Florence Nightingale, a „lámpás hölgy”

Nyitókép: Florence Nightingale egy petróleumlámpa fénye mellett járta a scutari kórház folyosóit. (Forrás: imago images)

1854 őszén az isztambuli brit katonai kórházban uralkodó állapotokról szóló híradások felriasztották a londoni közvéleményt. Florence Nightingale abból a célból kerekedett fel, hogy utat nyisson a szervezett betegápolásnak.

A hírek megrázóak voltak. A londoni „Times” haditudósítói, William H. Russel és Thomas Chenery, csaknem napi rendszerességgel küldték sürgönyeiket. Szörnyű állapotokról számoltak be, amelyeket a Krímen harcoló és megsebesült brit katonák szenvedtek el. Napok, sőt mit több: 1854 késő nyarán néha hetek teltek el, mire a sebesülteket hajóra tették, amellyel Scutariba, az oszmán főváros – Isztambul – kis-ázsiai városrészébe szállították őket.

De azok a sebesültek, akik megérkeztek az ottani katonai kórházba, sem jártak éppen jól, ugyanis a helyszínen mindenből hiány volt. Se megfelelően képzett orvosi csapat, se betegápolás, de még elengendő kötszer sem állt rendelkezésre, holott a Brit Birodalom a franciák és oszmánok oldalán hivatalosan hadban állt Oroszországgal.

   

Florence Nightingale a „Times” és más lapok jelentéseit olvasva nem tétovázott. (…) Ahogy a Scutariból érkező hírek elérték Londont, már kész tervei voltak: másfél évtizedes tapasztalatát, melyet a betegápolás terén szerzett, Isztambulba utazva kívánta kamatoztatni.

1854. október 21-én egy tucat kiválasztott ápolónő kíséretében útra kelt és november elején megérkezett Scutariba. Ami a helyi katonai kórházban fogadta, minden képzeletet felülmúlt. A harcokban megsebesült, de a betegségektől és fertőzésektől kidőlt katonák is rosszul szellőző, fűtetlen folyosókon hevertek. (…)

A legtöbb sebesült még mindig abban a ruhában feküdt, amelyben adott esetben hetekkel előtte szállították be őket – senki sem mosdatta le őket, ahogy friss inget sem kaptak. Ezek az állapotok természetesen kedveztek a bolhák és tetvek elszaporodásának, de a mocskos padló a patkányoktól is nyüzsgött. (…)

Illemhelyeket alig talált az ember, vagy ha mégis, azok reménytelenül zsúfoltak voltak. Ráadásul a betegek egy jókora része hasmenésben  {vérhas, megj.]szenvedett (…), így az improvizált fekvőhelyek mellett fából készült kannákat helyeztek el, amelyek elviselhetetlen szagot árasztottak. (…)

1854/55 telén a scutari kórház 4077 páciense hunyt el – de csak tizedük a harcban szerzett sebesülés következtében, a többiek a szövődményekbe [fertőzés, megj.] haltak bele. Habár egészségügyi képzést soha nem kapott, Nightingale a magas halálozási rátát az elégtelen élelmezésre, a poshadt levegőre és a rossz ellátásra vezette vissza. Időközben az immár három tucat nővérből álló kísérete segítségével sikeresen szervezte meg a körülményekhez képest szabályszerű, rendes betegápolást és a kórház mindennapi rutinját is újraalkotta.

Rendszeresen, sokszor késő éjjelig, petróleumlámpájának fényében kereste fel az egyes osztályokat és járta be a folyosókat, így nem csoda, hogy hamarosan a „lámpás hölgy”-ről kezdtek beszélni. (…) Ezen felül számtalan levelet írt az elhunytak családtagjainak és arra is volt gondja, hogy a sebesültek zsoldjának biztonságos hazaküldését intézze.

Florence Nightingale nyilvánosan soha nem állította, hogy a kórházi ápolás újjászervezésével kezdett volna csökkenni a halálozási ráta, magánleveleiben azonban megemlíti, hogy büszke az általa elért sikerre. Scutari a brit kórházi ellátás teljes megreformálásának a kezdetét jelentette. A betegellátás egy különálló szakmává nőtte ki magát, ami döntően Nightingale kezdeményezésére vezethető vissza.

Tevékenységének hatására 1860-ban megnyílt az első, női betegápolók képzésére szakosodott iskola, egyúttal az indiai betegellátás felépítésére is javaslatot tett. Síkra szállt a szegénygondozás mellett, és több szakkönyvet (…) is publikált. 68. életévétől kezdve azonban megromlott egészségi állapota már nem tette lehetővé, hogy teljes energiával folytassa addig megszokott életvitelét, majd tíz évvel később maga is betegápolásra szorult. 1910-ben, alig pár hónappal 90. születésnapja után Florence Nightingale távozott az élők sorából. A tiszteletére tervezett állami temetést már korábban visszautasította.

Forrás: Kopf des Tages/ Florence Nightingale: Die „Lady mit der Lampe“ besiegte Ratten, Flöhe und Gedankenlosigkeit

Fordítás: Gábor Orbán, MA