányoznak együtt, amelyből az egyik liberális, a másik a liberális agendától távolabb van, de az SNS dolga „megvédeni a kis- és középvállalkozások érdekeit és érvényesíteni a kultúretikai prioritásokat”.
„Ezért is sajnálom, hogy a KDH nem ment bele [a korábbi javaslatba], mert a konzervatívok hangja erősebb lehetett volna”
mondta Taraba a Postojnak.
Andrej Danko, az SNS elnöke korábban azon is kibukott, hogy Robert Fico aláírta a legutóbbi uniós csúcs zárónyilatkozatát, amelyben az áll, hogy „az Európai Unió továbbra is jelentős pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciait nyújt” Ukrajnának és lakosságának. A nyilatkozat ráadásul azt is tartalmazza, hogy az EU „elsősorban fenntartható katonai támogatást fog nyújtani”.
Tény, hogy az SNS joggal szívja a fogát Robert Fico döntése miatt, mivel a liberálisok a megszokott módon azt a benyomást keltették, hogy a kormányfő mást mondott a kampány idején, és mást tesz a valóságban.
A helyzet azonban nem ennyire egyértelmű. Az Európai Unió ugyanis nem ad fegyvereket Ukrajnának, ahogy a NATO sem, a katonai támogatások kétoldalú országközi megállapodások keretében mennek Ukrajnába. Az a katonai támogatás, amit az EU ad, abból áll, hogy átfizeti a tagállamok (tagállam-Ukrajna közti megállapodás keretében) átadott fegyverek értékének egy részét, a félrevezető névvel ellátott Európai Békekeretből.
Mindenesetre a retorikai eltérések és a kormányprogram prioritásai kapcsán kirobbant ellentétek miatt van némi feszültség. Danko a Startitupnak nyilatkozva azonban azt mondta, hogy „politikailag mindenki számára megnyugvást hozna, ha egyiket (Peter Pellegrinit) vagy a másikat (Robert Ficot) államfőnek választanák meg, én ezt egyáltalán nem titkolom”.
Egyébként Pellegriniről már jó ideje suttognak mint lehetséges államfőjelöltről. Sőt, már el is kezdték építeni még a parlamenti választások előtt. Ivan Korčok volt külügyminiszter ugyanis saját indulását lényegében Peter Pellegrini ambícióitól tette függővé – elég sok kérdést vetve fel ezzel.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
