Dag Daniš: Még Kiska sem zuhant olyan gyorsan, mint Čaputová

Nyitókép: SITA/Branislav Bibel

Az államfő asszonyba vetett bizalom lassan 40 százalék közelébe süllyed, megérdemelten. Zuzana Čaputová nem mindig viselkedik államfőhöz méltóan.

Februártól/márciustól az összes vezető piros övezetbe került. A bizalmatlanság jócskán felülírja a bizalmat, és ez az államfő esetében sincs másként. Kár. Biztonsági válság idején legalább az államfőnek kellene csitítania a belső konfliktusokat, és leküzdeni az egyre növekvő agresszivitást. Az ország és a nemzet jövőjének szempontjából ez életbevágóan fontos dolog. De Zuzana Čaputovának mindez nem sikerül.

   

Kereszttűzben

A piros övezetbe gyorsabban zuhant bele, mint az elődje, Andrej Kiska. Az államfő mentéségre legyen mondva, hogy sokkal nehezebb helyzetben van, mint Kiska. Szlovákia, ha nem is közvetlenül, de részese a háborúnak. (…) A fő szó a haragé és a két hű testvéréé – a gyűlöleté és az agresszióé.

Ezért még inkább érvényes, hogy Szlovákiának legalább egy olyan vezetőre lenne szüksége, aki képes megfékezni a harag fokozódását és az emberi (és nemzetközi) kapcsolatok pusztulását.

(…)

Ultimátumok

Čaputová államfő megbízhatóságának csökkenése elsősorban annak köszönhető, hogy közvetlenül és viszonylag radikálisan lépett bele a hibrid háborúba. És a hozzá tartozó információs háborúba, valamint propagandába.

Természetesen egy háborúban fontos nem alibistának lenni, és konkrétan kimondani, melyik oldalon állunk. Szlovákia a kormánnyal és az államfővel együtt ezt megtette. Az Oroszország által katonailag megtámadott Ukrajnát támogatják, és elítélik az orosz agressziót. (…)

Másrészt háborús fenyegetés idején éppen olyan fontos racionálisan cselekedni, és megfékezni a túlfűtött vágyakat, valamint érzelmeket. Figyelembe véve az európai és szlovákiai érdekeket. Ebben pedig inkább a mértékletesség, mintsem a radikalizmus és a háborús héja szerepjátéka értékelendő.

Kedvezőtlen és kockázatos, ha egy vezető azzal az ultimátummal áll a társadalom nagy része elé, hogy „aki nem velünk van, az ellenünk“. (…) Sajnos az államfő pont ezt az erősen konfrontációs utat választotta, melynek célja a kritikusok „kiátkozása“.

Március elején arról oktatott ki minket, hogy mindenki, aki az orosz gáztól való függőségről beszél, „az Szlovákia érdekei ellen cselekszik, és közvetlenül veszélyezteti a polgárok biztonságát“. Ezek nagyon erős és manipulatív szavak voltak. (…) Az elnök asszonynak néhány nap múlva korrigálnia kellett a kijelentését, miszerint Európának fokozatosan kell csökkentenie a függőségét az orosz gáztól.

Legújabban Čaputová a közösségi oldalán arra célzott, hogy az, aki bizonyos típusú kijelentéseket terjeszt, az az orosz propagandát támogatja. (…) Az államfő mindkét esetben arra figyelmezteti az embereket, hogy vigyázzanak a szájukra, máskülönben azzal vádolhatják meg őket, hogy Szlovákia-ellenesen viselkednek és veszélyeztetik a polgárok biztonságát. (…)

Čaputová ezen igyekezetének vajmi kevés köze van az érveléshez, inkább az a célja, hogy megfelelően elkötelezettekre és megkérdőjelezhetőkre ossza fel az embereket.

(…)

Az emberek felosztása és a kritikusok elítélése csak akkor működhet, ha a vezetőnek megfelelő autoritása és fölényes támogatottsága van. (…) Amennyiben az államfő nem akarja a sarokban végezni, akkor a nyilvánossággal folytatott kommunikációja során mérlegelnie kellene a szavait, és óvatosabban kellene használni az éles mutatóujját.

Postoj.sk, Dôvera k lídrom: Tak rýchlo ako Čaputová nepadal ani Kiska