Husz János: Menlevelet kapott, mégis máglyára küldték a cseh prédikátort

Nyitókép: Husz János halála 1415. július 16-án a Boden-tó partján elterülő Konstanz-ban. (Prágai Nemzeti Könyvtár – részlet)

Bár Luxemburgi Zsigmond sérthetetlenséget ígért a cseh prédikátornak, a konstanz-i zsinat [1414-1418] egy kirakatpert rendezett az egyházkritikus Husz János elhallgattatására. Máglyahalála mindazonáltal mélyreható következményekkel járt.

A kivégzésre váró csőcselék dühe a vádlott iránt olyan méreteket öltött, hogy Husz János tisztelői nem merték megvesztegetni a hóhért, így Husz mesterre 1415. július 6-án a legrosszabb eretnekek mondhatni szokásos mártíruma várt: A máglya lángjai magasra csaptak azon a napon és a tanok, melyeket Husz hirdetett, elporladni látszódtak. Mikor a tűz elszunnyadt, az elszenesedett holttest még mindig a láncokon lógott. A hóhérok ezt követően szétzúzták a megmaradt csontokat […] és a hamvakat a Rajnába szórták.

   

Ám Husz János (kb. 1370-1415) kivégzésével tanai nem váltak semmissé. Ahogy üzenete sem, amivel a Prágai Egyetem magisztere, egyben a prágai Betlehem-kápolna szónoka magára vonta a világi és egyházi méltóságok haragját. Hogy számtalan lelkész szeretőket tartott, a koldulórendek óriási birtokokkal rendelkeztek, az egyházi pozíciókat […] adták-vették, vagy hogy 1378 óta kettő, 1409-től már három pápa hajhászta Szent Péter trónját, […] nagy veszélyforrást jelentett.

Mivel Husz a fenti visszaélésekre nem latinul, hanem cseh nyelven hívta fel a figyelmet, még jobban elmérgesítette viszonyát a hatalmasokkal. Ugyanis a cseh az egyszerű nép nyelve volt, amivel élesen szemben állt a nemesség és városi patríciusok német jellege […].

IV. (Luxemburgi) Károly császár székhelyének tette meg Prága városát. 33 évvel halála után fia, Luxemburgi Zsigmond is elérte, hogy fejére kerüljün a Német-Római Birodalom koronája, míg Zsigmond féltestvére, Vencel, Csehország felett uralkodott. Ezalatt Zsigmond mindent elkövetett, hogy hírnevét növelje […], így a Konstanz városában készülő zsinat erős házigazdájának képében kívánt tetszelegni. Mivel ez az esemény rendkívül fontosnak bizonyult számára – hiszen a nagy egyházszakadás befejezése volt a téma -, mindennemű bírálat megzavarhatta az idillt.

Husz János, aki immár egyházi reformokra törekedett, szintén meghívást kapott a zsinatra. Zsigmond egyik levelében a „Német-Római Birodalom védelméről” biztosította a cseh lelkészt és minden alattvalóját felszólította:

„Fogadjátok be őt barátsággal, ha hozzátok betérne. Bánjatok vele gondoskodóan és legyetek vele előzékenyek, hogy utazásának biztonságát és gyorsaságát úton vagy vízen garantálni tudjuk.”

Habár ezek a szavak a sérthetetlenség garanciáiként csengtek, Konstanz-ba érkezése után Husz Jánost hamarosan mégis inkább fogolyként mint vendégként kezelték. A tudományos vitát egy kirakatper váltotta fel, melynek keretében Husz választhatott: vagy visszavonja tanait vagy eretneknek kiáltják ki. Válaszával, miszerint „Isten színe előtt nem hazudhatok, lelkiismeretem és az igazság ellen nem cselekedhetek”, aláírta önmaga halálos ítéletét.

Mivel az eretnekek a kor alaptörvénye szerint minden jogot elveszítettek, ami követőikre is érvényes volt, Zsigmond elegáns mozdulattal mosta kezeit. […] Husz a néptől sem kapott támogatást, hiszen a konstanz-i csőcselék csak egy véres színjátékban szeretett volna gyönyörködni.

Azonban Zsigmond elszámította magát. Husz halála után négy évvel a prédikátor hívei fellázadtak, amikor Zsigmond Vencel csehországi birtokaira is kiterjesztette hatalmát. A husziták hosszú évekig pusztították a szomszéd országokat, mire a harcok elcsitultak. Majd mikor 1521-ben Luther Mártont hasonló indokkal Worms-ba invitálták, már nem csak követői, de a birodalom fejedelmei is ügyeltek arra, hogy a császár […] menlevele ne vesszen értékén. Hiszen az egyházi állapotok azóta sem javultak igazán …

Forrás: Kopf des Tages/Der verkohlte Leichnam hing noch an der Kette

Fordította: Orbán Gábor, MA