A maszol.ro Menyhárt visszalépéséről: Az élet mintha Király Zsoltot igazolta volna

Racionális lépés vagy a kudarc beismerése? – Menyhárt József a Magyar Közösség Pártjának elnöke egy szlovák jelölt javára lépett vissza az államfőjelöltségtől.

(…)

„Csak az győzhet, aki a sorompó elé áll. Aki nem áll be, nem győzhet”– fogalmazott elvi alapon és igen közérthetően a Maszolnak négy hónappal ezelőtt Menyhárt. Ezt követően pedig beállva a sorompó elé, ügyet se vetett azokra az általa csak szirénhangoknak tekintett felvetésekre, miszerint az egyik legismertebb és legtapasztaltabb felvidéki magyar politikus, Bugár Béla ellenében próbálkozni a Szlovákiában élő nemzettársak voksainak megszerzésével eleve kudarca van ítélve.

   

Ezelőtt két napig, mindig határozottan és következetesen hangoztatta megingathatatlannak tűnő elvi álláspontját: „kategorikusan kizárja annak lehetőségét, hogy visszalépjen a küzdelmektől, mint ahogy azt is, hogy ha mégis, akkor Bugár Béla javára.” Nem is lehetett ez másképpen elvégre a kezdetektől fogva magyar jelöltként definiálta magát, híven azon vállalásához, melyet még szeptemberben az MKP azon a kongresszusán fogalmazott meg, amelyen elnökjelöltnek választották: „Mi magyar jelöltet állítottunk ki, aki nemcsak szlovák állampolgár, hanem magyar jelölt”.

(…)

Hogy ez országos ismertség megszerzésére lehetőséget adó képernyős szereplés miért jelenthetett volna külön gondot Menyhártnak, arról sokat elárult a Körkép portál főszerkesztőjének múlt csütörtöki szurka-piszka kommentárja, mely arról tudósított, hogy nyelvtudási gondok miatt „nagy a riadalom Menyhárt József államfőjelölt kampánycsapatában” s ezért nem kizárt a közeljövőben az MKP-s jelölt visszalépése sem.

Mint rögzítette lapjában Király Zsolt „Menyhárt ráadásul azért is egyre feszültebb, mert hamarosan a szlovák média élő műsoraiban kell(ene) majd szerepelnie. Az MKP államfőjelöltje, azonban köztudott, hogy nagyon gyengén beszél szlovákul. Legfeljebb csak az előre begyakorolt üzenetek átadására képes. Egy élő műsor, ráadásul egy másik jelölttel együtt, teljesen más tészta.

Menyhárt ettől fél a legjobban.” Természetesen lehetne ezt a nem túl empatikus észrevételt az MKP politizálását és a Bugár féle vegyespártot is gyakran bíráló orgánum főszerkesztője gonoszkodásának tekinteni, csakhogy az élet mintha mégis Király Zsoltot igazolta volna. Hétfőn, tehát egy nappal a visszalépés bejelentése előtt az MKP elnökének ugyanis részt kellett volna vennie a szlovák közszolgálati televízió keddre műsorra tűzött elnökválasztási kampánybeszélgetésén, de Menyhárt József nem ment el az RTVS stúdiójába és így nem is készült vele felvétel.

Történt ez pedig annak ellenére, hogy minden jelölthöz hasonlóan, ő is jó előre kézhez kapta a kérdéseket és nem is jelezte, hogy nem kíván élni a bemutatkozás lehetőségével. Így csak az üres székét mutogathatták a pozsonyi televízióban. A megfutamodásként értékelhető távolmaradás láttán mosolyoghattak a szlovák tévénézők s kínosan érezhették magukat az MKP szimpatizánsok.

Mert hétfő este a tévék előtt még azok is Marek Makara műsorvezető-szerkesztő előre beharangozott vendégére, Menyhárt Józsefre voltak kíváncsiak, akik máskor inkább a budapesti adókra szoktak figyelni.

(…)

Az önként adódó további kérdések, miszerint a Mistrikkel való stratégiai együttműködés bárminemű elvi megállapodáson alapszik-e, illetve hogy kapott-e bármiféle garanciát az MKP arra nézve, hogy a megtett gesztus ellenében a most civil jelöltként fellépő volt liberális szlovák politikus hajlandó lesz-e a magyar ügyek felvállalására, a válasz nemkülönben nagyon lakonikus és rejtélyes volt. Talán nem tévedünk, ha kimondjuk: az alábbiaknál azért többet szeretne tudni a szlovákiai magyar választó, akinek voksait kéri most átirányítani az, akiben eddig hitt és hónapokon át saját jelöltjének tekintett.

Maszol.ro: Egy hét magyarságpolitikai írásaiból