Rimaszombatban is megemlékeztek Mikszáth Kálmánról

Nyitókép: Körkép.sk

Mottó:

„Aki falun született, az meg nem szabadulhat a falutól, hiába tépi el az összes gyökereket, amelyek odafűzték, hiába feneklik meg a városban, a falu utána jön, mint a kísértet, s hívja haza maga után.  (Mikszáth Kálmán)”

Mikszáth Kálmán rimaszombati kötődéséről emléktábla ad hírt, amely a régi Egyesült Protestáns Gimnázium (Lyceum) falát díszíti. A város magyarsága minden évben az emléktábla koszorúzásával emlékezik a nagy íróra, születésének évfordulóján, így történt ez most is. A pandémia ellenére most a koszorúzást a Református Gimnázium és a Pósa Lajos Társaság szervezte meg.

Mintegy 25 ember jelenlétében Pósa Lajos versek hangzottak el a gimnázium diákjai előadásában, melyeket a költő Mikszáthoz írt. Ezután Molnárné Pelle Beáta, a gimnázium igazgatója méltatta Mikszáth Kálmán munkásságát és társadalmi szerepét a Felvidéken.

Az igazgatónő arról beszélt, melyek az író munkásságnak azok az elemei, amelyek őt Rimaszombat városához kötik. Mikszáth Kálmán a Nógrád megyei Szklabonyán (későbbi Mikszáthfalva) született, de iskolába Rimaszombatban járt, az Egyesült Protestáns Gimnázium diákja volt hét évig. Tanulmányairól, iskolájáról, tanárairól mindig jó véleménnyel volt, ugyanúgy a városról is.

Szent Péter esernyője alatt mesél a Mikszáth Kálmán Emlékház

Az itt szerzett élményei, tapasztalatai visszatükröződtek több munkájában, amelyeket a magyar ember ma is szívesen olvas. Sokszor felismerhetőek bennük a város polgárai, helyszínei, így a jellem- és helyszínrajzok a művek cselekményeit ma is hitelessé, élővé és élvezhetővé teszik. Nemzedékek nőttek fel az olyan történetein, mint a Szent Péter esernyője, vagy a Noszty-fiú esete Tóth Marival, de a többi regényét is szívesen olvassa az egyszerű nép.

Az öreg Dankó bácsi című rövid elbeszélésében így emlékszik vissza iskolájára:

– Még tán a pajtásaim ülőhelyeit is meg tudnám mutatni sorba.

„Ahhoz, hogy Mikszáth Kálmán nemzetünk legnagyobb íróinak sorába emelkedett, nagyban hozzájárult tehát Rimaszombat városa is és erről soha nem szabad elfeledkezni. Annak ellenére, hogy későbbi, negyven éves sikeres munkásságának éveit máshol töltötte, Rimaszombat büszke Mikszáth Kálmánra.”

– hangzott el a megemlékezésen.

Ezután a Református Gimnázium és a Pósa Lajos Társaság képviselői elhelyezték koszorúikat az emléktábla alatt.

A Körkép.sk megkérdezte Vörös Attila, városszerte ismert magyar embert, aktivistát, hogy mi a véleménye a megemlékezésről?

„Én is azon a véleményen vagyok, hogy soha nem szabad elfeledkeznünk a nagy író rimaszombati kötődéséről. Sőt, tovább megyek, a város magyarságának és az illetékeseknek el kellene gondolkozniuk, hogy a Tompa térre tervezett Arany János szobor helyett nem lenne-e ildomosabb Mikszáth Kálmán szobrát elhelyezni harmadikként. Vagy pedig más megoldást találni, ami méltóbban jellemezné e kötődést a városunkhoz.”

– mondta el Vörös Attila kendőzetlenül a véleményét a megemlékezésről a Körképnek.

Mede Géza

Képek: A szerző felvételei