Visszajátszuk a történelmet – Szarajevó 1914: Amikor egy gimnazista döntött Európa sorsáról

1914 június 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse és felesége hivatalos látogatást tett Szarajevóban, az 1908-ban annektált Bosznia-Hercegovina fővárosában. Délelőtt, röviddel tíz után, bomba robbant a városháza felé tartó autókonvojnál, aminek több sebesültje is volt.

 

Ferenc Ferdinánd trónörökös egy karcolás nélkül érkezett meg a városházához, ahol rövid tanácskozás után a program folytatása mellett döntött és újra automobilba szállt, hogy meglátogassa a robbanásban könnyebben megsérült Erik Edler von Merizzi alezredest.

 

Alig öt perccel később azonban halálos lövések dördültek el az ún. Latin-hídnál, amelyben a trónörökös pár életét vesztette. A merénylő, Gavrilo Princip, mindössze 19 éves volt. Nem tudhatta, hogy szó szerint történelmet csinált abban a pillanatban.

 

Új cikk-sorozat indul a Körképen! Visszajátszuk a történelmet

 

Ferenc Ferdinánd főherceg a Habsburg-ház örökösödési szabályai szerint 1896 óta állt a trónutódlási lista legfelső fokán, azonban személye nem tartozott a Monarchia felső köreinek kedvencei közé. Föderalista tervei, miszerint a Monarchiát szövetségi tartományokká alakítja, melyben az osztrákok és magyarok mellett a horvátok ill. a szlávok is fontos szerephez jutnának, nem csak a magyarok ellenszenvét, de az osztrák konzervatívok nemtetszését is kiváltotta. Ottokar Czernin, a Monarchia későbbi külügyminisztere, a merénylet után azt nyilatkozta, hogy a trónörökös halálhírét mind Bécsben, mind Budapesten inkább megnyugvással, mint bánattal fogadták.

 

 

Bosznia 1878-as megszállása ill. 1908-as bekebelezése óta nyugtalan tartománynak számított. A szomszédságban egyre erősödő Szerbia csak tetézte a bajt. A kormányzó, Oskar Potiorek, már ezért is nagyszerű ötletnek tartotta a trónörökös részvételét a szokásos évi hadgyakorlaton. Egyrészt világosan a lakók értésére adnák, hogy a Monarchia erős katonai erővel van jelen, másrészt a leendő császár személyes megjelenésével megnyugvást hozna. Hogy minél többen eljöjjenek a nagy eseményre, az újságok már hónapokkal a látogatás előtt lehozták a pontos programot, méghozzá az útvonallal együtt.

 

Június 28-a a szerbek számára gyásznap. 1389-ben ezen a napon (Szent Vitus napja) szenvedett vereséget a rigómezei csatában Lázár szerb fejedelem a törököktől, ami az önálló szerb állam végét is jelentette. Hogy e szimbolikus nap kiválasztása Ferenc Ferdinánd látogatására szándékosan a szerbek provokálására történt-e, vita tárgyát képezi.

 

A hadgyakorlatok ideje rendszerint az első nyári hónapokra esett, így a legvalószínűbb verzió szerint a szándékosság mint elsőrangú ok kizárható. Bécs ennek ellenére több figyelmeztetést kapott, többek közt a később cinkossággal vádolt szerb kormánytól, ám Ferenc Ferdinánd szerint az ember mindig életveszélyben él és csak Istenben bízhat.

 

 

Június végén feleségével, Chotek Zsófiával együtt Szarajevóba utazott. A XV. és XVI. hadtest szemléje után a pár az estét a Szarajevótól 10-12 km-re fekvő Ilidžaban töltötte, ahol másnap, június 28-án, reggel egy szentmisén vett részt. Röviddel később az udvari különvonat begördült a város nyugati részébe, ahol a trónörökös és kísérete egy hat automobilból álló konvojba ült át, hogy a városházánál rendezett ünnepségre siessen.

 

Az útvonal mentén nézelődők tömege várta, akik éljenzéssel fogadták. Az ünneplők mellet hét boszniai fiatal is őt várta: gránátokkal és lőfegyverekkel.

 

A merénylők a Mlada Bosna (Ifjú Bosznia) nevű nacionalista ifjúsági csoportosulás tagjai voltak, akik már tavasz óta merényletet terveztek magasrangú személyek ellen. Hármukat; Gavrilo Principet (19), Nedeljko Čabrinovićot (19) és Trifun Grabežt (18), a Ujedinjenje ili Smrt (Egyesülés vagy halál) – ismertebb nevén “Fekete Kéz” – titkos társaság szervezte be és képezte ki Belgrádban. Egy hónappal a merénylet előtt már Boszniában tartózkodtak, ahol négy másik társuk csatlakozott hozzájuk. Hogy az akció sikeres legyen, a június 28-ára kiadott útvonal több pontján is felálltak és várták Ferenc Ferdinánd érkezését.

 

 

Az első támadást Muhamed Mehmedbašić hajthatta volna végre, ám amikor a konvoj megjelent, pánikba esett és semmit sem tett. Utólag azzal védekezett, hogy nem ismerte fel a trónörököst. Nedeljko Čabrinovićon volt a sor. Egy, a közelben álló rendőrtől megtudakolta, hogy melyik automobilban ül a trónörökös, és mihelyt az útba igazította, Čabrinović bombát hajított Ferenc Ferdinánd felé. A kocsi sofőrje gázt adott a repülő csomag láttán, a trónörökös pedig karját ösztönösen felemelte, így a bomba visszapattant és az utánuk közeledő automobil előtt robbant.

 

A kocsi két utasa és egy tucat nézelődő megsérült. Čabrinović azonnal ciánkálival próbált véget vetni életének és a Miljacka folyóba ugrott. Szerencsétlenségére a méreg nem hatott és a folyó sem volt túl mély, így a dühödt tömeg kis híján meglincselte.

 

A többi merénylő tétlen maradt. Vaso Čubrilović elmondása szerint megsajnálta Zsófia főhercegnőt; Cvetko Popović pedig „nagyon félt” és nem tudta mit csináljon. Az eset után az autókonvoj gyors menetben a városházához tartott, ahol az ingerült Ferenc Ferdinánd a polgármesternek esett:

 

„Polgármester Úr! Az ember Szarajevóba jön, hogy látogatást tegyen és bombákkal dobálják meg. Ez felháborító!”

 

Miután a kedélyek lecsillapodtak, a trónörökös a sérültek meglátogatása mellett döntött. A biztosításért felelős, egyébként magyar rendőrparancsnok tiltakozott, ám Oskar Potiorek kormányzó Ferenc Ferdinándhoz fordult: „Császári Őfelsége nyugodtan tovább utazhat, személyesen kezeskedek a biztonságáért.”

 

 

Bár az útvonalat azonnal megváltoztatták, Potiorek elfelejtette tájékoztatni a sofőrt, így az az eredeti útvonalon haladt tovább. Az autókonvoj a Latin-hídnál nem egyenesen, hanem jobbra tért, és mikor a kocsi hirtelen megállt, hogy visszatolasson, a közeli kávézóban üldögélő Princip alig hitt a szemének. Čabrinović sikertelen támadása után Princip hitét vesztve a közeli kávézóba ment és már az öngyilkosságon gondolkozott, amikor a trónörökös konvoja szinte az orra előtt állt meg.

 

Tétovázás nélkül a kocsihoz lépett és közelről, bár nem célzott lövésekkel, az automobil felé lőtt. Princip nem volt gyakorlott lövész; az első lövésnél még a szemét is becsukta. A lövedék az autó jobb oldalába fúródott, ott eldeformálódva pörögni kezdett és Zsófia főhercegnő alhasi tájékát találta el. Chotek Zsófia szinte azonnal meghalt.

 

 

Ferenc Ferdinánd, hogy feleségét védje, a kocsiban felállt, ekkor találta nyakon a második lövedék. A golyó szétroncsolta a légutakat és az artériát, így a trónörökösnek szinte semmi esélye sem volt a túlélésre. Mire a konvoj nagy sebességgel továbbhajtott és Potiorek Konak nevezetű székhelyére érkezett, Ferenc Ferdinánd már halott volt.

 

Az egész támadás pár másodpercig tartott. Princip ciánkálit vett be, ám az nem hatott. A lincseléstől a csendőrök mentették meg, akik elvezették a mindössze 19 éves gimnazistát. Egy hónappal később kitört a minden háború végét jelentő háború, amely nem csak a Monarchiát, de a Magyar Királyságot is darabjaira szaggatta.

 

Orbán Gábor

Nyitókép: wiki commons/A trónörökös pár elhagyja a szarajevói városházát. Öt perccel később mindketten halottak voltak 

 

 

A szerzőről:

Orbán Gábor, csallóközi születésű hadtörténész. Tanulmányait Bécsben végezte, ahol 19 éves kora óta él. Az Osztrák Szövetségi Hadsereg munkatársa; Ausztriában, Németországban és Magyarországon is publikál.

 

 

A sorozatban megjelent korábbi írások:

 

Visszajátszuk a történelmet: Az S.M.S. „Szent István“ kálváriája

 

Visszajátszuk a történelmet – Egy halálos fegyver születése: a torpedó

 

Visszajátszuk a történelmet – A frankenburgi kockajátékok (1625): Aki veszít, meghal!