George Friedman: Biden dilemmája

Nyitókép forrása: theglobeandmail.com

A választásoknak vége, a nagyobb méretű csalások vagy tévedések napvilágra kerülése nélkül Joe Biden lesz az egyesült államok következő elnöke. Gyenge jelöltként kezdi. Az ország gyakorlatilag két egyenlő részre oszlott, az ország majdnem fele ellene szavazott. A vele szembeni kritikák ugyanolyan vehemensek lesznek, mint amilyenekkel Donald Trump volt kénytelen szembesülni.

A kongresszus mélyen megosztott. A szenátusi helyekért folyó versen döntetlenre áll, a megválasztott alelnök, Kamala Harris lesz a mérleg nyelve. A képviselőházban a demokraták többsége mindössze 14 mandátumra zsugorodott. Trump kormányzása alatt hajlamosak voltak egyhangúan szavazni. (…) Trump távozásával ez az egyhangúság is megszűnhet. Amint elmúlik a győzelem eufóriája, Biden mozgástere beszűkül.

Bidennek gyorsan meg kell teremtenie elnökségének tartópilléreit. Amikor Barack Obama hivatalba lépett, ő az iraki háborúra alapozott. Azonnal az iszlám világhoz fordult, hogy átszervezze az uralkodó külpolitikai gondolkodást, és bár ennek az iszlám világban csak korlátozott hatása volt, az évtizedes háborúba belefáradt Egyesült Államokban sokat jelentett. Valami újat, méghozzá, azokban a napokban, amikor sokan működésképtelennek látták a régit.

Biden számára nincs ilyen kimagasló külpolitikai téma. Természetesen van vezető belpolitikai téma: a COVID-19 és a gazdasági válság. Amíg nincs hatékony vakcina, minél jobban szorítják vissza a vírust a korlátozó intézkedésekkel, annál nagyobb károkat okoznak a gazdaságnak. És minél nagyobb tekintettel vannak az gazdaság érdekeire, annál kevésbé tudják ellenőrizni a járványt. (…)

   

Nem működnek a „vér, verejték, fáradtság és könnyek” köré épített beszédek, amely az országot így vagy úgy, de feláldozza. A vírus elleni közdelem során ugyanis nem arra kérik a nemzetet, hogy tegyen meg valami rendkívül nehéz dolgot, hanem azt, hogy ne tegyen meg hétköznapi dolgokat. Bidennek sor egénye lehet, de nem aligha van olyan szónoki képessége, mint Churchillnek.

Biden ígérete az ország egyesítéséről valószínűtlen, mert ugyanúgy elődje dilemmáiba ütközik. Jelenleg csak korlátozott gazdasági lehetőségei vannak, és olyan betegség kapcsán kell döntéseket hoznia, amelyről nem tud eleget, ennek ellenére intézkedéseket kell bevezetnie. Egyes megoldási javaslatokat a gazdasági érdekeire érzéketlen orvosok adnak majd. Más javaslatokat a FED és a vállalatok képviselőitől érkeznek majd, akik azt várják, hogy az egészségügyi rendszer oldja meg az őket nem érdeklő problémákat.

Trumphoz hasonlóan ő sem hozhat majd jó döntéseket, és bármit is választ a javaslatok közül, ő viseli annak politikai következményeit. (…)

Biden néhány könnyű témával nyitja külpolitikai agendáját. Például csatlakozik a Párizsi Megállapodáshoz. Ez pedig azzal jár, hogy az ország terveket készít a szerződés céljainak megvalósíthatóságáról. Aligha lehet olyan tervet készíteni, ami átmegy  kongresszuson, és még nehezebb egy olyan, amit meg is valósítana. (..:) De csatlakozni könnyű, és jól fog kinézni.

Biden feléleszti az atlanti kapcsolatokat azzal, hogy ésszerűen fog érvelni olyan találkozókon, amelyeken aztán nem érnek el semmit. (A szerző a NATO európai szárnyának nehézkes döntéshozatali mechanizmusaira céloz – a szerk.). Lengyelországon és Románián (…) kívül Washingtonnak nem sok valódi érdeke van Európában.

Ami Bidennek valóban fontos lesz, az fontos volt Obamának és Trumpnak is: Kína és a vele folytatott gazdasági kapcsolat alakítása, valamint a Csendes-óceán nyugati részének védelme egy valószínűtlen kínai intervenciótót. Illetve a csapatok folyamatos kivonása  Közel-Keletről és az izrael-arab béke támogatása. És fontos lesz Oroszország kordában tartása a szankciók révén.

(…) Az Iránnal való kapcsolat átértékelés lehetséges volna ugyan, de óriási feszültséget keltene Izraellel és az arab világgal. Hasonlóképpen a koreai politikai elmozdulása problémákat okozna Japánnal és Dél-Koreával.

A Biden-elnökség pillére így az lesz, ami Trumpot és megbuktatta: a COVID-19 és a gazdaság. (…)

GeopoliticalFutures.com, Biden’s Dilemma