Nyitókép forrása: SITA/Branislav Bibel

 

Az elnökválasztás lecsengésével folytatódik a politikai belharc, többek között az igazságügy területén is. Kedden a Bírói Tanács leváltotta eddigi elnökét, Ján Mazák bírót, aki Mária Kolíková (SaS) egykori igazságügyi miniszternek köszönhette funkcióját. Az ellenzék szerint antidemokratikus tisztogatásról van szó, ám Mazák ellen felmerült a hatáskörrel való visszaélés is, konkrétan az őt kritizáló bírók után nyomoztatott a rendőrséggel. Szerdán jött az újabb hír, miszerint a Kuciak-gyilkosságban eljáró két ügyész június végével távozik az ügyészségtől.

 

Mazák kapcsán érdemes kijelenteni, hogy rászolgált arra, hogy politikai jelöltnek tartsák. A bírókat felügyelő (és ellenük szükség esetén fegyelmi eljárás indító) Bírói Tanács élére Mária Kolíková jóvoltából került 2020-ban. Kolíková akkor igazságügyi miniszter volt, a posztot annak köszönhette, hogy Andrej Kiska volt államfő pártja, a Za ľudí bejutott a parlamentbe. És ki volt Kiska ügyvédje a Tátrában kétes körülmények között megszerzett telkek kapcsán? Hát Mazák.

 

Mazák visszahívása egy ideje már benne volt a levegőben. Egy sor visszaélés gyanúja merült fel ellene. Állítólag a Bírói Tanács elnökét kritizálók azonnal feketelistára kerültek, és aki ezen a listán szerepelt, azt Mazák előbb a NAKA-val, később a rendőrséggel próbálta lenyomoztatni.

 

 hirdetes_810x300  

Politikai motiváltsága abban is megmutatkozott, hogy mikor a Bírói Tanács 2023-ban vizsgálódni akart Pamela Záleská bírónő és Monika Tódová Denník N-es újságírónő partneri kapcsolata vonatkozásában, Mazák közbelépett. Pedig teljesen logikus volt, hogy a Denník N által megszellőztetett korrupciós ügyek némelyikében maga Záleská volt az eljáró bíró – magyarul, fennállt az összeférhetetlenség lehetősége.

 

(Megjegyezzük, hogy nem csak a Matovič-kormány idején történt vitatható jelölés a Bírói Tanács kapcsán. Mivel egy befolyásos pozícióról van szó, a politika határozza meg ezt a döntést is – mondjanak bármit az illetékesek. Érdemes azonban visszaemlékezni arra is, hogy a Smer 2017-ben Monika Jankovskát szánta a Bírói Tanács élére, és csak a koalíciós partnerei miatt nem tudta keresztülvinni akaratát. Jankovskát 2020-ban a rendőrség letartóztatta korrupció és alvilági kapcsolatai miatt. Az Alkotmánybíróság azóta megállapította, hogy jogellenesen tartották vizsgálati fogságban. A Vihar akció és a Fatima-ügy kapcsán továbbra is eljárás folyik ellene.)

 

Mazák ellen egyre gyűltek a panaszok, és a 2023-as kormányváltás után megpróbálták leváltani. Sikertelenül.

 

A Bírói Tanács 18 tagú testületéből három tagot a kormány, hármat a parlament, hármat az államfő, kilencet pedig maguk a bírók választanak maguk közül. Tavaly év végén az első kísérlet során Mazák leváltásához egy szavazat hiányzott. Ez akkor oldódott meg, amikor a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság új tanácstagot delegált, aki már nem rokonszenvezett Mazákkal.

 

A második, most keddi ülésen már tízen (tehát a szoros többség) Mazák leváltása mellett szavaztak. A visszahívott tanácselnök reakciója is sajátos volt: az ülésről még annak kezdetekor önként távozott, aztán bejelentette, hogy panaszt tesz az Alkotmánybíróságon, mert megsértették a jogait, hiszen nem védekezhetett az ellene felhozott vádak ellen. Adódik a kérdés, hogy akkor miért ment el az ülésről (és adódik a prózai válasz is: hogy panaszt emelhessen).

 

Az ellenzék természetesen a kormány jogállamiság elleni fellépésének iskolapéldájaként hivatkozik a történtekre. Megjegyezzük, Mária Kolíková jelenleg az SaS második embere, az SaS pedig ellenzékben politizál.

 

Az igazságügy keretében zajló személyi változások azonban folytatódnak. Szerdán Matúš Harkabus és Daniel Mikuláš ügyészek bejelentették, hogy lemondanak funkciójukról. Mindketten a Kuciak-gyilkosság nyomozását felügyelték. Most azért mondanak le, mert a Speciális Ügyészség megszüntetése utáni átszervezések miatt előnytelen pozícióba kerültek. Többek között arra panaszkodnak, hogy lakhelyüktől távol kaptak új hivatalt a Főügyészségtől.

 

Döntésük így nagyon jól mutat a progresszív lapok szalagcímein, hiszen egy nagy horderejű ügyre gyakorolt hatást a Speciális Ügyészség megszüntetése – holott a kormány épp azt ígérte, hogy a nyomozások menetét nem befolyásolja majd a Speciális Ügyészség sorsa.

 

A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy épp a két ügyész munkájának eredménye volt, hogy Marian Kočnert nem sikerült bíróság előtt felelősségre vonni Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásáért.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.