Ablonczy Bálint: A békének vége

Belső viták tépázzák a hetvenedik születésnapját a londoni csúccsal ünneplő NATO-t. Emmanuel Macron francia elnök eddig szinte tabunak számító tervet vázolt: önmagát akár Amerika nélkül is megvédeni képes Európát szeretne és közeledne Oroszországhoz. A köztársasági elnök megelégelte, hogy uniós reformjavaslatait Németország válasz nélkül hagyta, és megtámadta a Berlinnek kényelmes európai status quót. Mit jelez, hogy Orbán Viktor nemrég hosszan tárgyalt négyszemközt Macronnal Párizsban? Hogyan ver éket a visegrádiak közé a francia politika? Miért vették személyes sértésnek a németek a NATO bírálatát? Nagykép.

„Az oroszokat kint, az amerikaiakat bent, a németeket pedig lent tartani” – állítólag így határozta meg a NATO célját Sir Hastings L. Ismay, a katonai szövetség első főtitkára.

(…)

   

Sokan attól tartanak: az amerikaiak már nem akarnak „bent” (értsd: Európában) maradni. Donald Trump többször meglebegtette, hogy idejétmúltnak tartja a NATO-t, szerinte az európaiak potyautasként élvezik az Amerika által garantált biztonságot. Az oroszok mindent megtesznek, hogy folyamatosan egyre beljebb araszolva befolyásolják az európai politikát. Németország sem maradt „lent”. A berlini akarat döntő módon befolyásolja az Európai Unió politikáját és gazdaságát, még akkor is, ha stratégiai kérdésekkel Németország továbbra sem szívesen foglalkozik.

Más oka is volt, hogy a londoni csúcson sokan keserűnek érezhették a születésnapi tortát.

Az Oroszországtól rettegő kelet-közép-európai tagállamok kénytelenek feltenni maguknak a kérdést, amire a politikusok még gondolni sem szeretnek: vajon hatályban van még egyáltalán a szövetség alapszerződésének ötödik cikkelye?

(…)

A NATO jövőjével kapcsolatos vitákat csak erősíti, hogy Emmanuel Macron éppen a csúcs előtti időszakban osztotta meg a világgal nagyívű stratégiai vízióját. Az Economistnak adott interjújában „agyhalottnak” nevezte a NATO-t.

(…)

A francia elnök már ezt megelőzően is sokkolta a tagállamok jelentős részét, amikor az oroszokkal fenntartott kapcsolatok teljes újraépítésére szólított fel. A kelet-közép- és észak-európai tagállamok ugyanis a fegyveres konfliktus után rögtön attól tartanak a legjobban, hogy a nagyhatalmak kiegyeznek a fejük fölött Oroszországgal, s kontinensünket ismét befolyási övezetekre osztják.

Éppen ezért a londoni csúcson Macron nem sok megértésre talált.

(…)

A vita nekünk, magyaroknak is fontos: a Macron–Merkel-szkander a visegrádi négyekből is eltérő reakciókat vált ki, s az ország mozgásterét is nagyban befolyásolja a két nagy párviadala.

Tovább a Válasz Online cikkére ITT.

Válasz Online – A békének vége: kontinensünk jövőjét meghatározó francia–német konfliktus bontakozik ki a szemünk előtt