Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík
Erik Tomáš (HLAS) munkaügyi miniszter bejelentette, hogy komoly változások várhatók a nyugdíjak terén. Jelenlegi formájában megszüntetnék a szülői bónuszt (a dolgozó gyerekek közvetlen hozzájárulását a nyugdíjas szülők életjáradékához), helyét pedig a nonprofit szervezeteknél használt 2 százalékos adófelajánlás intézményével váltanák ki. A dolog ezer sebből vérzik, és nem csak a progresszívok számára szent tehénként védett NGO-k pénztárcájáról van szó.
Erik Tomáš célul tűzte ki, hogy a jövő évben 606 euróra emeli a 13. nyugdíj összegét. Ehhez azonban 800 millió euróra lenne szüksége, amire a jelenleg igen cudar állapotban lévő költségvetésből nem nagyon futja. Ezért Tomáš más forrásokat keresett.
A mainstream sajtó által sokat bírált szülő bónusz, amit az Ódor-kormány is meg akart szüntetni, jó célpontnak tűnt. Eltörlésével 315 millió euró szabadható fel. Csakhogy a szülői bónusz alkotmánytörvényként került be a jogrendbe, vagyis alkotmányos többség kellene az eltörléséhez. Így megszüntetni nem lehet, csak átalakítani, és a direkt hozzájárulásból így lesz (ha lesz) a 2 százalékos adó-hozzájárulás.
Ezzel Tomáš egy csomó pénzt vesz ki az NGO-k pénztárcájából, de objektíven hozzá lehet tenni a károsultak sorához a 2 százalékos adót gyűjtő beteg gyermekeket, ténylegesen társadalmi értéket vagy szolgáltatást teremtő nonprofit szervezetek, és így tovább.
Ráadásul – és ez talán a legfontosabb szempont – Tomáš terve a kisnyugdíjasokat rövidíti meg, a nagy életjáradékot szedők pedig jobban járnak, mint eddig. A költségvetés pedig rosszabbul jár, mintha a teljes értékű 13. nyugdíj biztosításához a szülői bónuszt kiegészítőként használta volna fel.
A bejelentésre Milan Krajniak volt munkaügyi miniszter, a szülői bónuszt anno bevezető sme rodinás politikus is reagált, aki szerint Tomáš és a HLAS a nagy nyugdíjjal rendelkezőket jutalmazza, és a kisnyugdíjasokat rövidíti meg. Leginkább azokat az anyákat, akik a társadalom javára gyermekeket szültek és neveltek – és mivel így egy időre kiestek a munkapiacról, szerényebb nyugdíjjal kénytelenek beérni. Mindeközben a gyermektelen nyugdíjasok jobban járnak.
Krajniak több példát is leír, ahol a különbözeteket elsősorban a szülői bónusz eltörlése okozza.
Egy-két, ma átlagbéren dolgozó gyermeket felnevelő nyugdíjas 269 eurós nyugdíj mellett 469 euró szülői bónuszra lenne jogosult. Tomáš szerint a legalacsonyabb nyugíjakkal rendelkezők 306 euróval kapnának többet az új rendszerben, ami 163 euróval kevesebb. (Tegyük hozzá, hogy a nemzetgazdasági átlagbér 1400 euró felett jár, ez azonban csak átlag, régiónként igen nagyok lehetnek a különbségek, így kérdés, hogy mennyire lehet ezzel az adattal számolni. Például logikus lenne feltételezni, hogy a nyugati országrészekben magasabbak a nyugdíjak, ergo az alacsonyabb átlagbérrel rendelkező régiókban több a kisnyugdíjas, vagyis a 469 eurós szülői bónusz nem feltétlenül reális kiindulópont – a szerk.).
Mindenesetre Krajniak azt állítja, hogy mivel több nyugdíjas kap átlagnyugdíj alatti összeget, mint annál többet, egy kétgyermekes nyugdíjas szülő, akinek gyermekei átlagbért keresnek, 42 és 163 eurós összeget bukik Tomáš tervén.
Mire utal Tomáš ellentmondásos tervezete?
A Tomáš-féle nyugdíjreform tanulsága mégsem a politikai hozzánemértésről szól, hanem a politikai realitásokról. A Smer és a HLAS az életszínvonal javításának ígéretével kampányolt, ennek köszönhetik a kormánypozíciójukat.
A kormánypozíció viszont már a politikai realitásokról szól, ahol nehezen megkerülő akadályok és kényszerhelyzetek vannak. Például nehéz úgy megoldani az ígért teljes értékű 13. nyugdíj dilemmáját, ha bevallottan katasztrofális a költségvetés helyzete.
Jelen esetben az eddig hallott részletek arra utalnak, hogy az állam egyik kezével ismét adni készül, de a másikkal – más címen – el is vesz.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
