Az elnökválasztás első körének tanulságai I. – Korčok győzött. És most mi jön? (Körkép-elemzés)

Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík

Az államfőválasztás első köre hatalmas progresszív győzelmet hozott. Ivan Korčok behúzta az első fordulót, leginkább azért, mert a liberális és áljobboldali mainstream pártok (PS, SaS, KDH) egyetlen jelöltje volt. Ráadásul olyan helyzeti előnnyel indult a választáson, amivel senki más: mögötte volt a teljes mainstream sajtó, és a legnagyobb közösségi platform algoritmusa, és az a tény, hogy a progresszív szavazók sokkal hatékonyabban tudják politikai tőkére váltani kapcsolati tőkéjüket, mint a nem-mainstream választók.

A KDH még nem tudja, de elindult a megsemmisülés útján. Ha egy nevében kereszténydemokrata párt cselekedeteiben, de főleg választási eredményeiben a progresszíveket erősíti, akkor feleslegessé válik. Felmerül a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán olyan KDH-ra, amely állítólag a kereszténydemokrata értékeket képviseli, de Európában a keresztényellenes, Szlovákiában a háborúpárti erőket támogatja.

Kétségbe vonódik az SaS létjogosultsága is. Eddig is minimális különbség volt az elvileg neoliberális SaS és a progresszív PS között. Richard Sulík távozása és Branislav Gröhling pártelnökké választása pedig lényegében eltüntetett minden vékony határt a két párt között. Az SaS ma már véletlenül sem tesz olyan euroszkeptikus nyilatkozatot, mint amilyeneket tett Sulík pártelnöksége idején. A közös jelölt győzelme pedig afelé fogja tolni a pártot, hogy az ősellenség baloldallal szemben mélyebben integrálódjanak a progresszív mainstreambe.

   

Király Zsolt: Öt pontban az államfőválasztás első fordulójának tanulságairól (Gyorselemzés)

Mi vezetett Korčok győzelméhez?

Be kell vallanunk, hogy Korčok azért nyert az első körben, mert egyértelműen jobban akarta a győzelmet, mint Pellegrini. A választási kampány unalmas volt, Pellegrini politikai „döglött halként” viselkedett, alig konfrontálódott, nem használta ki Korčok gyenge pontjait.

Ezzel szemben az atlantista, amerikapárti elnökjelölt, esetlen megjelenésével és üres frázisaival is jól szerepelt, mert látszott rajta, hogy akarja az elnöki posztot. Pellegrini ezzel szemben bizonytalannak tűnt a képernyőkön is, mintha nem lenne biztos, hogy akarja-e ezt a pozíciót.

A második oka Korčok győzelmének az volt, hogy szépséghibáit a sajtó módszeresen elfedte, előnyeit kiemelte. A mainstream sajtó iszonyú erődemonstrációba kezdett, ami a második kör előtt tovább fog fokozódni.

A vérprogresszív Denník N főszerkesztője már a részeredmények érkezésekor Korčok mellett és Pellegrini ellen hangolt véleménycikkében. A sajtóetika megszűnt létezni Szlovákiában, de nem most. Emlékezzünk vissza, hogyan tapsolták meg Korčokot a Denník N, a SME, a HN, a .týždeň és a többi liberális lap újságírói, mikor bejelentette indulását. A tájékoztatás, objektivitás nekik értéktelen, külföldi mecénásaik a politikai eredményekért és nem az olvasóik szolgálatáért fizetnek nekik.

Forró Krisztián a Körképnek az államfőválasztás 1. fordulója után: A lemondásom nincs terítéken (Interjú)

Konzervatív oldalon nem ez a helyzet. Alig maroknyi olyan médium van, amely el mer térni a fősodortól, és ha el is tér, még betartja azokat a szabályokat, amelyeket a liberális lapok már rég nem tartanak be.

Nem véletlenül volt a városokban sokkal nagyobb Korčok támogatottsága – ott van a legnagyobb befolyása a fentebb említett lapoknak.

A harmadik ok, ami Korčok győzelméhez vezetett, az a Facebook „algoritmusa”, ami egyértelműen a mainstream, liberális narratíváknak kedvez. A progresszívek politikai ellenfelei messze nem kapnak olyan teret a hírfolyamokban, mint egy cenzúrától mentes platformon kapnának. A városi, liberális szavazók mozgósításában pedig a közösségi platformok kulcsfontosságúak.

Korčok nyert. Mi jön most?

Korčok győzelme csak részgyőzelem. Megmutatta a liberálisok erejét és a szuverenista jelöltek hiányosságait, amit elsősorban a mozgósítás hiányában érhetünk tetten.

Az elnökválasztás legesélyesebb befutója továbbra is Pellegrini. Előnyére szól, hogy Korčok győzelme mozgósítani fogja azokat a szavazókat, akik nem akarnak egy nyugati bábot az elnöki palotában látni.

Ráadásul a második körben a szuverenista-párti választók szavazatai már nem fognak megoszlani.

Pellegrini azonban megint mintha el akarná rontani a kampányt. Bejelentette, hogy a húsvéti ünnepek idejére nem tervez semmilyen vitát vagy kampányeseményt megvalósítani. Ezzel azonban saját vitorlájából fogja ki a szelet, mert miközben ő korrekt nyugalmat ígér az embereknek, a sajtó, maga Korčok és az ellenzék folyamatosan önteni fogja vádjait és narratíváit a választók felé, ami sokkal frusztrálóbb lesz számukra, mintha Pellegrini venné a fáradtságot és vállalná a konfrontációt.

Érdemes lesz figyelni Robert Fico (Smer) kormányfő reakcióit. A helyzet ugyanis az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy annyira sajnálná, ha Korčok foglalná el Čaputová pozícióit. Korčok legfeljebb csak annyira veszélyes ellenfél, mint Čaputová, de inkább még annyira sem. A Smernek pedig szüksége van egy ellenségképre, és sokkal jobb, ha az emberek a politikai egyensúlyt Korčok megválasztásában látják, mint ha az ellenzék megerősítésében.

Arról nem is beszélve, hogy Pellegrini „elköltözése” a kormányból meggyengítené a második számú koalíciós partnert, amelynek politikai következményei beláthatatlanok.

Az már egy másik kérdés, hogy ha Korčok győzni fog a második körben is, az túl nagy lendületet adhat az ellenzéknek, hogy taroljon az EP-választásokon is.

Itt tartunk az első forduló másnapján.

Körkép.sk