Csernus Imre: Soha nem térhet vissza minden az eredeti kerékvágásba - Körkép.sk
Valéria
    |    
HUF: 376.25
Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
hirdetes_810x300

Csernus Imre: Soha nem térhet vissza minden az eredeti kerékvágásba

2021. febr. 28. 20:08

Nyitókép: Csernus Imre 2019. augusztus 12-én. Fotó: Kaszás Tamás / Velvet

 

Hogyan hat a koronavírus-járvány az emberekre?

Váratlanul és gyorsan ütötte fel a fejét a pandémia, amitől az emberek óriási része megijedt, és ez azóta is tart. Sokan annyira megrémültek, hogy háttérbe szorították a teendőiket, bezárkóztak, és nem mernek kimoccanni, csak az oltást várják.

 

Ez miért van?

Mert az emberek jelentős része öntudatlanul él, és görcsösen ragaszkodik a racionális biztonság megteremtéséhez. Ez azt jelenti, hogy mindennek kiszámíthatónak kell lennie, vagyis pontosan tudja, mikor mit és hogyan tesz, és ha váratlanul történik valami megszokottól eltérő, összecsinálja magát. Ezért is fontos a tudatos hozzáállás. A tudatosság pedig azt is jelenti, hogy azzal is tisztában vagyok, hogyan fejleszthetem az önbizalmamat, amihez éppen az ilyen váratlan helyzetek kulcsfontosságúak, mert tudom, képes vagyok megoldani. Tudatosan ugrok új, racionális vagy érzelmi töltetű megméretésekbe, amelyek ismeretlenek, és tartok tőlük.

 hirdetes_300x300  

 

(…)

 

Mikor térhet vissza minden az eredeti kerékvágásba?

Soha!

 

Tessék?

Azért, mert azok, akik ezt nem oldják meg, állandóan cipelik magukkal az ettől az állapottól való rettegésüket. Azt gondolják, hogy például az oltás száz százalékban megvédi őket. Csakhogy ez nem igaz. Valóban csökkentheti a veszélyt, de az emberek nem veszik figyelembe, milyen fontos a test és a lélek egyensúlya, egészsége. Az oltást nevezhetjük leendő fizikális egészségnek, de ez csak potenciális, ami nagy százalékban bekövetkezhet. Az emberek azonban a fizikális eszközökön kívül nem csiszolják, fejlesztik a belső értékeiket. Éppen az Indexen olvastam néhány hete, hogy Bhutánban most jegyezték az első halálesetet. Ennek az az oka, hogy ott nemcsak a fizikális, racionális értékeket tartják szem előtt, hanem az egymásra figyelést és a másik őszinte segítését is – a mindenkori óvintézkedések mellett természetesen. Magyarországon ez sajnos nem megvalósítható.

 

Miért?

Mert a szomszéd kertje mindig zöldebb. (…) Sajnos ilyen a mentalitásunk, nem tudunk a másik sikerének örülni. (…)

 

Hogyan hatott a járvány a különböző korosztályokra?

Az idősebb korosztályt, amelyik közeledik a halálhoz, drasztikusan emlékeztette az élet elmúlására. Azelőtt tisztában volt vele, hogy idős, de távolinak érezte a halált, mert egészséges volt, nem volt semmi baja. Most pedig retteg attól, hogy bármi baja eshet a járvány miatt.

 

Mi a helyzet a fiatalokkal?

Rájuk azért van nagy hatással, mert bár nagyobb védettséget élveznek, nem tudják élni a szokványos életüket, mivel minden le van zárva. Igaz, előtte is sok időt töltöttek az online felületeken, de jöttek-mentek, beszámolhattak a kortársaiknak az eseményekről. Most viszont ezt nem tudják megtenni, mert minden online történik, nyolc-tíz órákat a laptop előtt töltenek, és közben nem történik velük semmi. Valamiféle virtuális közösségi élmény van, de nincs túl sok esemény, amiről mesélhetnének azonkívül, hogy egész nap a gép előtt ücsörögtek.

 

(…)

 

Milyen betegségeket, problémákat szülhet hosszú távon a csaknem egy éve tartó járványhelyzet?

Bármilyen betegséget: magas vérnyomást, cukorbetegséget, autoimmun betegséget. Mivel nem történik meg a konfliktusok oki kezelése, az önmarcangolás, önbüntetés beindítja a genetikailag jelen levő hajlamot. Ha a személyiségszerkezetet egyharmad részben a genetika szabályozza, és a génjeinkbe vannak kódolva a hajlamok a különböző betegségekre, akkor adott esetben ezeket mi indítjuk be. Például egy fiatal nőről kiderül, hogy súlyos pajzsmirigy-alulműködése van, mert a párkapcsolata semmilyen, miközben gőzerővel dolgozik a racionális önmegvalósításon: munka, munka, munka. Emellett kondizik ezerrel, de mentális szempontból semmit sem változtat a konfliktusain. Előbb-utóbb így kialakul a betegség. Mert csak akkor reagálunk, ha felszíni sérülést, fizikai problémát észlelünk, a lelki problémákkal nem foglalkozunk, inkább elnyomjuk. Ám ez hosszú távon egészségügyi problémákat okoz.

 

Bedugjuk a fejünket a homokba.

Nem megoldás, ha elfojtjuk a problémákat, mert azok attól még megmaradnak. Kezelni kell őket. A rákos megbetegedések száma sem azért fokozódik, mert a szűréseket szüneteltették egy ideig, nem lehetett elmenni különböző vizsgálatokra. Hanem azért, mert a belső konfliktusok nincsenek okilag kezelve. Ezért az egészségügy a járvány után még inkább le lesz terhelve a különböző betegségekkel. (…)

 

index.hu – Csernus Imre szerint tél van már bennünk régóta

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Nem érkezett még komment. Legyen az öné az első!

Szóljon hozzá!

Kövessen minket